A futás jótékony hatásairól talán már felesleges is beszélni, mi arra voltunk kíváncsiak, hogy lelkiekben mit jelent ez a szenvedély. Magyari Vass István hat éve szalad rendszeresen, és úgy mesél a futásról, hogy az ember maga is kedvet kap kipróbálni.
Mostanra talán csak az alkotók tudják, pontosan hány vetítésen, közönségtalálkozón „vannak túl”. Ezrek látták a filmet és fotózkodtak velük, és természetesen Bölöni Lászlóval, akinek egyetlen feltétele volt: először szülővárosában mutassák be a filmet.
Kisfiúként, a tornatermben szívta magába a sport szeretetét édesapja, az olimpikon tornász, Kádár Antal mellett. S bár nem lett profi sportoló, elkerülhetetlen volt, hogy a sportban találja meg az útját, így sportújságíró lett.
Pásztori István egy véletlen folytán került a magyarországi Konyhafőnök című műsorba, székely virtussal menetelt egyenesen a győzelem felé. És meg sem állt addig, amíg a műsor konyhapultján állva a magasba nem emelhette a trófeát.
Maier-Orosz Judit élete a sport és az emlékek hullámain sodródik. Túl a nyolcvanon is világbajnokságokat nyer, miközben múltja kincseit rendszerezi, hogy azok ne vesszenek a feledés homályába.
Külföldről hazatérni egy kisvárosba – ahol mindenkit ismernek, és ahol a kötött normák határozzák meg a hétköznapokat – nem könnyű feladat. Pláne, ha az ember olyan színes, különleges és egyedi személyiség, mint Vinczellér Zsuzsa.
Igazi maximalista, és mindig megharcol az igazáért az aradi ultrafutó, nem másoknak akar megfelelni, csakis önmagának bizonyítani. Eva Hochbauer amikor nem fut, önkénteskedik és terepfutóversenyeket szervez, mert élteti az is, ha mások szaladnak helyette.
Pszichológus, egyetemi oktató és háromgyermekes családanya: Lukács-Márton Rékával való korábbi beszélgetésünkkor már kiderült, hogy imádja a cseresznyét és a színes ruhákat, most másról is faggattuk. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdésekre.
A téli tájnak is megvan a szépsége, igencsak vonzók tudnak lenni a behavazott hegyoldalak, a magasabb csúcsok is. Viszont minden évben történnek balesetek, néha végzetesek is. Ezért fontos, hogy tudjuk, hogyan vágjunk neki egy téli kirándulásnak.
Búzás Csaba, csíkszeredai harcművészet-oktató elismerően beszél a nőkben lakozó hatalmas erőről, legyen szó feleségéről, tanítványairól, vagy épp ellenfeleiről. Számára a nő egyenlő társ a mindennapokban, és már tudja: nő nélkül az életnek nincs zamata.
Románia 1900 óta vesz részt a legjelentősebb nemzetközi sporteseményen, és 96 éve képviseli nő az olimpiai játékokon hazánkat, ugyanis legelőször az 1928-ban, az Amsterdamban megrendezett olimpián szerepelt női sportolónk.
Az ideális nyári, tengerparti nyaralás elmaradhatatlan része a víz alatti élővilág megcsodálása. Ehhez azonban legalább kezdő szintű búvártudás szükséges. Szaniszló Csaba búvároktató mutatta be a sportágat.
Kis gesztus, nagy hatás! – nem véletlenül választották az alábbi mottót a Fuss NEKI! Csík szervezői, hiszen mindannyian hisznek abban, hogy ha mindenki hozzáteszi azt, amit tud, akkor az eredmény egy jobb világ lesz.
Számos olyan intézmény, projekt létezik, amelyek csakis a közös összefogás segítségével érhetik el ugyanazt a célt: tenni a közösségért. A The House Egyesület harmadik alkalommal szervezi meg a Fuss Neki! Csík rendezvényt.
A keleti harcművészeti ágak kidolgozói igencsak tudtak, vagy tudnak valamit. Látványos, szép sport kívülről nézve mindenik, művelőik pedig általában irigylésre méltó összeszedettséget, valamiféle belülről megélt mozgás- és élettudatosságot sugároznak.
A téli sportok kedvelői sem tudják feltétlenül, milyen a biztonságos felszerelés, amivel érdemes havas-jeges síkra szállni. Ne fázzak, és körülbelül ennyi. Pedig van néhány alapszabály, amit érdemes szem előtt tartani. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. novemberi lapszámában jelent meg.)
Lazán leszalad hegyvidéken is egy maratoni távot, elképesztően kitartó sportoló és Spartan Race-harcos. Fiatal feleség és kisgyermekes édesanya, akinek már huszonévesen sem esett nehezére világra segíteni egy borjút, hatalmas lovak váltak kezesbáránnyá a keze alatt. A Proust kérdéssorból szemezgettünk dr. Antal Lilla, csíkjenőfalvi állatorvosnak, ő pedig közel engedett emberi önmagához.
