Forró Gyöngyvér

Ferencz Angéla: A kultúra képlékenysége egy csoda

Ferencz Angéla neve összefonódott a kultúrával – legalábbis a mi csíki fejeinkben – és ennek több oka is van. Egyik természetesen az, hogy ő vezeti a Hargita Megyei Kulturális Központot. Egy életutat sok tényező befolyásol: Angélát a középiskolás magyar irodalmi tantárgyversenyek, az erdélyiség megtapasztalása, a pécsi egyetemi évek és a csíkborzsovai élet egyaránt formálták. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jelent meg.)

Nyavalyás nyári nyűgök

Habár szabadságnak nevezzük, nyaraláskor igazi tiltózónába lépünk: ne heverésszünk a tűző napon, ne nyalakodjunk minden fagyisnál, ne mezítlábaskodjunk a medencék körül, ésígytovább, ésígytovább. Íme a legnyűgösebb nyári nyavalyák. (Cikkünk a Nőileg magazin 2014. augusztusi számában jelent meg.)

Ravasz Gyöngyike: A gyermek annál jobb lesz, minél jobban szeretjük

Biztos és biztonságot nyújtó háttérszélként tekint önmagára, aki az iskolában pedagógusként, a családjában édesanyaként és társként szeret és segít. Ravasz Gyöngyike személyében egy kedves, melegszívű pedagógust ismerhettünk meg, egy friss és fiatalos megjelenésű, négygyermekes édesanyát, akinek egyszerűen jó a társaságában lenni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Az elegancia nem divat kérdése. Az elegancia örök

Habár él és virul a mondás, miszerint nem a ruha teszi az embert, András Hunor úgy véli, az öltözködés mégis csak keretez, belehelyez egy társadalmi kategóriába: a ruházat képet fest az egyénről. Három gyerek édesapjaként – aki vállalkozó, csíkszeredai önkormányzati képviselő – Hunor licis kora óta olyan összeállításokban érzi jól magát, amivel „nem megy szembe az utcán”, vagyis, ami egyedi. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg.)

Tapasztó Orsi: Mindannyian tökéletlenek vagyunk

Stílusos szemüveg, elegáns ing, de laza, azonnal barátságos hangnem. A humorát nem tudja – nem lehet és nem is kell! – véka alá rejteni, mindent érez, amit mond: a szavai könnyedek, de a súlyuk is megvan. A szatmárnémetiből származó Tapasztó Orsi kolozsvári tanulmányai után került Budapestre. Fizikus, korábban a Magyar Tudományos Akadémia kutatója volt, nemrégiben vált papíron és lélekben is édesanyává, és a hatalmas népszerűségnek örvendő @nemakarokbeleszólni Instagram-oldal egyik működtetője. Internete

Sofron István: Egy bajnok csapathoz érkeztem

A hosszú, jeges telek ihlethették a mondást, miszerint Csíkban korcsolyával a lábukon születnek a gyerekek. Sofron István is 2–3 évesen kezdett hokizni, és miután bejárta a fél világot, hazatért szülővárosába, hogy álmát valóra váltva, a Sportklub színeiben játsszon. Gyönyörű párja és tünemény kislányuk is elkísérte a csíki jégkorongozót, mert – mint vallja – csak akkor lehet sikeres, ha ők mellette állnak. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)

Művész a műtőben: Jankó Botond plasztikai sebész

Szépfiú. Tuti volt már orrműtétje... – gondolná a laikus első látásra. De alig pár perc beszélgetés után magával ragad józansága, talpraesettsége, világlátott gondolkodása és szerethetően cinikus humora. Jankó Botond az első plasztikai sebész Székelyföldön, aki bár külföldön is megjárta magát, végül hazajött. Hisz a harmóniában, a gyümölcsöt hozó munkában, és abban is, hogy a plasztikázás nem válasz mindenre. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)

Sógor Enikő: Aki jól van, nem bánt másokat

A szerelem hozta Kolozsvárról Székelyföldre, ahol egyáltalán nem szokványos lelkészfeleségként állta meg a helyét. Később, pszichológusként a korai fejlesztéssel, rehabilitációval foglalkozott. Ma Csíkszereda első alpolgármesterasszonya. Sógor Enikővel a modern papnéról, a népünnepéllyé nőtt keresztelőről, a politikáról, az elnyomás pszichológiájáról és a tudatosságról beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Galaczi Hajnalka: A pedagógus nemcsak szavakkal, hanem személyisége egészével nevel

„Édesanyám elmondása szerint, hároméves lehettem, amikor először eldőlt, hogy törekszem önmagam lenni öltözködés szintjén is – az akkori egyetlen gyimesi ruhaboltban vásárolt piros szvetterkét, még mielőtt észrevették volna, beledobtam a Tatrosba, mert nem szerettem volna viselni. Azt természetesen a víz elvitte, s nem a szüleim örömére.” (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júniusi lapszámában jelent meg.)

Ő meg én így vigyázunk egymásra. Avagy a kultúravigyázásról röviden

Kultúra ma, holnap, múltból és jelenből. Hogy a jövőben mi lesz vele? – Forró Gyöngyvér alkalmi szerzőnk a sok kérdés mellett egyértelmű választ ad, avagy legalábbis eddigi tapasztalatainknak köszönhetően mi úgy hisszük, a kultúra élethosszára, mibenlétére ez (is) a válasz.

