Hasogat a fejünk, tüsszögünk, túlettük magunkat? Mindenre van megoldás! Egyetlen pirulát kell bevenni, máris elmúlik a fejfájásunk, megfázásunk, sőt az egyre idegesítőbb gyomorgörcsünk is. Legalábbis ezt sugallják a televíziókból áradó gyógyszerreklámok, amelyek pillanatok alatt ható mágikus gyógyírt ígérnek a médiafogyasztóknak, kizárólag a tüneti kezelésre összpontosítva.
Tényleg mindenre van azonnali megoldás? Nincs, de az emberek jó része abban a hitben ringatja magát, hogy különösebb erőfeszítés nélkül mindennemű egészségi probléma orvosolható. Szorongásra szorongáscsökkentőt, alvászavarra altatót, depresszióra antidepresszánst íratnak fel az orvosukkal, anélkül, hogy feltárnák az okokat. A gyógyszergyártók pedig ráerősítenek az elvárásokra; még a népszerű Süsü, a sárkány című bábfilmsorozatban is találkozunk ezzel a jelenséggel. Amikor a város népét az egyébként ártalmatlan egyfejűvel riogatták, a leleményes gyógyszerkereskedő „sárkány elleni sárkányfűt” kezdett árusítani a megrémült lakosoknak.
Gyógyszerreklámok a televíziós hirdetési piacon
A mai napig lavinaként zúdulnak a tévénézőkre a recept nélkül kapható gyógyászati, gyógyhatású készítmények reklámjai. A Kantar Media reklámfigyelő cég 2015-ös adatai szerint három évvel ezelőtt a magyarországi televíziókban több mint 25 millió másodpercnyi gyógyszerreklámot játszottak le, ami az összreklámidő több mint egynegyede. Mit jelent ez pontosan? Ha a 2015-ös magyarországi gyógyszerreklámok közül mindegyiket megnéznénk, összesen 292 napig ülhetnénk a televízió előtt. Egyébként sokan a tévés reklámok hatására kérnek gyógyszert a patikákban, anélkül, hogy előtte egyeztettek volna az orvossal.
Elővigyázatosságra intenek a szakemberek
„Csakis orvosi javaslatra kellene gyógyszert szedni – állítja dr. Heinrich Ildikó temesrékási háziorvos, aki szerint gyakran félrevezethetnek az ismerősöktől hallott vagy az interneten olvasott információk. – Amikor enyhe gyomorfájást érzünk, nem muszáj rögtön gyógyszerért nyúlni, egy-egy csésze teával is megoldhatjuk a problémát. Ha azonban a fájdalmunk nem szűnik meg három-négy napon belül, mindenképp érdemes háziorvoshoz vagy szakorvoshoz fordulni, aki szükség esetén, tüzetes kivizsgálás után gyógyszeres kezelést javasol a betegnek” – fűzi hozzá.
Függőséget is okozhat a túlzott gyógyszerszedés, mondja a szakgyógyszerész
Dr. Heinrich Ildikó azt is hangsúlyozza, hogy a páciens minden egyes alkalommal figyelmesen olvassa el a prospektus szövegét, nézze meg, milyen mellékhatásai lehetnek az általa szedett gyógyszernek. Ha valamilyen allergiás tünet jelentkezik – kiütés, feldagad a száj nyálkahártyája, megduzzad a nyelv stb. –, azonnal keresse fel a háziorvosát! Sőt azt is szem előtt kell tartani, hogy a túlzott gyógyszerfogyasztás káros lehet az emberi szervezetre, ugyanakkor függőséget is okozhat.
Mindent csak mértékkel
„Szót kell fogadni az orvosnak, gyógyszerésznek, amikor például azt mondja, hogy csak három vagy öt napig kell szedni azt a bizonyos orvosságot, esetleg evés előtt, közben vagy után ajánlott bevenni. Ellenkező esetben árthatunk magunknak” – int óvatosságra Dotterer-Kiszely Ágnes Anikó temesvári homeopátiás szakgyógyszerész.
Mivel rengeteg betegség létezik, úgy véli, mindenképpen szükség van gyógyszeres kezelésre, csak nem mindegy, hogy milyen formában. A fejetlen gyógyszerszedés helyett azt tanácsolja, merjünk segítséget kérni a szakemberektől, akik hosszú évekig tanultak a különféle betegségekről és gyógyszerekről. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ami jó és segít az egyik embernek, az nem biztos, hogy a másik emberre is jótékony hatással lesz.