A siker képletének összetevőit nem ismerjük, még kevésbé azokat az „esszenciákat”, amelyek szerethetővé, követendő példává tesznek egy-egy embert. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a szülőktől látott szorgalom és kitartó munka, a gyermekkorban gyökerező fegyelmezettség és tanulni vágyás nem vezetett tévutakra a gyergyószárhegyi Keresztes-Vakaria Edit életében sem, aki sífutásban, téli triatlonban, majd hegyikerékpározásban ért el kiemelkedő eredményeket, hogy aztán saját szervezésű versenyek által tegye
Korábban soha nem beszélt a sportolói karrierje lelki oldaláról, vallja be Miklós Edit olimpikon, edző a Lélekhang új epizódjában.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Akinek kisgyermekes szülőként szilveszter éjszakáján egyáltalán sikerült ébren maradnia éjfélig, az is lehet, hogy megfogadott ezt-azt, mint a régi időkben, amikor meg is fogadta, de be sem tartotta. Pont, mint a népmesékben.
A bölcs asszony tudja, hogy a házasság szent intézményének egyik alappillére az egyensúly. Gondolok itt az egyenlő rangú teherviselésre. Ennek elnyerésére és mederben tartására igencsak frappáns szertartásokat találnak ki az unatkozó asszonyok.
Mindig is kíváncsi voltál, hogy miként indul egy televíziós műsorvezető reggele? Vagy éppen arra, hogy milyen tulajdonságot értékel leginkább egy férfiban? Zsigmond-Magyari Izabella, az Erdély Tv műsorvezetője válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdéssorra.
Hogyan indul egy kortárs költő reggele, mi jelenti számára a tökéletes boldogságot, és kik a hétköznapi hősei – André Ferenc csíkszeredai költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező és szlemmer válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdéssorra.
Mindig is több gyermeket szerettem volna, évekig egészen pontosan hármat, aztán Leo születése és az anyaság tényleges megtapasztalása átírt bennem sok mindent, többek között azt is, hogy talán kettő is elég lesz.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mindegyik osztálytársának van apja, csak neki nincs. Vagyis neki is volna, csak nem otthon, hanem valahol máshol. Nem is tudja, hol. Csak az anyja komor tekintetű, zord szavaiból következtet arra, hogy az apjának más felesége lett.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Mivel a bölcs asszony tudja, hogy a szeretet jóságos is, és nemrég azt olvasta, hogy fontos kifejezni a hőn szeretett társ felé az elvárásokat, végül megkegyelmez urának, és egészen pontosan megfogalmazza neki óhaját: kérlek, hozz nekem valamit.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.
A kommunikáció doktora, szóvivő, sőt, egyetemi oktató is, és nem mellesleg, a Nőileg főszerkesztője is volt: Zörgő Noémi elfoglalt, így aztán az igazi feltöltődés számára az, amikor családjával lehet vidéki házukban.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
Van bennünk egy ősi, ösztönös reflex: néhány másodperc alatt felépítünk valakiről egy teljes történetet. Mintha ismernénk. Mintha el tudnánk képzelni az életét, a munkáját, a személyiségét. Pedig mindössze néhány vizuális morzsát kaptunk.
Első emlékeim a savanyú káposztáról a nagyszüleimhez kötődnek. Telente gyakran sült pityóka a lerben, sóval, vajjal (ha volt) fogyasztottuk, na és természetesen hersegő káposztacikával, káposztalével. A jó káposztalé számomra azóta is felér a limonádéval.
Tudtad, hogy egy ember átlagosan évente 72 kilogramm élelmiszert pazarol el? Hogyan lehetnénk tudatosabb vásárlók, fogyasztók? Erről is kérdeztük Antal Imolát, a Food Savers kezdeményezés kommunikációs szakemberét.
Hová kerüljön a sampon? Hát a kondicionáló? Hogyan kell ápolni a fejbőrt, és miért nem mindegy, hogy mikor fésülködünk? Hajápolási kisokossal jelentkezünk az év első Kencéjében.
Január harmadik hétfőjét tartják az év legszomorúbb napjának, az ún. Blue Monday-nek. Egy kis léleksimogató stresszoldás minden nap jól jöhet, szerkesztőségünkben többen valljuk, hogy a szőrös kedvencek dédelgetése jobb kedvre deríthet.
Amikor a „korhoz méltó öltözködésről” beszélünk, valójában nem a társadalmi szabályokra gondolunk. Az első, amit szeretnék tisztázni: korhoz méltón öltözni annyit jelent, hogy úgy öltözöl, ahogyan érzed magad.
A Nőileg szerkesztőségében sokan szoktunk év elején számot vetni az előző évről, remek vizuális módszer erre az előző évi fotóink visszanézegetése. Ezt tettük ezúttal is: kollégáink legjobb Gardrób-fotóit bányásztuk elő. Ezek voltak a kedvenceink.
Kívül-belül különleges: beton alapokon álló, faszerkezetes épület, amelynek falait vakolatba öntött szalmabálák töltik ki. Nem a spórolás a fő szempont – hangsúlyozza Gergely Orsolya és Miklós Csaba –, hanem a fenntarthatóság és az energiatakarékosság.
Hogyan is zajlik az ajakfeltöltés és kinek ajánlott? Egyáltalán, hogyan válasszunk szakembert, és mit tegyünk, hogy elkerüljük a „kacsacsőrt”? Az idei utolsó Kencében plasztikai sebésszel beszéltünk a népszerű szépészeti beavatkozásról.