ARCHÍV Házimunka és pozitív énkép – Miben segíthet a kisgyermek?

A méltán híres Montessori-módszer szerint kimondottan ajánlott és üdvös, ha már az óvodáskorú gyermeket is bevonjuk a házimunkába, abba, hogy önmaga körül rendet tartson. Az ilyen jellegű tevékenységek fontos részét képezik az alternatív pedagógiai irányzatnak, amelynek fő célja az önállósodás elősegítése. Ezt minden szülő kívánsága is, nem? (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Ha mélyen belegondolunk, hogyan is váljon önállóvá az a gyerek, akit teljesen kiszolgálnak, mindent elvégeznek helyette? Az önállóságra márpedig szüksége lesz, leghamarabb az iskolában, és jó, hogyha addigra már elért ezen a területen némi előrehaladást. Ez viszont tőlünk, szülőktől függ.

Első lépésként higgyük el, hogy rendkívül hasznos és fejlesztő hatású gyermekünk számára, ha életkorának és képességeinek megfelelő szinten részt kap a házimunkából.

Egyrészt mert növekszik a gyermek önbizalma, a „képes vagyok rá” érzés, ezáltal más területeken is magabiztosabb lesz. Ügyesedik a mozgása, pozitívabb lesz az én-képe, ízelítőt kap a felelősségvállalásból, fejlődik segítőkészsége, empátiás képessége.

Ha utálatos, az is marad

Az viszont korántsem mindegy, hogy milyen a házimunkáról alkotott kép a saját családunkban. Teher, mert többnyire egy személyre hárul? Gyakran hangoztatott utálatos feladat-csomag? Ok, ami miatt gyakran van veszekedés vagy rossz hangulat? Lealacsonyítónak vélt dolog? Ha valami ilyesmi íze van a házimunkának nálunk, akkor második lépésként meg kell próbálnunk átkeretezni az egészet.

Az átkeretezés addig biztosan nem fog menni, amíg nem társul hozzá a munkamegosztás evidenciája, azaz ameddig csak egy vagy két személy vállát és hátát nyomja az otthoni tennivalók súlya és felelőssége.

Ha elindultunk ezen az úton, akkor odáig kéne eljutnunk, hogy a házimunka valami olyan dolog, aminek az elvégzése az egész család jóléte szempontjából életbevágóan fontos. Igen, néha „nemszeretem” és időbe telik, de utána mindannyian élvezhetjük a „gyümölcsét”, a rendet, a tiszta ruhát, a finom vacsorát. Ha együtt végezzük, hamarabb készen leszünk, és sokkal több egymásra fordítható szabadidő marad. Valami olyasmi, ami értünk van, és nem mi vagyunk érte, ami simán elbír némi rugalmasságot, lazaságot is akár.

A 2–3 évestől például elvárhatjuk játékai összeszedését, a koszos ruhák szennyeskosárba rakását, polcok szegélyeinek letörlését. A 4–5 éveseket megkérhetjük saját ágyuk megvetésére, házi állatok megetetésére (ha vannak), virágöntözésre, kiömlött dolgok feltörlésére, az asztal leszedésére, edények eltörlésére, a mosnivaló szín szerinti szétválogatására is akár. A 6–7 évesek besegíthetnek a padló felsöprésébe, a zoknik összepárosításába, törülközők hajtogatásába, mosogatógép kiürítésébe, krumplihámozásba, ha kert van, akkor a gyomlálásba, levelek összegereblyézésébe is.

Tényleg fontos?

A munkamegosztáson túl van még egy nagy belső munka, amit az átkeretezés során nem úszhatunk meg: harmadik lépésként vegyük sorra azt, hogy számunkra milyen tevékenységek tartoznak ebbe a kategóriába, és egyenként vizsgáljuk meg, mi az, ami valóban fontos nekünk és a családnak, és mi az, amit csak úgy vonszolunk magunkkal, mert „így szokás”. Tényleg fontos kivasalni az ágyneműt, akkor is, ha nem gyűrődős?

Mi történik a mosatlannal, ha vasárnap délután a kagylóban marad, mert a csodaszép időben a család minél hamarabb strandra menne?

Biztos, hogy kimozdulna a világ a sarkaiból, ha elmaradna a szombati takarítás? Ha mondjuk helyette kedden délután végeznénk egy gyors porszívózást? Ha ezzel is elkészültünk, akár írhatunk is egy prioritási listát a valóban fontos dolgokról.

Nem így kell fogni

Ebből az átkeretezett, derűsebb házimunka-felfogásból sokkal könnyebb lesz a gyermekek bevonódását elérni. Ha anya, apa jókedvű, buli van, gyorsan el kell végezni valamit, mert utána miénk a világ, sokkal inkább bekapcsolódnak az utódok, mint egy rossz hangulatú, nagyon „kell-ízű” tevékenységbe, ahol ráadásul a szidás lehetősége sem elhanyagolható. Szóval (negyedik lépésként)

le a maximalizmussal, mert ha egy túl magas standardnak kell megfelelni, abból sosem jön ki semmi jó.

Azaz, teljesen mindegy, hogy a gyermek hogy fogja a seprűt, a lényeg, hogy karistolja össze a koszt. Felejtsük el a nem így kell fogni, én így szoktam, ez így nem jó, na add ide, én megcsinálom kezdetű mondatokat.

Mibe vonjuk be a 8–9 éves korú lurkókat? Például a mosogatógép betöltésébe, tiszta ruhák elpakolásába, portörlésbe, a bevásárlószatyor kipakolásába, kisebb vásárlásokba. A 10–11 évesek már a fürdőszoba kisebb takarítását, a konyhapult megtisztítását, egyszerűbb ételek elkészítését (saláta, rántotta), vagy a porszívózást is elvégezhetik. Ha már 12 is elmúlt a csemete, felmoshat, bevonható egyszerűbb házi javításokba, ablakpucolásba, mázolásba, bevásárláshoz lista segítségével, és szükség esetén rövid ideig a kistestvérre is felügyelhet.

Munkaköri leírás a családban

A Montessori pedagógiából kiindulva szokták javasolni a szakemberek, hogy készítsen a család – közösen! – táblázatot, amiben mindenki számára egyértelműen látszik, hogy kinek milyen ház körüli tennivalói vannak. Természetesen ebbe a felnőttek feladatai is be kell kerüljenek, nemcsak a gyerekek dolgai.

Hogy a kisebbek számára ne váljon unalmassá, monotonná a „segítség”, érdemes újabb és újabb kihívások elé állítani őket.

Közben pedig végig alkalmazzuk a pozitív megerősítés technikáját, azaz adjunk hangot annak, hogy mennyire fontos, hogy segítenek nekünk, milyen jó, hogy együtt hamar el tudjuk végezni a feladatokat. Amíg kicsik, dolgozzunk együtt, a nagyoknak viszont érdemes időt és önállóságot biztosítani abban, hogy mikor és hogyan teljesítik a rájuk bízott tennivalót.

Türelem, türelem, türelem

Még néhány dolog, ami nagyon fontos: soha ne használjuk büntetésre a házimunkát! Ha így teszünk, ne is várjuk, hogy magától, jó kedvvel kapcsolódjon be csemeténk az otthoni elvégeznivalókba.

Jutalmat sem nagyon ajánlott adni a segítségért, hiszen nekünk sem jár,

meg hát épp az egész dolog természetes voltát ássuk alá, ha egyesek, azaz a kisebbek például öt lejt kapnak a szemét leviteléért. Továbbá, félreértés ne essék, kisfiúkat, kislányokat egyaránt be lehet vonni, így talán egy-két generáción belül megtörjük a házimunka nemi meghatározottságának sztereotípiáit is. És végül az utolsó jó tanács: jó sok türelemre, derűs, szeretetteljes hozzáállásra lesz szükségünk ezen az úton. De biztosak vagyunk benne, hogy kamatostul megéri!

Illusztráció: Shutterstock 

korábban írtuk

Játékok: fejleszt, rombol vagy szórakoztat? – Amit érdemes a gyermek érdekében szem előtt tartani
Játékok: fejleszt, rombol vagy szórakoztat? – Amit érdemes a gyermek érdekében szem előtt tartani

Szülőként sokszor okoz fejtörést, hogy milyen játékot válasszunk a gyereknek: legyen fejlesztő, egyszerű fajáték vagy kisautó, Barbie-baba? Egyáltalán mennyi játék kell egy gyereknek? És van olyan, hogy rossz játék? (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)