Személyes indíttatás és egy ártatlannak tűnő kérdés sokszor elég ahhoz, hogy egy jó ötlet megszülessen és megvalósuljon. Valahogy így indult el a Csíki iskolai Waldorf is tíz évvel ezelőtt, amikor egy édesanya a kislányát Waldorf óvodai csoportba íratta, és sokan érdeklődve kérdezték őt, hogy miért, hiszen nincsen folytatás, nincs olyan iskola, osztály, ahol ez a pedagógia modell folytatódna. Abban a pillanatban Kopacz-Madarász Kinga, ez az édesanya nekilátott a megvalósításhoz. Eltelt tíz év, és ma már 10. születésnapját ünnepli a csíki waldorfos mozgalom, s az akkori ovis kislány ma már hetedik osztályos, Waldorf osztályban.
Az út természetesen soha nem ilyen egyszerű. Ezt mutatja be az a kisfilm is (
">ITT), ami a Csíki Waldorf Egyesület történetét mutatja be. Nagyon személyes és a szülők számára szívmelengető visszaemlékezés ez Kopacz-Madarász Kingától, aki eddig a Csíki Waldorf Egyesület útját egyengette, nemrég pedig átadta a stafétát egy teljesen új csapatnak. „Szavakkal el nem mondhatóan hálás vagyok ennek a közösségnek az elmúlt 10 év megvalósításaiért, eseményeiért, élményeiért” – mondja Kinga.
Középpontban a gyerek
Bevallom, számomra is szimpatikus a Waldorf, mert ez a több mint 100 éves oktatási módszer másképpen tekint a tanításra, a gyermekekre. Meg akarja ismerni őket, és az iskolai évek alatt nagy hangsúly kerül arra, hogy a gyermek megismerje, folyamatában lássa és tapasztalja meg a világ dolgait. Például azt, hogy hogyan kerül az étel az asztalra, ezért a waldorfos gyermekek tavasszal vetnek, majd gondozzák a palántákat, nyáron pedig leszedik a megérett zöldségeket, vagy végig kísérik a kenyér születését a búzavetéstől a sütésig.
A Waldorf módszer tulajdonképpen három pillérre épül: a gyerekekre, a tanítóra és a szülőkre. A kisfilmből kiderül, hogy az az egyik legfontosabb tényező, hogy indulhasson minden évben Waldorf osztály, hogy legyen elegendő gyerek. Hogy ezért harcolni, hirdetni, népszerűsíteni kell a Waldorf-osztályokat a médiában, városnapokon, óvodákban, ahol csak lehet. Ez minden évben nagy kihívás, hiszen sokan nem ismerik a módszert, azt hiszik, kisegítő osztályról van szó, mivel nem a megszokott oktatás zajlik itt. Miközben azt látni, hogy
azok a gyerekek, akik érettségiig ilyen módszer szerint tanulnak, jobb eredményeket érnek el. Szóval attól sem kell tartani, hogy kifog rajtuk az érettségi.
Érdekes egyébként az, ahogyan tanulnak – úgynevezett epochális tanításban vesznek részt, ami azt jelenti, hogy korszakokra osztják a tananyagot. Három-négy hétig minden nap az első két órában ugyanazt a tantárgyat tanulják, például három hétig mateket, majd három hétig történelmet, és ezeket a fő tárgyakat minél változatosabb formában próbálják megközelíteni, megismerni.
Úgy vélik, ezzel a rendszerrel sokkal könnyebben és mélyebben elsajátítják az ismereteket, és nem magolás útján, hanem saját élményeik, tapasztalataik által válik belsővé. Az órákon a gyermekek nem használnak könyveket (kivéve idegen nyelven), hanem a saját maguk által vezetett füzetekből tanulnak.
Ezek a „saját könyvek”, az epochafüzetek az évek során folyamatosan kiegészülnek, melyet a tanító, tanár rendre átnéz, kijavít. Óriási előnyük a tankönyvekkel szemben, hogy a gyerekek a magukénak érzik és szeretik őket.
Amikor tanító nevel
Bár a Walford pedagógiai modellben a tanító központi szerepet tölt be, mégsem hatalmaskodik a gyermekek felett: nem büntet, és osztályozás sincsen a waldorfosoknál, azaz nem jegyet kapnak a diákok, hanem egy személyre szabott értékelést minden feladat vagy felmérő után.