Vágy – volt, nincs: mi az, ami kioltja?

Micsoda érzés! Alig lehet megmagyarázni, miért pont ő. Hadoválunk valamit kémiáról és feromonokról, a szeméről, ahogy néz, a szájáról – bár fogalmunk nincs, hogy miről beszél –, a kezéről, és arról, ahogy ezek a kezek tartanak, fognak, szorítanak, odahúznak és kipörgetnek, markolnak, simogatnak. Szó nem marad, a test irányít, követ, mint egy megszállott: képtelen a nemre, érinteni, érezni akarja, elveszni benne. Vágy. Ezt jól ismerjük. Most viszont ismerjük meg azt, ami kioltja. Ha kiderül, hogy a valósá

A ház az enyém, az udvar az övé – „otthonunk” egy kamion volt

Zsuzsit mindig csodáltam, ahogy tinédzserként a sztárokat volt szokás. Nem ismertem, csak hallottam róla, de korán észrevettem, hogy sosem akárkik beszélnek róla. Ma már tudom: Zsuzsi nem sztár. Inkább – ha létezik egyáltalán ilyen szókapcsolat – a legkézzelfoghatóbb NŐ, akit valaha ismertem. Nem egyszerűen deszkurkörec, ahogy a székelyek mondanák, hanem ész és illem is: könyv és zene, gondoskodás és melegség, valamint sok millió szó, amit az életből tanult. Aztán elmentek kamionozni. Ő és a férje. (Cik

Szexepil vagy veszélyforrás? – Anyajegyeinkről télen-nyáron

Ici-pici vagy tenyeres-talpas, lapos vagy kidudorodó, kör alakú vagy szabálytalan, sötét- vagy világosbarna - talán nincs olyan ember a földkerekségen, akinek kezén, vállán, hasán, hátán, vagy épp az arcán ne találnánk anyajegyet.

Hogy mit tudsz, és mit gondolsz a világról – levél a keresztfiamhoz

Édesanyád azt mondta, hárman leszünk. Azaz öten, velem s a pappal együtt. Legalább csend lesz, és az mindig jobb, mint a felfordulás. Majd meglátod. Ahogy azt is, hogy később már nem a lámpa, a tűz, a madárcsicsergés, vagy a különböző arcok lesznek a legizgalmasabbak, hanem mindaz, amit a világról tanulsz, amit a világról gondolni tudsz. Levél Neked.

Otthon maradni – gondolatok perszekundum

Írj valami másról, mondom magamnak. Mert magamhoz beszélek, igen, hangosan. Írj, mindegy miről, csak más legyen, ne az, amiről mindenki beszél, végre ne az legyen, amiről mindnyájunknak beszélni kell. Lapozom a könyveket, mennyi jó olvasmány, lennie kell valahol egy szónak, ami elindít egy gondolatot! Semmi.

Az Igaziról

Ma már nincsenek igazi gyerekek, és igazi gyermekkor sincs. Nincs igazi nevetés, igazi ölelés, a gyerekek magukba fordultak, az egész társadalom individuumok tömege, meghalt az igazi szerelem, s az igazi önmagunk sem igazi. Mert ezt lehet tudni, ez nyilvánvaló, messziről látszik, hogy a világ iránya rossz, úgyhogy nem igazi, mert az igazi ilyen nem lehet. A gyermekkoromon gondolkodtam, azon, hogy mennyire volt igazi.

Puliszka: erőst finom

A Húsvét előtti nagyböjt a testi-lelki megtisztulás időszaka. A falánk csütörtökkel a keresztény emberek véget vetnek a dínom-dánomos, eszem-iszom időszaknak, és felfele tekintenek, befele figyelnek. A szigorú böjt a megszokottól eltérő recepteket írat velünk: eltűnik étrendünkből a hús, a zsíros, állati eredetű étek, helyét pedig átveszi az egyszerűbb, kevés alapanyagból készülő, szerényebb betevő.

Család, varázslat – karácsony

,,Ő úgy szeret, hogy gondoskodik rólunk, ez a szeretetnyelve: megetet, kávét készít, sütit varázsol elő. Segíteni nem tudsz, nem lehet, mert ez az ő konyhája, itt mindennek sajátos, egyedi és utánozhatatlan készítési módja van, ezért haszontalan minden próbálkozás, amely ezt imitálná” – a karácsony nem csak egy nap, és nem is három, a karácsony gondoskodás, család, szeretet.

Csehország: várak, sörök és jó emberek

Ha azt mondom, hogy Csehország és utazás, elsőre általában a finom sör és a csodálatos főváros, Prága ugrik be a legtöbb embernek. Tavaly nyáron mi a vidéket, a kisvárosokat céloztuk meg.

Lappföld: ahol még a természet a kormányos

Lappföld az utóbbi néhány évtizedben közkedvelt téli célpontjává vált az ázsiai, angol, holland, spanyol és német turistáknak. Nem is csoda, hiszen a tél már csak itt üt tartósan tanyát egész Európában.