ARCHÍV Nyavalyás nyári nyűgök

Habár szabadságnak nevezzük, nyaraláskor igazi tiltózónába lépünk: ne heverésszünk a tűző napon, ne nyalakodjunk minden fagyisnál, ne mezítlábaskodjunk a medencék körül, ésígytovább, ésígytovább. Íme a legnyűgösebb nyári nyavalyák. (Cikkünk a Nőileg magazin 2014. augusztusi számában jelent meg.)

Listavezető: a gyomorprobléma

Dr. Kacsó Jolán szakorvos, a csíkszeredai Hargita megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályának vezetője napról napra találkozik a nyári betegségekkel: olyan fertőzésekkel, esetekkel, amelyek a meleg hónapokban fordulnak elő leggyakrabban.

Véleménye szerint az első helyen az ételmérgezés és a banálisnak nevezett gyomorbélhurut áll.

Legfőbb előidézője, hogy nem mossuk a kezünket – de sokszor a zöldséget, gyümölcsöt is anélkül fogyasztjuk, hogy előtte alaposan megtisztítottuk volna. Jusson eszünkbe a piacon végigkóstolt cseresznyék, szőlőszemek száma, vagy számoljunk utána, hány kilincset fogunk meg egy nap alatt, hányszor jár pénz a kezünkben. Lelkesen majszolunk valamit, miközben számítógép előtt ülünk és pötyögünk? Ha nem mosunk kezet minden billentyű és mogyorószem között, ez is okozhat gondot, hiszen így nagyon könnyen benyaljuk a vírusokat, baktériumokat.

Ismertetőjelek

A gyomorbélhurut tünetei között található a gyakori hányás, a hasmenés, a gyomorgörcs. Tulajdonképpen leromlik a beteg általános állapota, elgyengül, attól függően, hogy mennyi folyadékot veszít a szervezete.

Mit tanácsol az orvos?

Mossunk kezet, amilyen gyakran csak tehetjük, és legyünk biztosak benne, hogy az elfogyasztott gyümölcsöt, zöldséget is gondosan megtisztítjuk. Ma már nem ugyanúgy „piszkos” a földből kihúzott sárgarépa, mint régen volt, a talajban is számos ártalmas anyag található.

„Sokan panaszkodnak, hogy a gyomorproblémájuk miatt nem ettek két-három napja. Nem baj! Lehet, hogy még nem esznek néhány napig, de a fokozatos folyadékbevitelről ne feledkezzünk meg: ásványvizet, cukrozatlan gyógyteát igyanak, mert a szervezetnek szüksége van rá a gyógyuláshoz” – figyelmeztet a doktornő.

Ezüstérmes: gombamérgezés

A gombaszezon derekán, aki szeret kirándulni, szívesen indul útnak, hogy szedjen pár kosárral az általa ismert fajtákból: csiperke, őzláb, fenyőalja, galambgomba stb. A gond csak az – a szakorvos szerint –, hogy ma már számtalan mutáció létezik, és hiába mernénk megesküdni rá, hogy ismerjük a leszedett, majd elfogyasztott gombát, bajba kerülhetünk miatta. Az enyhe gombamérgezéstől kezdve a nagyon súlyos, akár halálos kimenetelűig, bármi előfordulhat – figyelmeztet.

Ismertetőjelek

Úgy kezdődik, mint egy banális gyomorhurut: hasi fájdalommal, hányással és hasmenéssel. Emellett felborul a vérkép, máj- vagy veselézióra utaló jelek bukkannak fel, elváltozások jelennek meg. Ha a gomba elfogyasztása után maximum 12 óra múlva a beteg elkezd hányni vagy hasmenése lesz, az a jobbik eset. Viszont ha 2-3 nap múlva jelentkeznek ezek a tünetek, az már egy olyan gombafertőzés jele, ami alattomosan ügyködik, és elfogyasztása csúnya máj- vagy veseelégtelenséget okozhat – magyarázza a sürgősségi osztályvezető.

Mit tanácsol az orvos?

A gomba nem játék, a mérgezést nagyon komolyan kell venni. Az útszéli árusoktól semmiképp ne vásároljunk: hogyan bízhatnánk meg idegen emberek gombaismeretében?

3. helyezett: a napszúrás

Habár gyakran teszi, úgy fest, mégsem mondja elégszer szakemberek egész garmada, mennyire egészségtelen a tűző napon tartózkodni: ha nyaralunk, ritkán törődünk a szabályokkal, és csak akkor vesszük észre magunkat, amikor rettentő fejfájás gyötör, minden porcikánk sajog, és nincs az a vízmennyiség, ami enyhítené szomjúságunkat.

