– Hideg volt a január, és jelenleg is fagyosak az éjszakák… Hány embernek tudtok segíteni jelenleg a székelyudvarhelyi éjszakai menedékhelyen?
– A hajléktalanszálló jelenleg tizennégy férőhellyel működik, és elsősorban azoknak a rászorulóknak tudunk segítséget nyújtani, akik éjszakai menedékre, biztonságos környezetre és alapvető ellátásra szorulnak, ugyanakkor önellátásra képesek. Az intézményben négyágyas szobák találhatók, összesen két férfi háló, egy női háló és egy intervenciós szoba áll rendelkezésre. Mindenikhez külön mellékhelyiség és zuhanyzó tartozik, valamint televízió is segíti a lakók kikapcsolódását. Emellett van egy közös étkezőnk, ahol egyszerre minden lakó nyugodt körülmények között tud étkezni.
– Van egy kritériumrendszer, hogy kik mehetnek hozzátok?
– Ahhoz, hogy valaki igénybe vehesse a hajléktalanszállót, több feltételnek is meg kell felelnie: szükséges egy székelyudvarhelyi lakcím, valamint a negatív vér- és tüdővizsgálati eredmény, ami azért elengedhetetlen, hogy kizárjuk a fertőző betegségeket, és ezzel minden lakó biztonságát megőrizzük. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, és van szabad férőhely, szerződést kötünk az érintettel, aki megkapja, és elfogadja a belső szabályzatot is. A házirend több fontos előírást tartalmaz, ezek közül kiemelten lényeges, hogy ittas állapotban tilos a bent tartózkodás, valamint a napi tisztálkodás kötelező, hiszen ezek alapvető feltételei a közösségi együttélésnek.Fontos ugyanakkor azt is hangsúlyozni, hogy
kizárólag önellátásra képes embereket tudunk fogadni, fekvőbetegeket nem, mivel sem engedélyekkel, sem megfelelő szakmai felkészültséggel nem rendelkezünk az ilyen jellegű ellátáshoz.
A hajléktalanszálló éjszakai menedékként működik, este nyolc órától reggel nyolcig, napközben nem, ami részben az engedélyezési feltételekből, részben pedig a helyszín korlátozott kapacitásából adódik. A huszonnégy órás felügyelet a jelenlegi személyzet megduplázását igényelné, ami jelentős többletköltséggel járna, nem beszélve az engedélyeztetett konyha működtetésének szükségességéről… Amit jelenlegi keretek között vállalni tudunk, az az, hogy az éjszakai órákra meleg szobát, ágyat és tiszta ágyneműt biztosítunk, valamint alapvető tisztálkodási szereket – szappant, tusfürdőt, borotvát, toalettpapírt – adunk a lakóknak. Lehetőséget biztosítunk emellett a ruhák mosására, és igény szerint ruhával is tudunk segíteni. Nagy támogatást jelent a Mallersdorfi Ferences Nővérek önzetlen közreműködése, ők a mindennapi betevőt bocsátják a lakók rendelkezésére, a Ripp-Ropp pékség pedig immár több mint tíz éve ingyen biztosítja a mindennapi kenyeret, ami hatalmas segítséget jelent.
A székelyudvarhelyi hajléktalanszállót immár hatodik éve a Híd az Égen Egyesület működteti, Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalának fenntartásával látja el feladatát. A szálló kapui minden rászoruló előtt nyitva állnak, hiszen célkitűzései között elsődleges helyen szerepel az életvédelem, az emberi méltóság megőrzése, valamint azoknak az alapvető feltételeknek a biztosítása, amelyek a biztonságos, kiszámítható mindennapokhoz szükségesek. A hajléktalanszálló működése nem csupán az átmeneti menedéknyújtásról szól, hanem arról az elkötelezett szemléletről is, amely az elesettek támogatását, elfogadását és emberi értékeik tiszteletben tartását tekinti legfőbb küldetésének.
