Egyáltalán nem nehéz a fűhöz hozzájutni Erdélyben, Székelyföldön, még vidéken sem, a keményebb szerekért, amfetamin-származékokért ellenben néha utazni kell – mesélik azok a tizenévesek, akiket megkérdeztem. Kissé feszengve teszem fel a kérdéseket, majdhogynem suttogva: bennük nincsen semmilyen előítélet vagy szégyenérzet… „Nem nagy dolog ez manapság.”
„Ha igazán felnősz, már nem fér bele”
Nem a „menőzésért” csinálja, avat be Ká: körülbelül hetente teker egy-egy spanglit (marihuánás cigarettát – szerk. megj.), olyan is van, hogy egyedül szívja el. „Egyszerűen jó. Néha szükségem van arra, hogy kikapcsoljak. A haverokkal szoktunk szívni, de ha nagyon fárasztó vagy rossz hetem volt, akkor akár egyedül is” – magyarázza. 16 évesen próbálta először, hamarosan nagykorú lesz.
„Az egyetemen, bulikban még biztosan lesz olyan, hogy szívok. De azt hiszem, ha igazán felnősz, munkád lesz és családod, akkor már nem fér bele a fű” – jegyzi meg.
Azt hallotta, hogy akárcsak a dohányzás, segít a fogyásban és a testsúly megtartásában – Dé ezért próbálta ki a kannabiszt. Tényleg segített, teszi hozzá, legalábbis a tapasztalata szerint kevésbé volt erős a nassolási kényszere, teszi hozzá. De miért nassolsz sokat? – szegezem neki a kérdést. „Ha valami nem sikerül, vagy magam alatt vagyok, de a felelés vagy félévi dolgozatok előtt is érzem, hogy csak az segít, ha édességgel tömöm magam. Ez aztán kezdett nagyon látszani. Hájas lettem. Akkor ezért stresszeltem, és még több csokit tömtem magamba” – meséli. A drog oldja a stresszt, a kényszeres evést, és következésképpen Dé a feleslegesnek vélt kilóktól is megszabadult. „Nem érzem, hogy függő vagyok. A tanulás borít ki és a számonkérés. Amint annak vége, le tudom tenni a spanglit is” – biztosít.
„Le tudom majd tenni”
A fűhöz egyáltalán nem nehéz hozzájutni nálunk, tudom meg, a jó minőségű szer viszont már nem olyan gyakori. Legtöbbször gyenge a „cucc”, mesélik az avatottak, szinte semmilyen hatása nem érezhető. „Veszélyesebbnek vélem, ha megbízhatatlan forrásból vásárolsz olcsó füvet. Érdemes kicsit többet rászánni és jó anyagot venni” – teszi hozzá Bé. Hogy honnan tudod, mi a jó? Hát meg kell tanulni – teszi hozzá nevetve.
Beszélgetőtársaim egyike sem gondolja, hogy függő lenne. Igen, ismernek olyan kortársakat, akik majd’ minden nap már befüvezve mennek suliba. Szerintük az nem függőség, ha az ember néha, mondjuk hetente él vele.
„Teljesen jól megvagyok nélküle is. Sokan mondták, hogy a járvány időszakában érezték igazán, hogy szívnának. Nekem akkor pont nem hiányzott, mert én mindig csak bulizáskor és társaságban szívok. A piánál sokkal jobb. Bár nagy a lebukás lehetősége, ha valamelyik szórakozóhelyen műveled” – avat be M.
És más? – kérdem a fiatalokat. Minden más drágább, legalábbis a „jobb” drogok. Van olyan? – kérdem. Van, persze, jobb és erősebb, amitől jobban pörögsz. „Hallottam, hogy vannak tabletták, amiktől nagyon elszállsz. De az az igazság, ezektől kicsit félek. Csomó szörnyű sztorit láttam, hogy mennyire függővé tud tenni egyik-másik ilyen drog. Szóval azt nem. Gombákat próbáltam egyszer. Érdekes volt, de nem győzött meg” – reagál Dé.
„Mindenhol azt látjuk: a kannabiszt fogyasztó a jófej”
Minden van, jegyzi meg Ká, még kokaint is lehet szerezni, ha valaki nagyon akar. „A fű ártalmatlannak tűnik, nem olyan veszélyes, ezért elterjedt a fiatalok körében. Biztosan vannak mellékhatásai, de csak azoknál, akik tényleg minden nap szívnak. És az ilyen ezért ritka” – hangsúlyozza. De a kannabisz-származék is lehet veszélyes – jegyzem meg, manapság már számtalan hiteles forrásból lehet erről olvasni. „A cigi is veszélyes, és mégis olyan családok is vannak, ahol a szülők adnak pénzt a gyermeknek, hogy cigit vegyen. Ha így vesszük, a fű sem rosszabb” – érvel M.
A média, a filmek és a közösségi háló okolható azért, hogy a fű ennyire elterjedt – jegyzi meg Dé. És valóban, gondoljunk csak bele:
minden hollywoodi produkcióban a kannabiszt fogyasztó hős a jófej, a laza, a vagány és bulis, sőt, kreatív, aki minden balhéból végül kihúzza magát. A kemény drogokat fogyasztó figurák ezzel szemben lecsúszottak, buták, egyszersmind függők.
„Nehéz elhinni, hogy a fű olyan rossz lenne, amikor mindenhol azt láttuk, hogy valójában mindenki szívja” – teszi hozzá Dé.
Trendi ugyan, de a fű nem ártalmatlan, a marihuána ugyanis a keményebb drogok „előszobája”, és igenis függőséget okoz. És ha hangsúlyozást igényelne: a szerfogyasztást nem elbagatellizálni kell. Ideje van, hogy komolyan vegyük a mögöttes indokokat!
Az elmúlt hónapokban megmártózhattam abban, amit a Z-generáció megél. Munkámból kifolyólag naponta találkozom középiskolás fiatalokkal, hetente több mint ötvennel, és az oldott, kötetlen környezet is hordozza, hogy sokat és nyíltan beszélgetünk. Mindenről.
Cikkünk a Nőileg magazin 2022. áprilisi lapszámában jelent meg.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Oktatás? Ez nem rólunk szól…
Jövő tanévtől megváltozhat a tanévszerkezet, a két félév helyett visszavezetnék a három évharmados struktúrát – olvasom, amikor ezt a cikket készülök megírni. Romániában minden regnáló tanügyminiszter szükségét érezte kéznyomát hagyni az oktatási rendszeren: egyetlen évtized alatt több mint tucatnyi miniszter… Mondjam még? És hogyan vélekednek erről a tanügyi reformok elszenvedői? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. márciusi lapszámában jelent meg.)
