Tárlat luxuskivitelben

Legtöbbünknek nincsenek luxuskategóriás tárgyai, mi, egyszerű földi halandók nagyobb valószínűséggel sosem engedhetünk meg magunknak olyan termékeket, amelyeket leginkább amerikai, orosz milliárdosok és arab sejkek vásárolnak. A herendi porcelán márpedig ilyen. A forintmilliókba kerülő, 190  éves hungarikum mintegy hatszáz darabját azonban most Székelyföldön is megcsodálhatjuk: a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum exkluzív herendiporcelán-kiállítása március 5-ig látogatható.

Legtöbbünknek nincsenek luxuskategóriás tárgyai, mi, egyszerű földi halandók nagyobb valószínűséggel sosem engedhetünk meg magunknak olyan termékeket, amelyeket leginkább amerikai, orosz milliárdosok és arab sejkek vásárolnak. A herendi porcelán márpedig ilyen. A forintmilliókba kerülő, 190  éves hungarikum mintegy hatszáz darabját azonban most Székelyföldön is megcsodálhatjuk: a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum exkluzív herendiporcelán-kiállítása március 5-ig látogatható.

Szent István királyunk lovon, méretes kínaizáló vázák, magyaros vonatkozású figurák, a magyar Szent Korona, naturális és stilizált állatfigurák, órák, teás- és bonbonoskészletek fogadnak a különleges székelyudvarhelyi tárlaton – és ez mind-mind herendi porcelán. Mintegy 16 ezer forma, négyezer minta és ezek variációi kerültek ki eddig a 190 éve alapított Herendi Porcelánmanufaktúrából, a kerek évfordulót ünneplő tárlat ezekből mutat meg 600 darabot. A székelyudvarhelyi kiállításon a világszerte elismertségnek örvendő hungarikum közel két évszázadának „terméséből” kaphatunk ízelítőt.

Fotó: Csedő Attila

„Szerettünk volna egy olyan kiállítást, amely a nagyközönség számára is csalogató lehet, ami magyar vonatkozású, és kulturális értéket képvisel – magyarázza Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. – A herendi porcelán egy olyan luxuskategória, ami egyfajta távlati vágyakozást is jelöl, de azon túlmenően is lehet csodálni. Így sikerült a Herendi Porcelánmanufaktúrával együttműködést kötni, hogy olyan tárgyakat állítsunk ki a múzeumunkban, amelyek képet adnak a manufaktúra mostani működéséről. Nem régi tárgyak tárlata ez, hanem azé a márkanévé, amit a herendi jelent” – meséli az exkluzív kiállítás létrejöttének körülményeit az intézményvezető.

Fotó: Csedő Attila

Elegánsan csillognak a polcokon a fonott porcelán edénykék és a barokk díszváza, végigkövethető a herendi mintakincs fejlődéstörténete: pikkelyes, lepkés-bazsarózsás, azaz Viktória-variációk is megcsodálhatók, utóbbi a nevét az angol királynőről kapta, akit annyira lenyűgöztek a kézzel festett, színes porcelánok, hogy az 1851-es londoni Világkiállítást követően rendelt magának egy herendi készletet.

Fotó: Csedő Attila

De látható Apponyi- és Rotschild-mintás készlet, kínai mintavariációk, ugyanakkor a legújabb trendeknek megfelelő, egyszerűsített, aranyozott szegély helyett már platinával borított kollekció is. Hiszen a herendi porcelán elengedhetetlen eleme a nemesfémmel való borítás. Bravúrdarabok, azaz nem kereskedelmi célra készített porceláncsodák is megtekinthetők a különleges tárlaton, méretes keresztelőtál, Déryné porcelánfigurája és királyainkat ábrázoló, egyedi váza is látható.

Fotó: Csedő Attila

Mint magyarázza a tárlatvezetőnk, a herendi porcelánok egyik legerősebb felvásárlópiaca az arab világban van, a sejkek számára nem okoz gondot egy 20–30 vagy 40 millió forintos váza megvásárlása. A legdrágább darabok eurómilliókban is mérhetők, a legolcsóbb tányérok és csészék ára százeurós tételnél kezdődik, s az aprócska karkötőkért is mintegy 60 000 forintot kérnek. A Haáz Rezső Múzeumban kiállított tárgyak összértéke 110 millió forint – teszi hozzá házigazdánk. Hogy mitől ennyire drága a herendi? Az évszázados márkanév és minőség, valamint a nemesfémek mellett amiatt, hogy minden kézzel készül, ugyanakkor az is fontos tényező, hogy ki és mennyi időn keresztül festi az adott porcelánt. Mert mintegy 350 festőmester dolgozik a Herendi Porcelánmanufaktúrában, kb. tíz százalékuk nagymester, és olyan is gyakran előfordul, hogy egy nagyobb vázát hónapokon át festenek.

Fotó: Csedő Attila

Az asztali és éjjelilámpák külön kisteremben fénylenek, némelyikükről el sem hinné az ember lánya, hogy porcelánból készült. „Ferenc Jóskának is ilyen lámpái lehettek” – mutatja  a klasszikus darabokat kísérőnk, de áttört díszítésű, modern megmunkálású lámpák is sorakoznak.

Fotó: Csedő Attila

„A herendi porcelán titka az is, hogy nem sokat, hanem drágát gyártanak” – magyarázza már az imponzáns terített asztalok mellett Miklós Zoltán. Három jellegzetes herendi minta és az újabb, modern terítékek mustrája ez a terem, talán így nézhet(ett) ki az arisztokrácia, a felső tízezer ünnepi asztala. Csillogó luxus, amit csodálni lehet. Olyan étkészletek, amit a legtöbben csak múzeumban láthatunk.

Fotó: Csedő Attila

„Úgy gondoljuk, ez olyan termékskála, amely kulturális missziót teljesít: Székelyföldön is meg lehet csodálni azt, amit Magyarországon kulturális értékként tartanak számon, ezért kapta meg a hungarikum minősítést, amellett, hogy 2006-ban, a New York-i székhelyű Luxury Institute felmérése szerint, a Herend volt a legkedveltebb porcelánmárka az USA piacán, ugyanakkor 2011-ben a luxusipari vállalatokat tömörítő francia nemzeti luxusszövetség, a Comité Colbert is tagjai közé választotta Herendet. Ennek ellenére a herendi porcelán nem azért van itt, mert luxustárgy, hanem azért, mert olyan magyar kultúrtermék, amely több, mint egy fogyasztási cikk: összkulturális érték” – összegez az igazgató.

Fotó: Csedő Attila

Összkulturális értéket mosogatni folyton: túl stresszes lenne – fut át rajtunk hirtelen, épp ezért, bármennyire tetszetősek, idén sem herendit kérünk az angyaltól.