Dotterer-Kiszely Ágnes Anikó egyébként kezdettől fogva vegyes gyógyszertárban dolgozik, ahol a sokak által ismert gyógyszerek mellett homeopátiás készítményeket is forgalmaznak. Utóbbiak között számos olyan termék van – kenőcsök, orr- és fülcseppek, oldatok, hüvelykúpok stb. –, amelyeket ők maguk vagy az orvosokkal egyeztetve készítettek.
Az ünnepek is rejtegetnek veszélyeket
Vegyünk egy konkrét esetet! Családi összejövetel van, az ízlésesen megterített asztal roskadozik a finomságoktól, a családtagok pedig azt sem tudják, hogy melyiket kóstolják meg közülük. Ha nem elővigyázatosak, könnyen beleeshetnek a túlevés csapdájába, ami nemegyszer epegörccsel, gyomorfájással is járhat. A tévés gyógyszerreklámok emésztésserkentők szedésére buzdítják a fájdalommal küszködő beteget, aki könnyedén megelőzhette volna a problémát, például úgy, ha csak egy-egy falásnyit eszik az asztalon lévő ételekből, vagy kiválaszt egy-két finomságot, a többit pedig meg sem kóstolja. Ehhez persze önmegtartóztatásra van szükség, ami sokszor nehezebbnek tűnik, mint később gyógyszerhez nyúlni.
Idekívánkozik egy sokatmondó idézet Franz Kafka Egy falusi orvos című novellájából: „Receptet írni könnyű, megértetni magunkat a beteggel gyötrelmesebb.” Ez valójában azt sugallja, hogy sokszor jóval egyszerűbb orvosságokat felírni, mint életmódváltásra ösztönözni a beteget.
A polipragmázia csapdájában
E kimondhatatlannak tűnő szó jelentése: „a szükségesnél szélesebb körű gyógyszerelés alkalmazása, a kelleténél több hatóanyag felírása”, ami magyarán túlgyógyszerezést jelent, több szerrel. Jó példa erre, amikor az orvos egy korábban beállított gyógyszer mellékhatását egy újabb gyógyszer beállításával próbálja csökkenteni.
Mindenre van gyógyír, a mellékhatásokkal azonban kevesen törődnek
Például ha egy beteg túl sok szorongásoldó gyógyszert szed hosszú időn keresztül, könnyen depresszióba eshet, vagy súlyosbíthatja a már meglévő depressziót. Ilyenkor nem biztos, hogy az antidepresszáns a legjobb megoldás. És még nem is esett szó az alvászavarról, amelyet gyakran altatókkal próbálnak gyógyítani…
Különösen fontos, hogy időnként nézessük át a 65 év feletti, több krónikus betegségtől szenvedő idős rokonok gyógyszereit, majd beszéljük meg a kezelőorvosával, hogy mit lehetne ezek közül elhagyni. A gyógyszerek számának csökkentésével több mellékhatás is kiküszöbölhető, anélkül, hogy az negatívan befolyásolná az életminőséget és az élettartamot.
Magunkon is segíthetünk
Például kerüljük a fölösleges stresszhatásokat, vagy ha nem sikerül kitérni előlük, dolgozzunk ki olyan módszereket, amelyek segíthetnek a zavaró tényezők leküzdésében. Így jó eséllyel kevesebbszer lesz pánikrohamunk, depressziónk, sőt kevesebbet eszünk, iszunk vagy cigarettázunk.
Dotterer-Kiszely Ágnes Anikó egy másik nézőpontra is rávilágít: „Nagyon fontos, hogy mivel és hogyan táplálkozunk. Nemrég olvastam I. Ferenc pápa javaslatát, amit a pácienseimnek is igyekszem továbbadni: »Úgy fogyasszátok az élelmet, mintha gyógyszer lenne, különben úgy kell majd vegyétek az orvosságokat, mintha eledeletek lenne.«”
Feltétlenül figyeljünk a testünk jelzéseire, amelyek rendszerint stresszről, túlhajszoltságról, étkezési zavarokról árulkodnak, és mérlegeljük, hogy valóban a gyógyszerszedés-e a legjobb megoldás. A tüneti kezelés helyett ássunk le az okokig, nézzük meg, hogy mi válthatta ki a problémát, ellenkező esetben legközelebb újra visszatér.
Ha elkerülhetetlennek látjuk a gyógykezelést, beszéljünk szakemberekkel és válasszuk ki együtt a számunkra legmegfelelőbb megoldást. A legjobb viszont az, ha nap mint nap az egészségünk megőrzését tartjuk szem előtt, ahelyett, hogy a már kialakult betegségeinket próbálnánk orvosolni.
Kiemelt kép: pixabay.com
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. májusi lapszámában jelent meg.
