Izomláz és izomgörcs – hasonló, mégis eltérő jelenségekről beszélünk. Míg az izomláz akár napokig eltarthat, az izomgörcs pár másodpercnyi feszülés után is elmúlhat, aztán akár rögtön újra jelentkezhet, főként, ha nem ismerjük a megfelelő kezelését. Mindkettőnek van ellenszere, ha fel vagyunk készülve, túl nagy meglepetés nem érhet. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.)
Amikor először láttam ilyent valakin, azt hittem, valami új divat. Amikor „témába tettek”, még mindig azt gondoltam, hogy csak divat. Komolyabban utánajárva, szakemberek bizonyítják a jótékony hatását. Nézzük, mire jó a kineziológiai tapasz, és hogyan használjuk célszerűen. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Négy világbajnokságon játszott és egy olimpián, volt VB-n gólkirály, és olyan meccse is emlékezetes, amikor egymaga szerzett ugyanannyi gólt, mint a teljes szovjet válogatott. A székelyudvarhelyi Miklós Magda 198-szoros román válogatott kézilabdázó és olimpikon, jó példája „ragadós”: mindkét gyermeke válogatott kézilabdázóként vitte tovább az anyai örökséget. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Edzés, edzés, de miféle? Tudjuk, hogy miért hasznos, miért pont kardióedzést válasszunk? Utánanéztünk és ismét megbizonyosodtunk: ez jó. Elmondjuk, mi fán terem, és mik segítenek, hogy helyesen kardiózzunk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. májusi lapszámában jelent meg.)
47 évesen futni? Miért ne? – teszi fel néha magának a kérdést Veress Sándor. A Kászonújfaluban szolgáló plébános – mint hobbifutó – kezdetben kuriózumnak számított a kis közösségben, ám mostanra nemcsak elfogadták, de néhány fiatal követi is a példáját.
„Iron what?” (vas mi?) – ironizál stílusosan Basilidesz László pólóján a felirat. Bazi, a „megszelídült vasember”, közel harminc éven át jégkorongozott profi szinten, tagja volt a román válogatottnak, és majdnem tíz évig játszott a Steaua alapjátékosaként. Mostanra azonban új életet kezdett: tetoválóművész és zenész, ugyanakkor nem mellesleg egy kétéves kislány apukája. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. áprilisi lapszámában jelent meg.)
A legtöbb erdélyi számára a baseball, az amerikai futball vagy a rögbi a filmekből ismert távoli, alig értett sportágak, utóbbi kettőt általában meg sem tudják különböztetni. A sportrajongók valószínűleg tudják, hogy hol nézzenek meg például egy rögbimeccset, de az átlag néző jó esetben A legyőzhetetlen című Clint Eastwood filmben lát ilyen mérkőzést. A gyergyóújfalvi Matei Linda mégis ezt a sportot választotta, évekig a Kolozsvári Egyetemi Klub (U Cluj) női rögbicsapatának-, valamint a román válogatott
Bölöni, Selymes, Hadnagy. A három legeredményesebb erdélyi magyar focista. A sepsiszentgyörgyi Hadnagy Attila közülük az „újonc”, noha már ő is visszavonult, mert klubvezetői ajánlatot kapott attól a csapattól, amelyet ő juttatott fel az első ligába. Nem először sikerül ez neki: eddigi összes csapata vele lett A-ligás. Van-e titok? Talán most kiderül... (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. márciusi lapszámában jelent meg.)
Zajlik a téli olimpia. És mi, Y generációsok – no meg az X-esek is – nosztalgiával gondolunk a gyermekkorunkra, amikor a szombat esti Teleenciclopedia mellett az olimpiák voltak az egyetlen izgalmas dolgok a televízió műsorkínálatában. Emiatt mindenkit ismertünk név szerint, Petrenko utolérhetetlenségét, Surya Bonaly ugrásait… Most meg reggelenként csak végigfutni tudom a hírfalat, néhány sportoldalt, és persze számon tartani a román meg magyar sportolókat, akikért szurkolni lehet.