Ismertetőjelek

Fejfájás, szomjúság, látászavar, ájulás, láz, rossz általános állapot – sorolja a doktornő a napszúrás legtipikusabb tüneteit. Az enyhe hőemelkedéstől a magas lázig bármi előfordulhat, ugyanakkor napszúrás esetén egy kisfokú agyödéma is kialakulhat, amit szigorúan kórházi körülmények között bár, de mihamarabb csökkenteni  kell.

Mit tanácsol az orvos?

Fogyasszunk sok folyadékot, többet, mint szoktunk, hiszen magas hőmérséklet mellett több vizet veszít a szervezetünk. Az ajánlott mennyiség: 2,5-3 liter naponta!

Nagyon figyeljünk a gyerekekre és az idősebbekre: a gyerekek jóval több vizet veszítenek, mint a felnőttek, ezért gondoskodjunk róla, hogy minél több folyadékot igyanak.

Kerüljük a cukros üdítőket, a szénsavas italokat, ragaszkodjunk a sima, buborékmentes ásványvízhez.

Az idősebb generáció szempontjából azért rendkívüli fontosságú a megfelelő folyadékbevitel, mert gyakran tartalmaznak a gyógyszereik hashajtót, ami miatt kiszáradhat a szervezetük.

Tűző napon ne végezzünk fizikai munkát, ne tegyünk rá még egy lapáttal a szervezetünk számára egyébként is megterhelő magas hőmérsékletre.

A legfontosabb előírás: árnyék, víz, kalap.

!”Mindenkinek más a toleranciaszintje, ezért amikor a beteg úgy ítéli meg, hogy neki nagyon fáj a feje, és nem tudja elviselni, akkor azt el kell hinnünk, még akkor is, ha semmi más tünet nem utal súlyos napszúrásra. A fejfájás épp elég ok arra, hogy a beteg felkeresse orvosát, ezért vegyük komolyan, enyhítsük a fájdalmát” – mondja a szakorvos.

Futottak még...

Fertőzés a strandon – nehéz kérdés, hiszen mégsem fertőtleníthetjük magunkat 5 percenként. A doktornő egyszerűen azt javasolja, körültekintően válasszunk fürdőző helyet, így remélhetőleg megspórolhatjuk a fertőzést. Nézzük meg, kik vannak még körülöttünk a strandon, ha nem tűnik tisztának a víz, inkább ne fürödjünk benne, és vigyünk magunkkal gumipapucsot, amiben flangálhatunk és zuhanyozhatunk. Míg a sós víz fertőtlenít, a strandon, fedett uszodákban gyakran túlbuzgóságból túlklórozzák a vizet. A klór nem egy ártalmatlan vegyszer, komoly problémát is okozhat, így, ha csípi a szemünket, bőrünket, ne fürödjünk a vízben többet.

Ha úgy látjuk, érezzük, hogy mégis összeszedtünk például egy láb- vagy körömgombát, csodásan fertőtleníthetünk szódabikarbónás vízzel. Készíthetünk lábfürdőt, amelybe belelógatjuk a gombás lábat, körmöt, kúraszerűen, naponta többször, 2-3 napig.

A szódabikarbónás vizet akár fogyaszthatjuk is, hiszen lúgosítja a szervezetet. Sőt, van kifejezetten lúgos Ph-jú víz, amit BIO boltokban be lehet szerezni.

Dobjunk egy-két szelet citromot a vizünkbe: a citrom, bár elsőre savasnak gondolnánk, kifejezetten lúgosít, ezáltal egészséges.

Igaz, hogy ha tejet iszunk, csökken a gombamérgezettség szintje?

„Ez csak egyfajta népi hiedelem, nincs logikai alapja. Egy súlyos gombamérgezett személy intenzív terápiás kezelést igényel, egy pohár tej nem oldja meg a problémát. Akkor inkább vegyünk be széntablettát – javasolja a doktornő –, hiszen a gyomor- vagy gyógyszermérgezett betegek esetében is nagy mennyiségű szenet juttatunk a gyomorba. A szén magába szívja a mérgező anyagokat, a toxinokat – régen gyomormenés esetén is széntablettát vettek be, pontosan emiatt a jótékony hatása miatt.”

Hogyan állítsuk meg a hasmenést?

Sehogy! Nagyon fontos, pedig sokan nem tudják, és emiatt rosszul csinálják: ha már kialakult egy hasmenéses állapot, ne állítsuk meg! Azzal, hogy bepánikolunk, és elkezdjük marokszámra szedni a gyógyszert, azt érjük el, hogy nem tisztul ki a gyomrunk, és ott maradnak a toxinok. Igyunk sok folyadékot, vizet vagy gyógyteát, és hagyjuk, hogy a szervezetünk oldja meg a problémát.

Figyelem! Különleges esetnek számít, amikor véres vagy zöldes színű a széklet. Ez súlyosabb fertőzésre utaló jel, tehát azonnal forduljunk a panaszunkkal orvoshoz.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk