Kiemelkedően magas a hipertónia előfordulása térségünkben. Egy tavaly megjelent szakmai vizsgálat adatai szerint a magas vérnyomás előfordulási aránya országosan több mint 50 százalékos, a mi régiónkban pedig 50,7–58,3% között mozog. Vagyis minden második felnőtt magas vérnyomás betegségben szenved – ismerteti a legfrissebb adatokat a marosvásárhelyi Makó Katalin belgyógyász főorvos, aki európai szintű hipertonológus szakképesítéssel is rendelkezik. A földrajzi elhelyezkedés és a magas vérnyomás előfordulása tekintetében annyit tesz hozzá, hogy ez utóbbi előfordulásának Európában van egy dél–észak irányú növekedése. Ennek magyarázata valószínűleg a mediterrán népek étrendjének és életmódjának tudható be (mediterrán diéta, déli szieszta, kis mennyiségű bor fogyasztása).
Szív, vesék, agy, nagyerek és szem
Makó Katalin doktornő figyelmeztet, a hipertónia felismerése nagyon sok esetben csak a szövődmények kialakulása után történik. „Sajnos 10–15 év tünetmentes magas vérnyomás nagyon sok szervben károsodást okoz. A leggyakrabban és legsúlyosabban érintett szervek: a szív, a vesék, az agy, a nagyerek és a szem” – sorolja az úgynevezett célszerveket.
A magas vérnyomás az egyik legfontosabb kockázati tényezője az érelmeszesedésnek, amely a szív tápláló ereit (ezek az ún. koszorúerek) szűkítve rontja a szívizom vérellátását, a csökkenő oxigénellátottság pedig mellkasi fájdalom kialakulásához vezet. Súlyosabb esetben a koszorúerek teljes elzáródása is kialakul, ami az életet is veszélyeztethető szívinfarktus kialakulását okozza.
A hipertóniás betegek 60–70 százalékában a halál oka a szívelégtelenség és a koszorúérbetegség.
A magas vérnyomás károsítja a veséket is, az ún. zsugorvese kialakulásához vezet. Ennek a következménye a kiválasztó működés csökkenése, a méreganyagok felhalmozódása és a veseelégtelenség.
Az agyi érelmeszesedés csökkenő agyi vérellátást okoz, amely kezdetben feledékenységhez, majd később szellemi hanyatláshoz vezet. A hirtelen kiugró vérnyomás valamely agyi ér repedését is okozhatja, amelynek következménye az agyvérzés. A hirtelen fellépő súlyos magas vérnyomás életveszélyes állapot, ugyanis az agyszövet duzzanatát (agyödéma) okozhatja.
A magas vérnyomás okozta érelváltozások megítélhetőek a szemfenék vizsgálatával, hiszen ez láthatóvá teszi az erek elmeszesedésének a súlyosságát.
A magas vérnyomás a szem ereinek a károsodását okozza, ami retinakárosodáshoz, a látás romlásához vagy elvesztéséhez vezethet. A nagyerekben a magas vérnyomás fokozza az érelmeszesedést, ami a láb ereinek szűkületéhez vagy elzáródásához vezet, vagy a hasi fő verőér tágulását, illetve annak repedését is okozhatja, amely ismét a beteg életét veszélyeztető állapot.
Miként lesz optimális a vérnyomás?
Bizony, létezik optimális vérnyomás – szögezi le a doktornő. Ennek értéke a jelenleg érvényben levő orvosi ajánlások alapján <120/80Hgmm (ez az ajánlás az Európai Hipertónia Társaság és az Európai Kardiológiai Társaság 2013-ban megjelent irányelveit tükrözi).
Dr. Makó Katalin • Fotó: Rab Zoltán
Nem könnyű azt felvázolni, hogy miként érhető el ez az optimális érték, mivel a vérnyomás alakulása számos befolyásolható és nem befolyásolható tényező függvénye. A nem befolyásolható tényezők például a genetika, életkor, nem, földrajzi régió. Viszont
létezik pár befolyásolható tényező is, mint például a testsúly, életmód, diéta, testmozgás,
a vérzsírok, a vércukorszint és persze a gyógyszeres kezelés, amelyekkel a vérnyomást, ha nem is ideális, de szív-ér rendszeri kockázat szempontjából elfogadott szintre beállítható.