„Úgy döntöttem, elmegyek egyet futni… Egész a sportpályáig szaladtam, aztán ott meg addig, amíg éreztem, hogy nincs erőm még egy lépéshez sem. Elfutottam minden elől…” Amikor előbbi sorokat fogalmaztam, 2015 őszén, a Háromszázhatvanöt című regényem kéziratában, én sem gondoltam volna, hogy most, 2022 januárjában hatéves futó évfordulót fogok ünnepelni. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy amikor ezt írtam, én még nem futottam…
Fodor Emese sokszoros román bajnok hegyikerékpáros, ugyanakkor 2019 óta Európa-bajnok terepduatlonos. Emese szerint a hegyikerékpár – a lenyűgöző táj, a csend, a folyton változó évszakok szépsége mellett – az erőnlét, a koncentráció és a technikai tudás együttes játéka. Augusztusi lapszámunkban a mára mondtunk igent, annak minden hozadékával. Ezúttal a roppant fegyelmezett székelyudvarhelyi sportolót kérdeztük: mit mond neki a carpe diem, és mikor él igazán a pillanatban?
Sok millió emberhez hasonlóan, négyévente (na jó, most épp öt) figyelmemet én is az olimpia irányába terelem. Amolyan magyaros büszkeséggel nézem ezt a sporteseményt: szívem nagyokat dobban minden sikerünkre, és arra gondolok, milyen rendkívüli élmény lehet kijutni az ötkarikás játékokra, és ott méretni meg a világ legjobb sportolóival. Túl az egyéni ambíciókon, képviselni egy országot vagy nemzetet, az már felelősség: minden érem bekerül a nemzet kollektív kincsestárába. Aki most Tokióban versenyez, min
Két nyári olimpia és paralimpia, valamint egy téli olimpia után Kádár Zoltán és Szép Zoltán újra nyakukba vették a világot, és most Tokióból, a 32. nyári ötkarikás játékokról tudósítanak minket, erdélyi magyarokat. A Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, Kádár Zoltán számára különleges élmény ott lenni, hiszen az 1964-es tokiói olimpián édesapja, Kádár Antal is részt vett. Vele beszélgettem.
Indulóval be, himnusszal ki: de ami a kettő között van, az maga a mennyország, néha a pokol, esetleg e kettő keveréke, maga az élet. Ahol profi sportcsapat működik, ott rendszer kerül a mindennapokba, megváltozik az ott élők életritmusa. És nemcsak a férfiak szurkolnak a lelátókról, hanem egyre több nő és család is. Jelenségről beszélünk, melynek fontos tényezői a nők. (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. decemberi számában jelent meg.)
Világhírű, 108-szoros román válogatott futballista, sikereket és buktatókat egyaránt megélt világvándor edző. Ugyanakkor a közéletről karakteres véleményt formáló, magyarságát gondosan óvó és megélő ember. Beszélgetés Bölöni Lászlóval – nem csak futballról és Ronaldo felfedezéséről. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi számában jelent meg.)
Lehet egy női birkózó vonzó és nőies? Nem tart attól, hogy elférfiasodik a teste, csupa izom lesz? Általában ilyen kérdésekkel bombázzák a női birkózókat, akik rendre igyekeznek eloszlatni a velük kapcsolatos tévhiteket. Ezúttal én faggattam két barátnőt, a sepsiszentgyörgyi Incze Krisztát és a marosvásárhelyi Molnár Andreát, akiket már régóta nem lep meg, ha valaki hitetlenkedve néz rájuk, amikor kiderül, hogy gyerekkoruk óta űzik ezt a kemény sportot. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin szeptemberi számá
Az akrojóga nem csak „repülni”, bízni is megtanít, állítja Moscu Katalin, aki Kolozsváron oktatja a jógát és thai masszázst is ötvöző módszert.
Minden idők egyik legeredményesebb romániai magyar sportolója. Négyszeres olimpiai tornászbajnok, és olimpiai ezüstérmes is. Emellett többszörös világ- és Európa-bajnok, aki húszévesen úgy döntött, abbahagyja a versenyzést.
A vastagbélrák világszerte a harmadik leggyakrabban előforduló-, valamint a második leggyakrabban halált okozó rákfajta. Épp ezért ajánlott szűrővizsgálatra jelentkezni akkor is, ha semmiféle panasza nincs az embernek.
Anya, emlékszel? Emlékszel még arra, hogy hároméves voltam? Hároméves, s akkor, ott, a kicsi szobában nem voltak gondjaink. Apa nem volt otthon, s csak mi ketten voltunk. Ketten, és mesét olvastál nekem, a nagy meséskönyvből, amelyiket úgy szerettem.
