Kertes házaknál folyamatos gondot jelent a zöldhulladék, hiszen ahhoz, hogy mutatós legyen az udvar, a füvet, bokrokat, tujákat, fákat nyírni, a leveleket pedig seperni kell, és ha még konyha- és virágoskert is van, még nagyobb a felgyülemlő mennyiség. A hulladékgazdálkodó vállalat elszállítja ugyan a szabályosan zsákolt zöldhulladékot, de mennyivel hasznosabb lenne a konyhai hulladékkal együtt komposztálni azt!
Miért jó komposztálással bíbelődni? A válasz egyszerű: ezáltal lényegesen csökkenthetjük háztartásunk hulladékmennyiségét, hiszen a tárolókba kerülő háztartási hulladéknak több mint fele szerves anyag, amiből csekély odafigyeléssel kitűnő talajjavítót nyerhetünk.
Ezáltal nem kell pénzt kiadnunk egészségkárosító vegyszerekre, műtrágyára, hiszen a komposzt fokozza a talaj aktivitását, javítja víz-, hő- és levegőgazdálkodását, növeli tápanyagtároló képességét, emellett hormonhatású anyagai serkentik a növény növekedését, és erősítik ellenálló képességét a kórokozókkal meg a kártevőkkel szemben.
A komposztálás a komposztláda és a hely kiválasztásával kezdődik. A ládát saját magunk is olcsón elkészíthetjük raklapból, deszkából vagy éppen fémrácsra feszített dróthálóból: a lényeg, hogy a talajjal érintkezzék. Ha jó alapanyagokkal töltjük meg, és időnként átforgatjuk, az értékes komposzt hat-tíz hónap alatt magától elkészül. A lebomlott, használatra kész mesterséges humusz kisebb térfogatú, sötétbarna, állagában földszerű, legfeljebb apróbb darabok maradnak benne az eredeti összetevőkből – de ezt igény szerint átszitálhatjuk. Az érett komposztot dísznövények és haszonnövények talajának javítására vagy szobanövények ültetésekor földdel elkeverve egyaránt felhasználhatjuk, ugyanakkor mulcsozásra is alkalmas epertövek közé, ribizlibokrok alá, illetve dísznövényeknél.
Illusztráció: pixabay.com
Ha nem talajtakarásra használjuk, a legjobb hatást akkor érjük el, ha őszi vagy tavaszi szántás előtt kiszórjuk, hogy ásással, szántással bekerüljön a talajba. A komposztálás évszaktól független: télen is ide hordhatjuk konyhai szerves hulladékunkat, hiszen ennek érési folyamata a hideg évszakban csak lassul, nem áll le.
Mit tehetünk a komposztálóba?
Elsősorban a kertben levágott füvet, virágzás előtti gyomot, falevelet (kivétel dió), egészséges kerti és szobanövények levágott vagy száraz részeit, palántát, lehullott gyümölcsöt, szalmát, aprított ágat, fenyőtobozt, faforgácsot, fűrészport, istállótrágyát. Ugyanakkor ide kerülhet kezeletlen gyümölcs- és zöldséghéj, szárak, maradékok, kávézacc, teafű, száraz kenyér, régi fűszerek és tojáshéj is.
Mit nem tehetünk a komposztálóba?
Beteg szobanövényt, főttétel-maradékot, húst, csontot, húsevő háziállatok ürülékét, zsírt, olajt, de nem ajánlott a déligyümölcsök héját, illetve a forgalmas utak mellől származó fűnyesedéket sem belekeverni.
A zöldhulladék elszállítása
Lombtalanítást évente kétszer, tavasszal és ősszel szervez a székelyudvarhelyi önkormányzat, az ilyenkor összegyűlt zöldhulladékot az RDE Harghita a Cekend-tetőn létrehozott hulladéklerakóba szállítja. Sajnos sokan a lombkupacot hulladékgyűjtőként kezelik, ezért a lombtalanításkor kihelyezett zöldhulladék nagyon szennyezett. Ezekbe gyakran kerül más típusú hulladék is, így a pillepalacktól a megunt ruhaneműig, a tönkrement kisbútortól a háztartási hulladékig mindenfélét beledobnak, aminek nem ott a helye.
Az RDE Harghita csupán a levágott ágakat tudja értékesíteni: ezeket ledarálva bútorkészítő cégeknek, valamint távhőszolgáltatóknak adja el. A nyesedéket a falevelekkel együtt hat hét érlelés után a depo celláinak takarására használják. A kertes házaktól heti egyszer, a háztartási hulladékkal egy időben elszállítják a zöldhulladékot is, de csak abban az esetben, ha azt a cég logójával ellátott zsákokban helyezik ki a lakók.
Cikkünk hirdetés-célú, nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. októberi lapszámában jelent meg.