Engedélyezett magyar nyelvű Waldorf osztályok Erdélyben:
Kolozsvár (0–8 osztály)
Sepsiszentgyörgy (0–8 osztály)
Csíkszereda (0–8 osztály)
Marosvásárhely (0–8 osztály)
Székelyudvarhely (0–4 osztály)
A dicséret azonban kiemelten fontos, minden kis eredményt elismerés követ. Vekerdy számára ezért is vált vonzóvá ez a módszer, hiszen megszünteti a gyerekek iskolai szorongását azzal, hogy nem osztályozza őket, és nemcsak a gyermekek tudását értékelik, hanem minden más, akár művészeti- vagy alkotótevékenységben elért sikerét vagy a szociális aktivitást. A Csíki iskolai Waldorf számára hosszú folyamat volt, míg megtalálta pedagógusait. Képzések, találkozók hosszú sora kellett ahhoz, hogy elmondhassák, ma már 4 tanci van a 0–3 osztályban, és 14 tanár tanít az 5–8-ban, ahol minden pedagógus célja az élményszerzés, a gyermekek személyiségének fejlesztése.
A szülő is része a Waldorfnak
A Csíki iskolai Waldorf elmúlt 10 évéről szóló kisfilmben talán többet szerepelnek a szülők, mint a gyerekek – állapítom meg, miközben nézem, de nem lepődöm meg, hiszen mint Kingától megtudtam, az osztályok életének külön kisfilmek voltak szentelve. De azért sem meglepő, hiszen a szülői jelenlét, együttműködés igen nagy hangsúlyt kap a waldorfos életben. És nemcsak azért, mert ők harcolnak meg mindenért:
sok ember sok lobbija kell ahhoz, hogy minden új évben egy újabb osztály induljon, vagy hogy legyenek megfelelő pedagógusok vagy legyen osztályterem a gyermekeik számára, hanem azért is, mert nagyon sok az iskolán kívüli közös program.
Hallom a barátaimtól is, kiknek gyermekei Waldorf oviba vagy iskolába járnak, hogy vannak alkalmak, amikor ők, a szülők készülnek színjátékkal egy-egy eseményre, és mutatják be a gyerekeknek, vagy sokszor közösen hangszert készítenek, babát varrnak, barkácsolnak, kézimunkáznak, és kalákáznak is, ha épp arra van szükség.
De a Csíki Waldorfos szülők csapatépítőkre is folyamatosan jártak (a Csarapondos csapatépítők), és közös bulikat, kirándulásokat is szerveznek. Olyanok ők, mint egy nagy család, és azt hiszem, ez adja meg ennek a közösségnek a húzóerejét, ahová mindenki tartozni akar.
Egy mérföldkő, teljes tagcsere
Romániában egyébként a legrégebbi Waldorf-iskola, ahol magyar oktatás is zajlik a kolozsvári, 19 éves múltjával, a legfiatalabb pedig a székelyudvarhelyi, ahol 2019-ben indult az első előkészítő osztály Székelylengyelfalván. Míg Romániában az állami oktatás részét képezi azzal együtt, hogy a tanügyminisztérium elfogadja a speciális tananyagot, addig a világ más országaiban a Waldorf iskolák magániskolaként működnek, a szülők sokat fizetnek azért, hogy a gyerekeik ezzel a pedagógiával tanulhassanak.
Magyarországon például havi 40 ezer forintba kerül egy hónapra a tandíj. Romániában a családoknak nem kell ezért fizetni.
Nézem a kisfilmet és felszabadultságot, lelkesedést látok, bár számos problémáról, akadályról is beszámol a kisfilm készítője, aki a kezdetektől fogta a Csíki iskolai Waldorf kezét. Ám ahogy a népmesében, itt is sikerült szinte minden akadályt sikeresen venni, és stabil lábon áll ma már a Csíki Waldorf Egyesület, mely tíz év után teljesen átalakul.
Bár hosszabb időbe telt, míg kialakult, hogy kik lesznek az új tagok, hogy ki veszi át a stafétát, most már körvonalazódott a dolog, így mindenik osztályból benne van a szülők képviselője, illetve az osztályvezető pedagógus is. Ők viszik tovább az egyesületet, mely számára a legnagyobb kihívás továbbra is az, hogy minden évben induljon újabb osztály, illetve hosszú távon az a cél, hogy legyen 9–12 is, és egy Waldorf iskolaépület. A gyerekek már készítik a terveket, ugyanis egy délutáni foglalkozáson ez volt a feladatuk: megtervezni saját iskolájukat. Ha Tiroli pálya nem is lesz, mint ahogyan ők elképzelték, valószínűleg annak is örülni fognak majd, ha saját tanépületük lehet.
Alternatív oktatási módszerekről és iskolákról korábban a Nőileg magazinban írtunk Öröm-elvű tanulás címen – nézd meg ezt is.
Friss lapszámunkat alább kérheted:
