Wing Tsun-nal az önvédelemért
Romániában kevesebben ismerik, mint például a karatét, az egyik temesvári klubnál viszont már tizenkét éve űzik ezt a keleti harcművészeti ágat. A kínai nemzet kincsének tartott Wing Tsun kung fu-t más stílusokkal ellentétben egy nő, pontosabban egy apáca alapította az 1700-as években, Európában körülbelül harminc éve van jelen. A hongkongi származású, közismert harcművész és színész, Bruce Lee volt az első ember a világon, aki Wing Tsunt oktatott az ázsiai ország határain kívül, amit a kínaiak hazaárulásnak tekintettek és kiközösítették.
„Egy nagyon hatékony önvédelmi rendszerről van szó.
Más harcművészetek inkább sportszerűen terjednek, a versenyeken a klubok összemérhetik erejüket. Nálunk az egyén a fontos.
Csak különböző szemináriumok vannak, ahol a diákok próbára teszik tudásukat és továbblépnek a tananyaggal. Nem lehet versenyt szervezni egy olyan harcművészet keretében, amely által az ellenfél gyenge pontjait, például az ágyékot, a torkot, a szemet, a nyakat vagy a fület támadjuk. A Wing Tsun-nal reális önvédelmi technikákat lehet elsajátítani, dinamikus és az egész egyén fellépését megváltoztatja” – mondja Vigdorovits Gyuritza Adél, a temesvári Lion Wing Tsun Kung Fu Sportklub alapítója. Ő maga fizikai támadás és fenyegetés után döntötte el, hogy nagyobb hangsúlyt fektet az önvédelemre. 2000 júliusában egy szegedi mestertől kezdett tanulni, aki hetente járt Temesvárra. 2002-ben már tanított is, azóta nagyon magas szintre jutott, idén júliusban például sikeresen vizsgázott a harmadik technikusi fokozatra, ami azt jelenti, hogy a stílus majdnem mindegyik mozdulatát megismerte a pusztakezes résznél, a következő állomáson már fegyverekkel és fabábokkal mérik fel a tudását.
• Fotó: Farkas-Ráduly Sándor
Jelenleg gyerekeket és felnőtteket is oktat, akik az első pár hónapban lökések, pofonok, illetve könnyebb támadási technikák ellen tanulnak meg védekezni. A gyerektanfolyamokat a hét éveseknél idősebbeknek ajánlja, a fiatalabbak valószínűleg nem értenék meg a lényegét.
„A Wing Tsun logikus gondolkodásra és gyorsaságra épül, tehát meg kell találnunk a megfelelő szöget, hogy a lehető leghatékonyabban háríthassuk el a támadást. Természetesen a test uralása is elengedhetetlen”
– fűzi hozzá Adél, aki szerint manapság nagyon keveset mozognak a gyerekek, egyre rosszabb az állóképességük, és ez látható is a tanfolyam résztvevőin. Sokan tizenéves korban sem tudják, milyen egy rendes guggolás, amire jó pár évvel ezelőtt nem volt példa, ugyanis sokkal többet sportoltak a fiatalok.
A Wing Tsun kung fu fejleszti a reagáló- és az ellenálló képességet, ez pedig mindennapi életben is segít. Saját bevallása szerint Adél ma már jobban tud összpontosítani, hatékonyabban osztja be az idejét, másként nézi az egyszerű dolgokat, de jelentősen megnőtt az önbizalma is, amit az elmúlt tizennégy év egyik fő hozadékának tart.
A kecses aikido, korhatárok nélkül
A keleti harcművészetek talán legkecsesebbike, az aikido, jellegzetes, körkörös mozdulatairól is felismerhető. Nagy Sándor, a székelyudvarhelyi Raji Budo Iskola vezetője először a kilencvenes évek derekán, egy esős vasárnap délután Budapest 13. kerületének egy edzőtermében találkozott az aikidoval. A mozgásforma teljes lenyűgözte – meséli, így, amikor három év után hazaköltözött, magától értődő volt, hogy ezzel foglalkozik. A Morihei Ueshiba által a tizenkilencedik században kidolgozott aikido más keleti harcművészetektől eltérően közösségi gyakorlat: az aikido technikák csak párban végezhetők el.
Ez a harcművészeti ág világszerte a harmadik legelterjedtebb, dacára annak, hogy keveset hallani róla például a médiában. „Nem versenyszerű, nem rendeznek aikido-bajnokságokat, nincsenek versenyszámok és kritériumok” – magyarázza Sándor. Természetesen van vizsgarendszer, ahol a tanárok felmérik a diákok fejlődését, ezt azonban mindig a diák korábbi teljesítményéhez képest, és nem külső elvárásrendszer alapján.
„Minden olyan harcművészetben, ahol nem valami külső elismerésért küzdünk, mindig az életünk a tét: mit nyerünk általa, mivel leszünk jobb emberek, mint a tegnap. Nem a másik embernél jobbak, hanem önmagunkhoz képest jobbak”
– teszi hozzá.
Az aikido-edzések egyébként zömében másfél-kétórásak, rövid bemelegítőgyakorlatokkal kezdődnek, majd levezető résszel végződnek. A technika jelentős fizikai igénybevétellel jár, ezért szükségesek az előzetes nyújtógyakorlatok, nem utolsósorban pedig azért, hogy lélekben is ráhangolódjunk az edzésre. A páros technikában nincsen tényleges győztes és vesztes: a gyakorlat elszenvedője ugyanannyira élvezi, ugyanannyit tanul, mint partnere – fejti ki Sándor. „Raji mester szerint az aikido olyan, mint mikor egy lépcsőn megyünk fölfelé: az előttünk lévőt toljuk, de ő húz minket. Ugyanígy a mögöttünk lévőt húzzuk, de ugyanakkor tol minket. Ez eleven, élő láncfolyamat.”
Az aikido mozgásrendszere révén kivételesen jó hatással van a csont- és ízületrendszerre, ugyanakkor serkenti a vérkeringést is.
Mellesleg az aikidonak alapelve, hogy az ellenfél erejét átvesszük, és visszaforgatjuk. Így minél erősebben támad valaki, annál könnyebb elbánni vele. Míg a legtöbb harcművészet kicsit férfias, az aikido nagyon kecses, szép, számtalan körmozdulat hasonlít a táncra – jegyzi meg Sándor. Tekintve, hogy a partnerek nem fizikai erejüket, hanem a technikai tudásukat mérik össze, teljesen mindegy, hogy az aikidot gyakorló személy mekkora, milyen alkatú, nő vagy férfi. Felső korhatár nincsen – nem ritka, hogy nyolcvan év fölöttiek is gyakorolják az aikidot –, a gyerekeket hat éves kortól fogadják edzésekre.
korábban írtuk
Kalandra fel – vízisportok a kellemestől az extrémig
Felkészülést igényel ez a fajta sportolás is. Ami biztos: kell hozzá fizikai erő, és csak úgy érdemes elkezdeni, ha ismerjük a veszélyeit, továbbá szükséges, hogy jól tudjunk úszni. Feltérképeztük környékünk vízi sportolási lehetőségeit, van kínálat, de még gyerekcipőben jár ez a terület. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)