– Mi történik olyan esetben, ha valaki nem tartja be a belső rendszabályzatot?
– Amennyiben valaki nem tartja be a belső szabályzatot, és például ittas állapotban érkezik a hajléktalanszállóra, a gondnok nem engedheti be. Sajnos volt már példa arra, hogy ittasan érkezők között összetűzés alakult ki, és a helyzet komoly veszélyeket hordozott magában. Ilyenkor természetesen az intézmény viselné a felelősséget a következményekért, ezért különösen fontos számunkra a megelőzés és a határozott szabályérvényesítés. A mi feladatunk és elhivatottságunk a segítségnyújtás, ugyanakkor ennek a segítségnek is megvannak a világos és egyértelmű feltételei.
Ahhoz, hogy valóban támogatni tudjuk az ide érkezőket, elengedhetetlen az együttműködés a lakók részéről, valamint az, hogy mindenki betartsa a közösségi együttélés szabályait.
Csak így tudunk biztonságos, nyugodt környezetet fenntartani, ahol a rászorulók valódi segítséget kaphatnak, és ahol az emberi méltóság megőrzése mindenki számára biztosított.
– Mennyire kötött a belső szabályrendszer? Lehet esetenként kivétel, eltérés?
– A rendkívüli hideg időszakokban természetesen mi is igyekszünk rugalmasan alkalmazkodni a körülményekhez. Ilyenkor a hajléktalanszálló nem este nyolc órakor, hanem már délután négy órakor megnyitja kapuit, hogy minél hamarabb meleg, biztonságos helyet tudjunk biztosítani az utcán élők számára.
Extrém hideg idején akkor is lehetőséget adunk a szálló igénybevételére, ha valakinek nincs székelyudvarhelyi személyi igazolványa, és a szükséges egészségügyi vizsgálatoktól is eltekintünk,
mert az azonnali segítségnyújtás ilyenkor életmentő lehet. Erre a célra tartjuk fent az intervenciós hálót, ahol elkülönítve tudunk szállást biztosítani egy-két éjszakára azok számára, akik a feltételeknek nem tudnak megfelelni. Ugyanakkor ha a rendelkezésre álló ágyak száma betelik, matracokon is fogadjuk az érkezőket, mert a legfontosabb, hogy senkit ne hagyjunk az utcán megfagyni. Az emberi élet védelme minden más szempontot megelőz, és ennek megfelelően mindent megteszünk azért, hogy a rászorulók legalább átmenetileg biztonságban és melegben lehessenek… Természetesen a mindennapokban adódnak viták és elégedetlenségek a lakók részéről, sokan többet szeretnének, vagy máshogyan képzelik el az ellátást, ami teljesen emberi dolog: az ember természeténél fogva mindig többre, jobbra vágyik, még akkor is, ha nehéz élethelyzetben van. Ezek a feszültségek a közösségi együttélés velejárói, és folyamatos párbeszédet, türelmet, valamint határozott, de empatikus hozzáállást igényelnek mind a lakók, mind a segítők részéről.
– Hogy néz ki egy nap a hajléktalanszállón?
– Egy átlagos nap az este kezdődik, amikor a lakók megérkeznek, és a gondnok fogadja őket. Ilyenkor biztonsági okokból átvizsgálja a csomagokat, hogy ne kerülhessen be szúró- vagy vágóeszköz, szeszes ital, vagy indokolatlan mennyiségű holmi, ami veszélyeztetné a közösség nyugalmát és biztonságát. Az érkezést minden esetben dokumentáljuk, a lakók aláírásukkal igazolják, hogy pontosan hány órakor léptek be a szállóra. Az adminisztrációt követően mindenki a tusolóba megy, hiszen a napi tisztálkodás kötelező, majd az étkezőben gyűlnek össze, ahol közösen elfogyasztják a vacsorát.
