Láthattuk, rengetegen kezdtek háztáji kertészkedésbe, baromfitartásba Székelyföldön is, kistermelők keresték meg a háztáji termékek értékesítésének lehetőségét. Míg egyes fogyasztói döntéseket kétségtelenül pénzügyi aggodalmak vezéreltek ebben, azaz ezt azért tették, hogy csökkentsék kiadásaikat, ez sikeresen találkozott össze az ökotudatosabb életfilozófiával, illetve a természeti világhoz kapcsolódás életmódbeli törekvéseivel. Felmérések azt igazolják, hogy a 2020-as gazdasági bizonytalanság arra késztette (és fogja késztetni) a fogyasztókat, hogy másképp gondolkodjanak fogyasztásuk üzleti világra, gazdaságra, de a környezetre gyakorolt hatásáról is. Így ritkultak és átgondoltabbá váltak a bevásárlások, előtérbe kerültek az otthon előállítható termékek (pl. kenyérsütés), felértékelődtek a háztáji és kisgazdaságokból származó termékek.
Pénzügyi jólét barométer
A pénzügyi kultúra mikro és makroszintű hiányosságaival szembesített bennünket a pandémia. Makro szinten a „vésztartalékok” nagyságát, illetve a gazdaság stabilitását határozza meg a pénzügyi kultúra. Mikro szinten a fejlettebb pénzügyi kultúrával jellemezhető háztartások, valamint vállalkozások jobb eséllyel tudják elkerülni a kevésbé előnyös gazdasági döntéseket (például megtakarítások hiánya, előnytelen banki hitel, költségvetés-kalkuláció hiánya, pénzügyek kevésbé tudatos kézben tartása).
Korábbi elemzések azt mutatták, hogy annak ellenére, hogy a romániai átlagbér 2019-ben 15% -kal emelkedett, egyre kevesebb állampolgár tud megtakarítani. Csupán minden harmadik személy (34%) tesz félre valamennyi pénzt rendszeresen, míg tízből hat személy (60%) fizetéstől fizetésig él. Ezek mind arra mutatnak, hogy
2020 tavaszán az átlag romániai lakos pénzügyi vészforgatókönyv és anyagi tartalék nélkül találta szembe magát a pandémia kitörésével.
Például az erdélyi magyarok kétharmada tartott attól 2020. áprilisában, hogy saját pénzügyi helyzete jelentősen romlani fog a pandémia okozta gazdasági és munkaerőpiaci korlátozások miatt. Illetve csupán minden negyedik válaszadó bízott abban, hogy a járvány nem fogja befolyásolni érezhető mértékben a családi költségvetésüket.
Ha eddig nem, akkor ezután?
Mivel a fogyasztók a gazdasági visszaesés lehetőségével kellett szembenézzenek, nagyobb hajlandóságot mutattak Európa szinten a sporlásra. Azokban az országban, ahol korábban is jellemzőbb volt a takarékoskodás, ott nőtt leginkább a sporlási hajlandóság: Németországban, Hollandiában és Belgiumban. Viszont Románia, ha nem is lett dobogós, vagy még az első tíz közé sem került be,
nálunk nőtt meg a megtakarítás iránti érdeklődés leginkább. Így, míg 2019-ben csupán a 23. helyen szerepelt Románia, 2020-ban már a 12., azaz jelentősen növekedett a megtakarítók aránya.
A felmérés szerint a román fogyasztók 77 százaléka havonta valamennyit tud spórolni, amely picivel magasabb, mint az európai átlag (76 %), noha kevesebb pénzük marad a román állampolgároknak a számlák kifizetése után, mint a legtöbb országban.
