ARCHÍV Macalik Ernő – Az erdélyi rétek patikája

Füvesember, kuruzsló, sárkányfűárus. Számos titulussal illetik, és ő mindegyiket helyben is hagyja. Miért, a fitoterapeuta jobb? – kérdezi. Szerinte a bolti teák unalmasak, és nagyanyáinknak több eszük volt, ők még tudták, hogy fűben-fában orvosság, és nem voltak lusták kiskertet tartani. Burjános tanácsok Macalik Ernőtől. (Cikkünk a Nőileg magazin 2015. július-augusztusi lapszámában jelent meg.)

Füvesember, kuruzsló, sárkányfűárus. Számos titulussal illetik, és ő mindegyiket helyben is hagyja. Miért, a fitoterapeuta jobb? – kérdezi. Szerinte a bolti teák unalmasak, és nagyanyáinknak több eszük volt, ők még tudták, hogy fűben-fában orvosság, és nem voltak lusták kiskertet tartani. Burjános tanácsok Macalik Ernőtől.

A felcsíki Karcfalván, konyhájában üvegtartók, mindegyik tele fűszerekkel. Nem boltban vásárolta egyiket sem, saját maga termesztette vagy gyűjötte. Persze az asztalon tea, már az illata is csábító.

– Biológia szakon végzett Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, de ez a tudományág elég tág: fű, fa, bogár. Hogyan lett gyógynövényrajongó?

– Én nem hiszek a véletlenekben, és hogy igazam van, a következő történet is bizonyítja. Egy szép nap Kolozsváron becsengetett hozzánk néhány fiatal, még abban az időben, amikor nem volt szabad idegeneket fogadni, hogy csókolom, nem tetszenének szállást adni? Elmondták, a Kolozsvár környéki szénafüveket jöttek tanulmányozni. Kiderült, zsenge kollégák, töltöttem is azonnal a pálinkát. Aztán hoztak magukkal még több szakembert, gyógynövénykutatókat, és együtt jártuk Máramaros, Kalotaszeg, Kászon, Gyimes rétjeit. Ekkor vettem észre, hogy ez roppant érdekes terület.

Fotó: Mihály László

– Nincs kinn a kapun a „rendelési idő“...

– Nem is lesz! A nap minden órájában jönnek a telefonok, két lábon is érkeznek hozzám segítséget kérni. Kórismét, diagnózist csak orvos állíthat fel, ezért mindig kérem, hogy aki hozzám fordul, hozza a látleletet a doktortól. De a kezelésre már megvan a „hajtásim“, ahogy szoktam mondani, mert az alapegyetem után posztgraduális képzésben szereztem még két diplomát. Bár biológia szakon tanultam genetikát, élettant, anatómiát, és persze növényrendszertant is, azért csak elvégeztem a fitoterápia szakot, mely a gyógynövények alkalmazását jelenti, és a farmakognóziát, mely gyógynövényismeret takar.

– Mit gondol a gyógynövényszakértő a gyógyszerekről?

-A legjobbakat. A gyógyszerekre eddig is szükség volt, és ezután is szükség lesz. Rengeteg olyan betegség van, amely gyógyszer nélkül nem gyógyítható, életmentő orvosságok léteznek, nem szabad kizárni az életünkből. De a használatukat túlzásba vinni sem.  Az antibiotikumra óriási szükség van, de minden apróságra nem kell azonnal „micint“ meg „picint“ szedni, mert ha tényleg beüt egy komolyabb betegség, már nem fog hatni, hiszen hozzászoktattuk a szervezetünket.

– Akkor miben tudnak segíteni a gyógynövények?

– Sok mindenben. Elsősorban a krónikus betegségeknél alkalmazzuk őket. Sokszor hónapokig, évekig  kell folytatni a kezelést, a szintetikus gyógyszerek esetében a mellékhatások annyira fokozódhatnak, hogy abba is kell hagyni. Ez a gyógyfüvek használatánál ritkán fordul elő. Azonkívül apróbb problémákat is lehet velük kezelni. A légúti panaszokat, az influenzás tüneteket, felsőlégúti fertőzéseket teljes mértékben uralni lehet a gyógynövény- készítményekkel.

