A keleti harcművészeti ágak kidolgozói igencsak tudtak, vagy tudnak valamit. Látványos, szép sport kívülről nézve mindenik, művelőik pedig általában irigylésre méltó összeszedettséget, valamiféle belülről megélt mozgás- és élettudatosságot sugároznak.

Mivel a román az ország nyelve, az itt élő magyarok jó része előbb-utóbb érteni, beszélni kezdi. Vannak, akik könnyen megbarátkoznak vele, mások fenntartásokkal kezelik, de kibújni a nyelv ismerete alól, itthon, nem lehet. Jóval ritkábban, de előfordul, hogy egy román anyanyelvű személy úgy dönt: ha törik, ha szakad, meg akar tanulni magyarul.

A baranta névre hallgató fegyveres és pusztakezes önálló harcművészeti irányzat a kilencvenes évek óta formálódik, és maga a megnevezés fegyveres vetélkedést, hadjáratra való felkészülést is jelent. Más stílusokkal, például a karatéval, kungfuval ellentétben a baranta nem egy vagy több mester nevéh

Mindig tisztában volt azzal, hogy mit akar, és sohasem hagyta eltántorítani magát a céljaitól. A húszas évei elején járó, marosvásárhelyi születésű Condurache Róbert pilótaként dolgozik az állami légitársaságnál, hivatását pedig egy szerencsés egybeesésnek köszönheti. Nemrég családot alap&i

Meztelenül jövünk a világra, majd takargatni kezdenek, és egy életen át – legalábbis a mi kultúránkban és főleg a külvilág előtt – többnyire „beöltözötten” jelenünk meg. De mi van otthon? Mi tapad a meztelen bőrünkhöz és magához a meztelenséghez? Beszéljünk róla pőrén és tabuk nélkül! (Cikkünk a Nőil

Sok olyan nő él közöttünk, aki nem kap kézzel készített papír csecsebecsét és illatos gyöngyvirágot május első vasárnapján. Mert nem lehet gyerekük. Mert nem találnak társat hozzá. Vagy mert köszönik, jól vannak gyerek nélkül is.

Hasogat a fejünk, tüsszögünk, túlettük magunkat? Mindenre van megoldás! Egyetlen pirulát kell bevenni, máris elmúlik a fejfájásunk, megfázásunk, sőt az egyre idegesítőbb gyomorgörcsünk is. Legalábbis ezt sugallják a televíziókból áradó gyógyszerreklámok, amelyek pillanatok alatt ható mágikus gyógyírt íg&e

Két-három éves korában a szülei kezdték Maninak szólítani, azóta rajta ragadt ez a becenév. A Dakar-hősként is emlegetett, szatmárnémeti születésű Gyenes Emánuel mozgalmas hónapokon van túl: januárban részt vett a Dél-Amerikában szervezett 40. Dakar-ralin, utána pedig megkezdte a felk

„Rend a lelke mindennek!” Ez a sokat hangoztatott mondás jutott eszembe először, amikor évekkel ezelőtt beléptem Fall Ilona, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésznőjének lakásába, aki nem mellékesen a Temesvári Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa is. Azóta k

Egyeseket serkent, másokat nyugtat, közben fejleszti a mozgáskészséget. Minél hamarabb elkezdi a gyerek, annál valószínűbb, hogy utólag magasabb szinten fogja űzni ezt a közkedvelt, ütős labdajátékot, a teniszt. Az egykori öttusázó, jelenleg tornatanárként tevékenykedő Gallovits Gyula sokat tud mesélni erről a sportágról, hisz több mint huszonö

Bármilyen furcsán hangzik, nem tudok betelni a körülbelül ötven százalékban magyarok lakta Paliccsal. Hiába voltam ott kétszer, 2015 és 2016 decemberében, ezentúl minden évben vissza akarok menni, lehetőleg más-más évszakban. Úgy érzem, még rengeteg újdonságot rejt. Lehet, hogy kevesen hallottak

Számára az argentin tangó, mondhatni, szerelem volt első látásra. Még az öltözködési stílusára is hatott: míg korábban gyakran viselt nadrágot, most inkább ruhára és szoknyára szavaz. A csíkszeredai születésű, jelenleg Temesváron élő Péter Ildikó divattervezőké

Miért dönt úgy egy család, hogy Magyarországról Erdélybe költözik? Miért jobb választás, igazibb otthon a budapestinél, a Csongrád megyeinél a Maros menti kis falu vagy a festői Stájerlakanina? Elmondja Ila Gábor és Magony Réka.

„Horkolok? Még hogy én? Ezt nem hiszem!” Így is reagálhat az, akinek megmondják, hogy akarata ellenére megzavarta az éjszakai nyugalmat. Mi, nők hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a horkolás főként a férfiak „betegsége”, mindenképp szeretnénk elhatárolódni ettől a zavaró jelenségtől, és szin

„Még táncolsz?” Teszik fel sokan a kérdést, amikor találkozunk. Tudják, hogy hozzám tartozik, része a személyiségemnek. Valójában már negyedik osztályban levett a lábamról, elég volt végignézni a Táncvarázs című sorozat egyik részét, sőt arra is emlékszem, hogy kire figyeltem fel először.  A szentesi szüle

Nagykároly az a város, ahol néha úgy érzed magad, mintha Magyarországon lennél. Rengeteg magyar szót lehet hallani az utcán, még a románok többsége is beszéli a nyelvet. Nem néznek furcsán rád, ha turistaként érdeklődsz a legfőbb látványosságok felől. Bőven van belőlük a Szatmá

Baczó Tünde nevét főként azok ismerik, akik jártasak a mozgásszínház világában, de színészként is szerepelt néhány előadásban. A fiatal rendező-táncos-koreográfustól sokan tanulhatnak, ugyanakkor ő is folyamatosan fejlődni szeretne. Szavaival élve: az agya dolgozik ezerrel. Mindkettőnk szenvedélye a tánc, nem volt nehéz tehát r&

Kiss Erzsébet nyugalmazott óvónő neve bizonyára sokaknak ismerős Szatmárnémetiben és a környező településeken, tanítványai mind a mai napig szívesen emlékeznek vissza rá, úgy emlegetik, hogy „az én óvó nénim”. Sokan közülük a gyerekeik oktatását is rábízták, mivel tudtá