Ez a közös étkezés nemcsak az ellátás része, hanem egyfajta közösségi alkalom is, amely segíti a nyugodt, rendezett esti légkör kialakítását.
Vacsora után mindenki visszavonulhat a saját hálójába, ahol beszélgethetnek egymással, televíziót nézhetnek, pihenhetnek. Célunk, hogy a lakók biztonságos, kiszámítható környezetben tölthessék az éjszakát, ahol nemcsak fedél és meleg várja őket, hanem nyugalom és emberi odafigyelés is. Vannak ugyanakkor kivételes alkalmak is, amikor vendégek érkeznek, és ezek az események különösen sokat jelentenek a lakók számára. Hugó testvér több alkalommal is járt már nálunk, szentmisét tartott, ami lelki megerősítést és ünnepi hangulatot hozott a szálló falai közé. Ugyanilyen fontosak azok a látogatások is, amikor teljes osztályközösségek, iskolások érkeznek, hogy személyesen megismerkedjenek a lakókkal, beszélgessenek velük, és apró ajándékokkal kedveskedjenek nekik, hiszen ezek a találkozások kölcsönösen formáló, érzékenyítő élményeket jelentenek. Az ünnepi időszakokban, különösen karácsony táján, rendszeresen érkeznek felajánlások is, amelyek kicsit meghittebbé teszik ezeket a napokat.
Idén egy fiatal nő hozott levest, töltött káposztát és süteményt, máskor több éven át a Pethő vendéglő járult hozzá a karácsonyi vacsorához töltött káposztával.
Vagy például a Jámbor Tehén bisztró is több alkalommal lepett meg bennünket különleges levesekkel, amelyek valódi ünnepi élményt jelentettek. Ezek a gesztusok azt üzenik a hajléktalanszálló lakóinak, hogy nincsenek elfelejtve, hogy a közösség részei, és hogy vannak, akik odafigyelnek rájuk, és fontosnak tartják emberi méltóságukat.
– Milyen háttérből érkeztek a jelenlegi lakók? Milyen élettörténet áll mögöttük?
– Szinte soha nem egyetlen ok áll mögöttük, hanem több, egymásra rakódó élethelyzet és veszteség, amelyek lassan, sokszor észrevétlenül sodorják az embert az utcára. A történetek nagyon különbözőek, mégis vannak visszatérő minták, amelyek mutatják, hogyan lehet egyik napról a másikra – vagy éppen évek alatt – hajléktalanná válni. Sokan családi környezetből érkeznek, ahol válás, haláleset vagy tartós betegség bontotta meg az addigi életet. Előfordul, hogy valaki hosszú éveken át dolgozott, volt lakása, munkája, majd egy munkahely elvesztése után már nem tudta fizetni az albérletet, a rezsit, és fokozatosan kicsúszott a rendszerből. Mások örökségi viták, kilakoltatás vagy adósságspirál miatt veszítették el az otthonukat, és mire segítséget kértek volna, már nem volt hová visszatérniük. De nem ritka az sem, hogy egészségügyi problémák – testi vagy lelki betegségek – vezetnek hajléktalansághoz. Egy kezeletlen betegség, egy baleset vagy mentális nehézség miatt valaki elveszíti a munkáját, elszigetelődik a környezetétől, és idővel a kapcsolatai is megszűnnek.
Az alkoholizmus sok esetben nem ok, hanem következmény: egyfajta menekülés az elveszített kapcsolatok, a kudarcok és a magány elől.
A hozzánk érkezők nagyon különböző társadalmi és családi háttérből jönnek, de közös bennük, hogy valamikor volt egy töréspont az életükben, ahol nem kaptak időben segítséget, vagy nem tudtak élni vele. Igyekszünk nem azt nézni, honnan jutottak idáig, hanem azt, hogy jelenleg miben tudunk segíteni nekik, és hogyan lehet visszaadni számukra legalább az emberi méltóság és a biztonság érzését.
– Mennyire jellemző, hogy a hajléktalanszálló valóban csak egy átmeneti segítség, és idővel a lakók integrálódnak egy normalitást megközelítő életbe?
– A hajléktalanszállóról való visszakerülés a társadalomba sajnos ritka, de egyáltalán nem lehetetlen, és erre nálunk is volt már biztató példa. A legtöbb esetben a hosszú évek óta fennálló, nehéz élethelyzetek, a megszakadt családi kapcsolatok és az egészségügyi, lelki terhek miatt ez rendkívül nehéz folyamat. Volt például egy közel hetvenéves bácsi, aki sok év elteltével képes volt rendezni a kapcsolatát a feleségével, és a kibékülés után az asszony visszafogadta őt az otthonába. Egy másik esetben egy fiatal férfi kért menedéket a szállón, miközben dolgozott, kitartóan gyűjtötte a pénzét, majd amikor lehetősége adódott, külföldre ment dolgozni, és új életet tudott kezdeni.
Ezek a történetek ritkák, de annál értékesebbek, mert azt bizonyítják, hogy megfelelő támogatással, együttműködéssel és saját elhatározással még a legnehezebb helyzetekből is van kiút.
Számunkra ezek az esetek megerősítést jelentenek abban, hogy a mindennapi munkánknak van értelme, és hogy a hajléktalanszálló nem csupán menedék, hanem – ha csak kevesek számára is – egy újrakezdés lehetősége.
– Melyek azok a szervezetek, amelyek segítik a mindennapi munkátokat? És milyen támogatásra volna még szükség akár magánszemélyek részéről is?
– A jelenlegi helyzetben már önmagában nagy dolog az is, hogy a Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala partner a fenntartásban, és fontosnak tartja a hajléktalanok ellátását. Emellett ki kell emelnünk azt is, hogy mind az állami rendőrség, mind pedig a helyi rendőrség folyamatosan a segítségünkre van. Ha az utcán rászoruló, veszélyeztetett embert találnak, gyakran ők hozzák be a hajléktalanszállóra, és abban az esetben is számíthatunk rájuk, ha a szállón valamilyen probléma adódik.
Szintén nagyon fontos partnerünk a kórház, hiszen sok lakónk krónikus betegségekkel küzd, és rendszeresen szorul orvosi ellátásra.
Betegség esetén a kórházi kezelések gyakran új erőt is adnak számukra ahhoz, hogy visszatérjenek a szállóra, és folytatni tudják a mindennapokat. Ez az együttműködés nagyban hozzájárul, hogy a szálló biztonságos és emberközpontú legyen, és hogy a lakók a lehetőségekhez mérten a legmegfelelőbb ellátásban részesüljenek. A hajléktalanszálló nem csupán egy épület vagy egy szolgáltatás, hanem egy olyan hely, ahol – minden nehézség, konfliktus és korlát ellenére – az emberi méltóság áll a középpontban. A mindennapi munka sok türelmet, együttműködést és empátiát igényel, de minden meleg éjszaka, minden jó szó és minden új esély megerősít bennünket abban, hogy ennek a szolgálatnak van értelme.
Hogyan segíthetsz?
Magánszemélyként felajánlhatod személyi jövedelemadód 3,5 százalékát. Pénzbeli adományodat pedig a következő bankszámlaszámra tudod küldeni: RO07RZBR0000060020881457, Asociatia Híd az Égen. Tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket mindig szívesen fogadnak. Segítsünk közösen, ne csak karácsonykor!
korábban írtuk
A nagymamaság semmihez sem hasonlítható „szeretetcsomag”
A nagymamaság teljesen más, mint az anyaság – a mama, ha kell játszó- és cinkostárs, másodpercek alatt mászik bele ő is a pocsolyába, ha a helyzet úgy hozza, meséli Tankó Ágnes marketing szakember A pszichológus konyhája új epizódjában.