– Mikor ivott utoljára bolti teát?

– Nem is olyan régen. Időnként veszek, hogy lássam, mit lehet kapni a piacon. De szerintem a bolti teákat mind C-dúrban komponálják.

Fotó: Mihály László

– Fantáziátlanok?

-Unalmasak, egyenízű, műízű mindegyik. Nagy divat most az úgynevezett gyümölcstea, itatják nyakra-főre a kisgyerekekkel. Almahéj, narancshéj, a gyümölcsök morzsaléka, aroma, színezék. Kész. A gyümölcshéjdarabok önmagukban nem intenzív ízűek, így megdúsítják a készítményeket feketecseresznye esszenciával.

– Azonnal oldódnak is, ugye?

– Persze, mintha hipermangánt oldanánk, vagy tintát csepegtetnék a vízbe, egyből lila lesz. Miért? Mert festék van benne. Tessék mutatni nekem egy igazi gyógynövényt vagy gyümölcsöt, ami így oldódik. Ki kell próbálni! Öntsünk le vízzel egy kis aszalt gyümölcsöt, mennyi idő után lesz tömény piros vagy lila, vagy kék a víz?

– Nagy divat a filteres tea. Mit szól hozzá?

-Na, plikkes tea, persze, hogy ne kelljen szűrni. A mai kor embere megkíméli magát ettől a hihetetlen fizikai munkától, hogy szűrés. Lusták vagyunk, és termeljük magunk után a sok szemetet.

– Akkor aki egészségesen szeretne élni, vegyen ömlesztett teát?

– Vegyen, de inkább azt mondom, termesszen gyógyfüveket. Ne legyenek lusták az emberek, tartsanak kertet, vagy legalább ültessenek a tömbházlakások erkélyein mentát, kakukkfüvet, zsályát, bazsalikomot, egyebeket, ugyanis ezek a növények olyan szívósak, hogy ládában, cserépben is megélnek. A növénytermesztésnek két óriási hozadéka van. Aki kertészkedik, nem hiszem, hogy az ideggyógyászaton végzi, ugyanis ez a tevékenység hihetetlen stresszoldó,  csodálatos terápia. A mai világban ez sem elhanyagolandó. Óriási élmény látni, hogy a kezünk nyomán hogyan cseperednek a növények, igazi sikerélmény. Ugyanakkor tudjuk, hogy mivel gondoztuk, permeteztük a palántáinkat, így biztosan egészséges ételeket-italokat eszünk-iszunk majd.

– Régen minden parasztház gerendáján ott lógtak a megszárított gyógynövények,  tudták, mi mire való. Ma miért rohanunk a gyógyszertárba?

–Jól mondja, rohanunk. Mindent gyorsan, azonnal akarunk. Nincs kedvünk a termesztéssel bíbelődni, a gyógyteát elkészíteni, leszűrni, magunkra figyelve, nyugalomban elkortyolgatni. Lenyeljük a pirulát, és várjuk a gyors hatást. Régebben még a jószágoknak is adtak gyógyfüveket. A malacnak, csirkének vágták tavasszal, nyáron a csalánt, ami egy nagy sztár a gyógynövények között, hogy megvédje őket a betegségektől. Antibiotikus hatása van, tele vitaminnal. A csalánt egyébként nemcsak teának lehet elkészíteni, hanem főzeléknek is, mint a spenótot. Nem kell agyonfőzni, mert elveszti a vitamintartalmát. Csak épp hogy felrottyantom, tejföl bele, fokhagyma, rendkívül egészséges.

– Az ön teáit, fűszereit miért nem lehet üzletben kapni?

– Még az hiányozna! Akkora mennyiséget én nem akarok termelni. Olyan ez, mint a házikenyér. Nem mindegy, hogy megdagasztok hatot, nyolcat, lelkiismeretesen, szeretettel, a tésztáját alaposan kidolgozva, vagy a gép megkutyul valamit, és gyárilag kisütik. Más minőség. Az én gyógyteáim, fűszereim alapanyagait nem géppel, gyorsítva szárítjuk, hanem természetes módon megszáradnak a napon, és nem gép aprítja, én morzsolom össze a kezemmel. Benne van a gyógyfüvek iránti szeretetem, rajongásom. Teljesen más.