A vérnyomás megelőzésének két legfontosabb faktora a testsúly és a sófogyasztás csökkentése. Ezek és a többi tényező hatása azonban izoláltan alig vizsgálható, hiszen csak komplex és hosszú távú életmódváltástól várhatunk eredményt.
Tudta?
Hipertónia betegségről akkor beszélünk, ha a vérnyomás rendelői körülmények között, nyugalomban, három különböző alkalommal és alkalmanként legalább kétszer mért értékének az átlaga meghaladja a 140/90 Hgmm-t.
A vérnyomás helyes mérése a felkaron történik. A csuklómérők utánkövetésre esetleg használhatók, de a magas vérnyomás diagnózisának felállítására nem. Fontos a megfelelő körfogatú mandzsetta használata, ugyanis túl keskeny vagy túl rövid mandzsetta esetén 20–30 Hgmm-rel is nagyobb lehet a mért érték.
„Fehérköpeny-hipertónia”: a betegek egy részénél (15–30%) a rendelőben mért vérnyomás rendszeresen magas, míg az orvosi környezeten kívül normális. Egyre több tudományos adat szól amellett, hogy ezeknél a betegeknél a későbbiekben ténylegesen magas vérnyomás betegség fejlődik ki, tehát nem ártalmatlan jelenségről van szó, hanem fokozott szív-ér rendszeri kockázattal társuló folyamatról.
Egy életen át végigkísér
Tudnunk kell, hogy megfelelő életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel a vérnyomás kezelhető, és a szövődmények kialakulása majdnem teljesen megelőzhető. A legfontosabb a betegség felismerése (ami ismételt vérnyomásméréssel megoldható) és az orvos által előírt életmódváltás, valamint gyógyszeres kezelés betartása. A doktornő hangsúlyozza, a magas vérnyomás betegség nem olyan, mint a tüdőgyulladás, hogy tíz nap kezelés után (szerencsés esetben) elmúlik.
Ez egy olyan kórkép, amely végigkíséri a beteget egy életen át, de a kezelése – még ha tünetmentes betegségről is van szó – kötelező, hogy a felsorolt szövődmények kialakulását jó eséllyel meg tudjuk előzni.
„Ha valakinél egyszer hipertóniát (magas vérnyomás betegséget) diagnosztizáltak, annak a személynek folyamatosan figyelnie kell a vérnyomására. És ha ideális esetben sikerül életmód-változtatásokkal, gyógyszeres kezelés nélkül normális paraméterek közé beállítania a vérnyomását, az szerencsés helyzet, de így is a vérnyomás szigorú követése, mérése ajánlott. Ha nem sikerül csak életmódváltással beállítani a célvérnyomást, akkor a páciens élete végéig gyógyszeres kezelésre szorul ahhoz, hogy a magas vérnyomás különböző szervi szövődményeit meg tudjuk előzni, vagy kialakulási sebességüket lassítani tudjuk” – magyarázza dr. Makó Katalin, és megnyugtat, hogy napjainkban egy nagyon széles vérnyomáscsökkentő gyógyszerpaletta áll az orvosok rendelkezésére, a modern készítmények majdnem teljesen mellékhatásmentesek, így a vérnyomáscsökkentő gyógyszeres terápia nem jelent különösebb terhet a betegek számára.
Életmód-változtatási útmutató
Összefoglalva az életmód-változtatási komponensek hatását a vérnyomásra a következő tudományosan bizonyított adatokkal rendelkezünk: 10 kg fogyás 2–20 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást, a sóbevitel fogyasztása (kevesebb, mint 6 gramm só naponta) 2–8 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomás értékeit. Továbbá napi 30 perc fizikai aktivitás 4–9 Hgmm-rel, az alkoholfogyasztás csökkentése 2–4 Hgmm-rel és az ún. mediterrán diéta újabb 8–12 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást. Egyéb tényezők, amelyek még szerepet játszhatnak a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében: lehetőleg kerülni a stresszes helyzeteket, a csökkent káliumbevitel, omega-3-zsírsav kiegészítők magas dózisban, vegetáriánus étrend, a napi 24 grammot meghaladó rostbevitel, a telített zsírfogyasztás csökkentése, C-vitamin-bevitel és a koffeinfogyasztás csökkentése (maximum napi 2-3 kávé).
