ARCHÍV Edith Eva Eger: A döntés

Számtalan könyvet írtak már a holokauszt témájában, és azt gondolná az olvasó, hogy nincs új a nap alatt. Mégis, dr. Eger története, ami személyes élményein alapszik, más szemszögből közelít a témához, méghozzá a gyógyulás szemszögéből. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

A magyar származású, klinikai pszichológussá lett írónő megjárta a poklok poklát. Részletesen beszámol a saját bőrén tapasztalt borzalmakról, ahogyan arról is, hogy miután kiszabadul a haláltáborból, a saját elméjének börtönébe kerül. 

Alig 16 éves volt, amikor családjával együtt bevagonírozták, és Auschwitzba küldték. A szüleit azonnal elgázosították, a nővére azonban mellette maradt, együtt élték túl az elképzelhetetlent. Edith nagyszerű tornász és balett-táncos volt, aminek hasznát vette, amikor Mengele előtt kellett táncolnia egy darab kenyérért. Amikor a nácik szorongatva érezték magukat a háború vége felé, gyalog hajtották őket több száz kilométeren keresztül egy másik táborba, közben lőszert szállító vagonok tetején utaztatták őket, eleven pajzsként használva az életben maradtakat. A sok szörnyűség közepette a két nővér egymásba kapaszkodva, egymásra vigyázva élhette csak túl. Amikor az amerikai katonák rájuk találtak, csak egy hajszál választotta el őket a haláltól.

Hazatérve harmadik nővérük fogadta őket, aki bujkálva menekült meg az elhurcolástól, és aki anyjuk helyett anyjukként gondozta őket. Aztán Edith találkozik egy férfival, aki a férje és gyermekei apja lesz. Együtt vándorolnak ki Amerikába, együtt kezdenek új életet, ami az első időkben nem volt könnyű, nélkülözniük kellett.

Az írónő szép lassan vezet minket végig azon az úton, amit bejárt, nemcsak fizikailag, Kassáról Auschwitzba, onnan haza, majd Amerikába, hanem a gyógyulás felé vezető úton is végigvisz bennünket.
Hirdetés

Évtizedekig tart, amíg megbékél önmagával, amíg képes megbocsátani magának, és ezáltal szabaddá válik. Közben tanul, fejleszti magát, és szakmai hírnevet szerez pszichológusként.

A saját történetébe beleszövi hogyan segítették a páciensei őt magát is a gyógyulás útján, hogyan döbbent rá egy-egy eset kapcsán, mit kellene tennie, hogyan kellene szembenéznie önmagával, a múltjával, miközben küzdött az emlékbetörésekkel, amik megnehezítették a mindennapjait.

A legfontosabb kérdésre is választ ad: hogyan lehet szabaddá válni miután elrabolják az ember életét? Döntés kérdése, írja dr. Eger: vagy a saját elméd börtönében élsz tovább, vagy szabad leszel, rajtad áll.

Kiemelt képünk illiusztráció: Shutterstok

Friss lapszámunkat alább kérheted: