A fogas kérdés

{hirdetes}

A szájhigiénia megőrzésének fontosságát gyermekkorban tanuljuk meg szüleinktől. Ellessük, mint minden mást, amiből végül szokást kovácsolunk. Ezért aztán rendkívül fontos a szülői példamutatás ezen a téren is – magyarázza Pataki Réka fogorvos, fogszabályzó szakorvos, aki Székelyföld-szerte fogad fogfájós pácienseket. Amíg kalandként élik meg, a gyermekek lelkesen indulnak fogat mosni esténként. Ha így szokják meg, felnőttként sem feledkeznek majd meg róla.

Nem mindegy, hogy mit eszünk

A szájhigiénia tekintetében a táplálkozás fogas kérdésnek számít, hiszen míg vannak olyan élelmiszerek, amelyek hozzájárulnak fogaink öntisztító folyamatához, más ételek rátapadnak, és lepedéket képeznek rajtuk. „A péksütemények, a cukros, lekváros, csokis kiflik a legrosszabbak, hiszen a fehér lisztes ételek a nyálban feloldódnak, és lepedéket képeznek a fogakra. Ezzel szemben a nyers gyümölcsök, zöldségek elősegítik a tisztulást. Inkább adjunk egy répát, almát a gyereknek, karamella vagy cukorka helyett” – int a szakember. A szülők pontosan tudják: a gyerekek azt szokják meg, amit kis koruk óta kapnak. Ha mindig cukros üdítőt isznak, nehezebb lesz rászoktatni őket a vízre vagy a cukor nélküli teára. Habár azt sok szakember megerősíti, hogy a gyerekeknek több folyadékra van szükségük, mint a felnőtteknek, törekedjünk arra, hogy a cukros löttyök helyett – vagy mellett – vizet igyanak. „Az édességek tekintetében nem kell vadkatolikusnak lennünk, hiszen nyilván időnként megkívánják a gyerekek a finomságot. A kemény cukorka helyett viszont válasszunk inkább csokit, amiben tej, mogyoró vagy egyéb alapanyag is van, egy nápolyi szeletet, kekszet, gyümölcsöt.”

Fogmosás: hányszor és hogyan?

A rágógumis reklámokban halljuk sokszor, hogy ha nem is tudunk fogat mosni, majszoljunk el egy rágcsit, és rendben leszünk. Ez azonban sajnos nem igaz: az esti fogmosást, például, soha nem szabad kihagyni! „A száj úgy működik, mint egy inkubátor: meleg, nedves környezet, amelyben könnyen elszaporodnak a baktériumok, amíg alszunk. Ha a gyerek karamellát evett alvás előtt, az gyönyörűen kifejti a hatását reggelre a szájában. Ha nem sikerül minden étkezés után fogat mosnunk, együnk friss zöldséget, gyümölcsöt, ami nem tapad meg a fogakon, és segíti az öntisztítást” – magyarázza Réka. A gyermekeket kicsi korban „be kell mutatnunk” a fogkefének, hozzá kell szoktatnunk őket a fogmosás fogalmához, meg kell érteniük, hogy ez az ő feladatuk – a színes, rajzfilmfigurákkal dizájnolt fogkefék segítik ezt a folyamatot.

Ma már könnyedén meg lehet állapítani a boltban, hogy puha, közepes vagy erős sörtéjű a fogkefe: gyerekeknek puhát (soft) ajánl a szakember, nehogy megsértsék az ínyüket. Tindézserek számára azonban már választhatunk keményebb sörtéjűt  (medium, hard), akárcsak a felnőttek esetében, mert a puha sörte nem tisztít annyira hatékonyan.

Az évek és a rutin

Avagy, a rutinvizsgálatok. Ha tehetnénk, tízévente csupán egyszer fordulnánk elő a fogorvosnál, de ez nem járható út. A szakorvos szerint a gyerekeket ajánlott már 5 éves korban fogorvoshoz vinni, hogy rápillantson a tejfogakra, ellenőrizze fejlődésüket.  Természetesen, ha probléma van, bedagad valamelyik fogacska, azonnal orvoshoz kell vele fordulni. A fogászati rutinvizsgálatokat illetően nem túl nagy a lelkesedés, de Réka meglepődve tapasztalta, hogy rengeteg az egészséges fogsorú, gondosan ápolt fogazatú tinédzser.  „Valósággal meggyűlt a könny a szememben, annyira jólesett látni, hogy vannak olyan 15-16 évesek, akiknek egyáltalán nincs tömésük, nem volt dolguk fogorvossal. Ez az az időszak, amikor elkezdenek ismerkedni, ilyenkor alakul számtalan, a jövőre nézve jelentős emberi kapcsolatuk, tehát ebben a korban is nagyon fontos a szájhigiénia, az ápoltság. Sok energiát fordítok arra, hogy kicsit neveljem őket ilyen szempontból. Ebből a korosztályból leggyakrabban egyébként fogszabályzás miatt jönnek hozzám” – meséli. Idősebb korban, úgy tűnik, kevésbé figyelnek az emberek a fogápolásra: a szakember szerint a középkorosztály picivel hanyagabb ilyen tekintetben. Évtizedekkel ezelőtt, amikor a mai 40-50 évesek voltak gyerekek, tindézserek, a romániai fogászati ellátás nem volt a csúcson, sok esetben előfordult, hogy azt a fogat is kihúzták, amit még meg lehetett volna menteni, lehetett volna kezelni. Most pedig, hogy már a fogsoruk egy része nem sajátjuk, kevésbé tartják fontosnak a törődést. Pedig – figyelmeztet a szakember – nehezebben tisztíthatók a pótfogak, a hidak alatti felületek, az íny gyakrabban gyullad be, ezért sokkal több odafigyelést igényel, mint gondolnánk.

Mindannyian fehér fogsort szeretnénk

A legutóbb a szénről derült ki, hogy fehéríti a fogakat – mondom az orvosnak, aki azonnal elkezd mesélni a fogak színvilágáról: genetikai adottság, hogy mennyire fehér, vagy éppen sárga a fogsorunk. Ezért is van többféle tömőanyag, hogy minden árnyalathoz passzoljon, sőt, előfordul az is, hogy egy fog bizonyos részein más és más színek vannak. A fogfehérítés alapvetően egy savgél ráhelyezésével történik. „Mindig úgy magyarázom el a pácienseknek, hogy képzeljenek el egy fehér csempét, amin apró, keskeny repedések keletkeznek, amelyek idővel megtelnek porral, piszokkal. Ezt  akármeddig sikálhatjuk, a repedések látszódnak, hiszen ahová begyűlt a piszok, ott elszíneződik – a fogunk esetében is ez történik, a fogkefe sörtéje pedig sokkal vastagabb annál, hogy beférjen az apró repedések alá. Ilyenkor, a hatékony tisztítás, fehérítés érdekében a fog felületére helyeznek egy sav alapú gélt, ami kioldja a pigmenteket. Lévén sav, érzékenységet idézhet elő, ezért nagyon vigyázzunk, ne legyen lyukas fogunk, begyulladt ínyünk.  Sok fogorvos ellenzi, én próbáltam, nem volt vele problémám” – meséli. Két módszer létezik: a rendelőben végzett fehérítés során erősebb savalapú gélt használnak, csupán fél órát tartják a fogsoron, majd letakarítják, és a páciens kész van. Lehet azonban fogat fehéríteni otthon is: a páciens kap egy speciális sínt, ami talál a fogsorára, fecskendőből belenyomja a sínbe a fehérítő pasztát, felhelyezi a fogára, majd bizonyos időközönként megismétli a műveletet. Habár villogóan fehér fogakra vágyunk, egy idő után nem lesz világosabb: a fogunk eléri a genetikailag kódolt személyes maximumát, ami után már nem fehéredik.