Fotó: Mihály László

– Erdélyben, Székelyföldön európai szinten is páratlan a biodiverzitás, a fajok sokfélesége. Tudunk ezzel a lehetőséggel élni?

– Úgy látom, nagyon nem. Itt van az orrunk előtt a növények nagy tárháza, de nem becsüljük meg a természet ajándékait. Pedig itt, Erdélyben a környezet rendkívül tiszta, világviszonylatban is élvonalbeli, és megvannak a lehetőségeink, hogy termesszük és gyűjtsük a minőségi növényeket. Ma mindenki az egészséges életmódról beszél, aztán elrohan a szupermarketbe, és megveszi a műanyag ételeket, italokat, majd csodálkozik, mitől beteg. Próbáljunk meg minél több mindent magunknak megteremteni, vagy legalább piacon megvásárolni! Lehet, nem lesz olyan olcsó, mint a bevásárlóközpontokban, de garantáltan jó minőségű lesz és egészséges!

Felfázás

Hölgyeknél gyakran előfordul. Sűrű vizelési inger jelentkezik, de csak csepeg a csap, és enyhe, görcsös fájdalom jelentkezik az alhasban. Ezt ilyenkor még meg lehet téríteni.

Ernő bácsi javaslata:

Ülőfürdő. Vegyünk cickafarkot, leforrázunk belőle egy nagy adagot, beleöntjük a mosdótálba, ,és beleülünk. Hogy mekkora adag legyen? Hát az attól függ, mekkora az alsó méret: lehet, elég, ha a tejforraló lábassal melegítjük a vizet, de lehet, hogy a mosófazékkal kell forralni.

Tea. A vörös áfonya levelét és hajtását kell leforrázni, nagyon jól hat a húgyutakra, valamint mezei zsurlót, ez fertőtlenítő és vízhajtó hatású. Tegyünk még hozzá zsályát, ami csodálatos gyulladáscsökkentő. Mindenből egyharmad részt. Ez a teakeverék átmossa a húgyúti rendszert. Naponta többször kell inni, az első csészével éhgyomorra, akkor a legjobb a felszívódás.

Fotó: Mihály László

Hasfájós a baba

A hasfájós csecsemőknél a hasi görcsöket kell oldani. Ezt el lehet érni gyógyszer nélkül is.

Ernő bácsi javaslata:

Bevetjük az édesköményt, melyet tévesen ánizsnak is mondanak. Ám vigyázat, ez nem az a kömény, amit a gulyáslevesbe teszünk! A konyhaköménynek nagy töménységben nem jó az íze, nem fogja a gyermek meginni. Az édesköményből vegyünk 5–6 magocskát, ebből készítünk forrázással egy cumisüvegre valót. Legalább 10 percet álljon, és feltétlenül cukor nélkül adjuk a csecsemőnek! Görcsoldó szerepe igen határozott, biztosan meglesz az eredmény.

Menta, rozmaring, bazsalikom

Túlterhelt gyomor, puffadás

A mai, hedonista élet egyik jellemzője, hogy ritkán étkezünk, de egyszerre nagy mennyiséget fogyasztunk. A reklámok is azt sugallják, egyél nyugodtan sokat, aztán vegyél enzim tartalmú gyógyszert a patikában, azzal majd megemészted. De van más módszer is!

Ernő bácsi javaslata:

A menta. Nagyon sok fajtája létezik, de főleg a borsmentát és a fodormentát használjuk. Mindkettőnek rendkívül finom a zamata, és emésztést elősegítő hatása van. A borsmenta az epetermelést is serkenti, illóolaját patikai készítményekbe is használják. Két púpos teáskanál levélőrleményt leforrázunk két és fél deci vízzel, 10 percig állni hagyjuk. Elkortyolása után, ha lehelünk egyet, minden megfagy majd körülöttünk, olyan mentolos. A nagyon piciknek nem javallják, de 4 éves kortól adhatjuk. Görcsoldó, nyugtató, leheletfrissítő.