Néhány nappal ezelőtt kerek születésnapot ünnepelt a Nőileg. Alapítók és régi munkatársak, újságírók, szerkesztők, fotósok és külsős szerzők együtt elevenítettük fel a lap történetének emlékezetes eseményeit, örömeink, nehézségeink és kalandjaink.
Egész éjszaka nyugtalanul alszom. Hajnalodik, s amíg az ébresztőt várom, végiggondolom, hogy mi az oka a nyugtalanságomnak. Meglepődöm, amikor rájövök, hogy a mesemondó versenyről van szó. Kislányom életének első mesemondó versenyéről.
Egy rendezvény sikere mindig a részletekben rejlik. Nem abban, hogy mennyit költenek rá, sokkal inkább számít az, hogy ne szemfényvesztés, hanem valódi tartalom legyen mögötte. Ennek pedig alapja és melegágya a (rendezvény)protokoll.
Hazug-cumi. Amikor csecsemőkorban nincs idő, vagy nem alkalmas a helyzet a szoptatásra, akkor ezt kapja a gyermek: hazug-cumit. Ennek az elődje a pálinkába mártogatott kenyér volt. Nagyobb gyerekeknél az utódja a telefon lett.
Az autóban ülünk. Zuhog az eső. Körülöttünk mentők szirénáznak, a közlekedésrendészet sürgölődik, teszi a dolgát. Az ablakon utat törő esőcseppek illeszkedésében próbálok rendszerességet találni. Valami logikát vagy sorsszerűséget ebben az egészben.
Ha visszatekintünk eddigi életünkre, talán mindannyian be tudunk számolni fájdalmas kisebbrendűségi érzések szorításáról. Ilyenkor feltámad egy szorító, görcsös érzés, miszerint nem vagyunk elég szépek, okosak, menők, tehát szeretetre méltók.
A húsvéti történetben is – csakúgy, mint a karácsonyiban – a fő cselekmény végrehajtója egy nő. A betlehemi történetben Mária életet ad a kis Jézusnak, a húsvéti történetben magdalai Mária látja meg a feltámadott Jézust.
Munkám révén, akarva-akaratlan számos kisgyermekes szülő válásának kereszttüzébe kerülök. Az elején csak nevek, aztán ahogy egyre inkább beilleszkedem, megismerem a várost, elkezdenek arcok, személyek, történetek kapcsolódni hozzájuk.
Számomra márciusban kezdődik az év, az első csokor hóvirággal és a mellkasomra büszkén tűzött márciuskával. A levetett vastag kabáttal, a buján kacérkodó széllel, a még fukarkodó napsugarakkal, az első szeplőkkel az arcomon, a hónap megannyi ünnepével.
A régi és az új egymás mellé helyezése, a természet közelsége, az egyszerűség és a funkcionalitás voltak a fő jelszavai a gyergyócsomafalvi építésznek, amikor dédnagyapja házának újragondolásába belekezdett. A végeredmény ennél is több lett...
Követi a divatot, de nem rabja annak, stílusa klasszikus, nőies, itt-ott egy kis izgalmas fűszerezéssel. Asztalos Ágnes kolléganőnk engedett betekintést a gardróbjába.
Rendszeresen, hetente több alkalommal fogyasztva, a gombák rákmegelőző hatásúak, D-vitaminnal látják el a szervezetet, hozzájárulnak az agy, valamint az emésztőrendszer egészségéhez, ezáltal a jobb immunitáshoz is.
Arany Prága – jutott eszembe a cseh főváros egyik jelzője, miközben emlékeimet próbáltam feleleveníteni. Pedig arany fényekben, napsütésben szűkölködött az a három nap, amit ott töltöttünk, de az élmény és emléke bennem valóban aranyértékű.
Vannak, akik úgy vélik, reggelire csak gyümölcsöt együnk, így jutunk a legtöbb energiához. Mások a bőséges reggelik mellett szólnak. Abban talán mindenki egyetért, hogy reggelizni valamit mindenképpen kellene, és ezalatt nem a bögre teát vagy kávét értik.
Földúton haladunk az erdő között, Székelyvarság Küküllő nevezetű részén. Már az odaút is sejteti, különleges helyen laknak vendéglátóink, Balog Ágoston és felesége, Katalin. És nem is csalódunk: nyugalomsziget a vadon sűrűjében.