– Kezdjük az alapoknál: van-e különbség a női és férfi emésztés között?
– Testalkatunkat és a hormonális rendszert tekintve a férfi és női szervezet más, így egy kicsit az emésztőrendszer is. A változókor után lelassul a nők anyagcseréje, az emésztés. A legtöbb páciens, aki betér hozzánk a rendelőbe, puffadásra panaszkodik, ezt követi a székrekedés, gyomorfájdalom, ez nagyrészt a nőket jellemzi. Nem is beszélve a terhességről, amikor a baba fizikailag odébb nyomja a szerveket. A menstruáció kimaradása is sok változást hoz magával, a hölgyeknek pedig eleve több a gyomorsavjuk és ezáltal több az emésztési gondjuk.
– Melyek azok az emésztőrendszeri problémák, amellyel a legtöbben küzdenek?
– Leggyakoribb a puffadás-, a székrekedés-, a gyomorgyulladás, hányinger vagy épp az irritábilis bél szindróma (IBS) összetett tünetegyüttese. Emellett megjelenik a hasi diszkomfort érzés, vagy a hosszabb ideig fennálló gyomorideg.
Ha nők jönnek hozzám emésztőrendszeri gondokkal, akkor annak 60 százaléka biztos hogy a puffadásra, hasfeszülésre panaszkodik.
Ennek a hátterében állhat a különböző étel-intolerancia, helytelen táplálkozás, gyulladásos folyamatok, székrekedés. Ezek idővel súlyosbodhatnak, a tünetek elviselhetetlenné válnak, rontják az életminőséget. A stressz, a mozgásszegény életmód nagyban befolyásolja az emésztést, akárcsak a génmanipulált, tartósítószerekben bővelkedő, feldolgozott ételek. Nagyanyáink sokkal több zsíros dolgot ettek, viszont sokkal többet mozogtak és sokkal természetesebb dolgokat fogyasztottak. A puffadás okaként említhetjük még a glutén-vagy laktóz érzékenységet, ami szintén gyakrabban fordul elő nőknél.
– Mitől alakulhat ki emésztőrendszeri probléma?
– Igaz a mondás, miszerint az vagy, amit megeszel. Nagyon fontos, hogy milyen táplálékot viszünk be a szervezetünkbe, hiszen a test egy összetett rendszer, vagyis minden összefügg benne mindennel. Ha egy része nem működik jól, akkor az felborítja az egyensúlyt. Az idegrendszerünk ugyanolyan sejtekből fejlődött ki, mint az emésztőrendszer, funkcionális kapcsolat van közöttük. Mi szakemberek mindig objektivizálni akarjuk a gondot, de fizikailag sokszor nem találunk semmilyen elváltozást. Ilyenkor általában bejön a stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód. Vagyis kiderül, hogy valamilyen lelki, pszichés ok áll a probléma hátterében.
Dr. Suciu Szőke Zsuzsanna
– Többször is említette a stresszt…
– Így van. Figyeljük meg, hogy amikor esténként ránk tör egy-egy falási roham, akkor valószínű, hogy stresszes napunk volt. Kívánjuk a szénhidrátot és valahogyan kompenzálunk. Persze ez nem tudatos cselekvés, de oda kell rá figyelni. Fokozottan megjelenik például a hasmenés-, hányinger érzet, vagy a székrekedés akkor, amikor nagyobb stressz ér minket. Ilyen lehet például egy vizsgahelyzet-, állásinterjú vagy munkahelyi konfliktus. Nem újkeletű, miszerint a nem megfelelő stresszkezelés nagyon sok fizikai tünettel jár együtt. Ez egy magas rizikófaktor. Gyakran megesik az a praxisomban, hogy egy beteg enyhe tüneteket produkál, aztán valamilyen sokk éri őt és ezért súlyosbodnak a tünetei. Ezért jó megelőzni a bajt és odafigyelni arra, hogy hogyan viselkedik a testünk. Tudatosan lehet figyelni a reakciókat, a tüneteket és akkor egyszerűbb a probléma megoldása is, hiszen tudjuk, hogy mivel kell foglalkozni.
– Fontosnak tartja azt, hogy a fizikai tünetek mellett a pszichés-, mentális gondokat is kezeljék?
– Nagyon fontosnak tartom, hiszen
a test-lélek-szellem egyensúly nélkül nincs valódi egészség. Hangsúlyozom, főként a hölgyeknek, akik hozzám jönnek, hogy szánjanak időt magukra, mert az segít a fizikai gondok orvoslásában is.
Sőt, enélkül kezelhetetlen lesz a betegség. Az olvasás, a jóga, a meditáció, a séta vagy a kerékpározás a természetben mind-mind lehetőséget ad a kikapcsolódásra, a feltöltődésre. De számtalan lehetőség van a stresszoldásra, mindenki megtalálhatja az a tevékenységet, ami segít neki a stressz, a gondok leküzdésében, feloldásában. Felfokozott élettempóban élünk, így sok minden nehezedik ránk, nagyobb a nyomás és a kényelem, amelynek szintén van negatív oldala.
– Ön hogyan látja, több az emésztőrendszeri megbetegedés, mint mondjuk tíz éve?
– Tizennégy éve dolgozom orvosként. És amit látok, az az, hogy sokkal több az elhanyagolt, nem kezelt beteg. A koronavírus-járvány nem segített a helyzeten, hiszen teremtett még egy stresszfaktort az életünkbe, az egészségügybe. Egyre több a daganatos beteg, és megdöbbentő, hogy egyre fiatalabb korosztályokat érint, akik nem fordulnak időben orvoshoz.
– Mi történhet, ha elhanyagoljuk a tüneteket, ha nem segítjük a bélrendszerünk működését?
– A pszichológia úgy tartja, hogyha fáj a gyomrod, akkor valami nem tudsz megemészteni. Ez nemcsak fizikailag értelmezhető, hanem mentálisan is. Pozitív változásnak tartom azt, hogy már fontos, eddig tabunak vélt dolgokról is beszélünk, de még mindig nem eleget. Székelyföldön szükség lenne arra, hogy az emberek megnyíljanak, és ne szégyelljék a problémáikat, pláne azt, hogy segítséget kérjenek. Az a biztos, ha kívül-belül kivizsgáltatjuk magunkat, hogy a kettő párhuzamosan működjön. Oda kell figyelni a tünetekre, legyen az lelki vagy testi, hiszen minél tovább halogatjuk a kezelést, annál súlyosabbá válik a betegség. És annál több időre van szükség a gyógyuláshoz.
– Mivel és hogyan segíthetjük az emésztésünket, a bélrendszert?
– Nagyon fontos a kiegyensúlyozott étrend. A rostbevitel az egyik alapja a megfelelő emésztésnek, akárcsak a teljes kiőrlésű kovászos kenyér a bélflóra működéséhez. Élőflórás joghurtok vagy a nagymama által eltett kovászos uborkát is bátran lehet fogyasztani, meg a savanyú káposztát. A finomított cukor mennyiséget, szénhidrátot javasolt csökkenteni, és időnként javasolt az étrend kiegészítő tabletták használata, mint a probiotikum, prebiotikumok.
Nem kell profi sportolónak lennünk, de szánjunk naponta harminc percet a sétára, mozgásra, mert így mozog a bélrendszer. A megfelelő mennyiségű víz fogyasztása is nagyon fontos.
Ezzel megelőzhető a székrekedés-, a fejfájás-, a fáradékonyság, ami szintén nőknél gyakoribb.
– A megelőzés lehet tehát a kulcs?
– Minimális erőfeszítéssel sok problémát megelőzhetünk. Fontos lenne az is, hogy a gyerekeket megtanítsuk a helyes táplálkozásra, az egészséges életmódra, a mozgás szeretetére, hogy felnőttkorukra már szokássá váljon. Inkább tanuljunk meg most tudatosan, egészségesen élni, odafigyelni magunkra, mintsem, hogy húsz év múlva az ágyat nyomjuk egy súlyos betegséggel, azon rágódva, hogy megelőzhettük volna a bajt.
Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Bélflóránk egészsége – Kell nekünk probiotikum?
Pro és pre-, avagy probiotikumok és prebiotikumok, illetve szedjed, ne szedjed – olvasható különböző fórumokon, hogy nem csodaszer egyetlen „jó baktériumokat” szállító kapszula vagy étrendkiegészítő sem. Ezzel egyet is érthetünk, miközben elfogadjuk, hogy a probiotikumok és prebiotikumok az egészségünket szolgálják. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)
