Tíz lapszám, tíz pasi. Van, akit a szebbik nem huncutsága fog meg, és van, aki nem bánja, ha az orránál fogva vezetik… Színes egyéniségek, humorosak, és viszontszeretnek minket, nőket.
1. Január–február: Kaáli Nagy Botond
A Temesváron élő újságíró, irodalmár, dramaturg, színházkritikus számára „a motorozás a legjobb terápia”, szerelmet is motoroskörökben talált. Nem jön zavarba, amikor azt kérdezzük, hogy milyen férfinak tartja magát, mennyire jellemző rá a romantika: „Fogalmam sincs. Tényleg. Ha a külsőségekre érted, akkor nem vagyok túlzottan romantikus típus. De nem vagyok felületes ember, mély és gazdag belső univerzumom van, amiből mindent megosztok azzal, aki közel tud kerülni hozzám. És kibírja a gyakran nagyon fekete humoromat.”
2. Március: Bob Miklós
A marosvásárhelyi állatorvost sokan ismerik, úgy is, mint B. Fülöp Erzsébet színművész férjét. Bob Miklós, aki a jóga, a meditáció által találta meg önmagát, vallja, hogy az ember alapvető természete a jóság. És a nők? „Ha nőről beszélünk, emberről beszélünk. De ha már itt tartunk, akkor a nő egy roppant erős, teherbíró ember, akinek az élete, szerintem, sokkal nehezebb, mint egy férfinak. Általa jön létre az élet, és nélküle a család szétesne. Ami a legcsodálatosabb benne, az az anyai szeretet, ami minden földi adottságot meghalad.” Nő és férfi kettőse számára azt jelenti: „A nő legyen nő, a férfi pedig férfi. Ahhoz, hogy ez működhessen, szükség van mindkét fél bölcsességére. Csak ily módon alakulhat ki a kölcsönös tisztelet, ami feltétele egy érett kapcsolatnak.”
3. Április: Bagossy Norbert
Ki ne dúdolná olykor a Bagossy Brothers Company Olyan Ő-jét?! Bátran kijelenthetjük, hogy a rajongók által BBC-nek becézett együttes jelen pillanatban Székelyföld legismertebb, legkedveltebb bandája, mely immár Magyarországon is nagyon népszerű. A Gyergyószentmiklóson alapított zenekar frontembere, egyik névadója, Bagossy Norbert számára nehéz megválaszolni a kérdést, hogy milyen az ideális nő: „Ha valami jó, akkor az hamar ideális lesz. Nincs előttem egy kép erről. Talán olyan, aki ismer. Aki tudja, hogyan vezethet az orromnál fogva, aki engedi, hogy férfi legyek mellette.”
4. Május: Keresztes Péter
Operatőr, vágó szerkesztő, fordító, marosvásárhelyiként Temesváron él csíkszentdomokosi feleségével és három gyermekével. Májusi hónap-pasink az apa-szerepben teljesedik ki mostanság: „Pelbárttal és Ráhellel a feleségem volt gyermeknevelési szabadságon, Ábris születése előtt viszont megbeszéltük, hogy most rajtam a sor. Az első két gyerekkel is sokat voltam otthon, most viszont még több időt szerettem volna velük tölteni; úgy éreztem, hogy tizenvalahány év után jót tenne nekem egy hosszabb szabadság. Olyan érzésem van, mintha vakációznék: mivel a feleségemnek eléggé rugalmas a munkaprogramja, rengeteg minőségi időt töltünk a gyerekekkel.”
5. Június: Veres István
Felhajtásról, hírnévről, magánéletről, de még életkoráról sem beszél szívesen az első erdélyi magyar Michelin-csillagos séf. Ételekről, ételek készítéséről viszont annál inkább, hiszen számára önmegvalósítás a főzés. Kézdivásárhelyi vendéglőscsaládból származik, tavasz óta Budapest egyik csillaga: „Nagyon rég szerettem volna a csillagot. Az, hogy 2019-ben ezt elértem, egy elégtétel, de nem a reflektorfényért csináltam. Magamnak bizonyítottam, ebbe az évbe apait-anyait beleadtam (...) Évek óta annyira akarom ezt az egészet, hogy amikor megvolt, kézzelfogható volt, nem tudtam felfogni.”
6. Július–augusztus: Farkas Loránd
Balu A dzsungel könyvéből, Balázs, Móricz Zsigmond mulatós kedvű magyar ura – a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, a Loose Neckties Society színészzenekar basszusgitárosa, énekese. Farkas Loránd szerint sem könnyű megfogni, mitől vonzó a nő: „Egyesek erről a témáról regényeket írtak. Nos, én azt mondanám, hogy a szépség vonzza a tekintetet, de igazából a személyiség az, ami elvarázsol. Számomra a vonzó nő intelligens, van humora, és rendelkezik azzal a bizonyos, jó értelemben vett huncutsággal, amivel képes csábítani. A férfi vadászik, a nő csábít.”
7. Szeptember: Kolcsár József
Színész, rendező, zenész, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház oszlopos tagja, a kézdivásárhelyi színház igazgatója, nem mellékesen családcentrikus háromgyermekes apa – két embernek is sok lenne ennyi szerep, ráadásul Kolcsár Jocó szerint a tehetség kevés az érvényesüléshez: jó időben kell jó helyen lenni. „Sofőr-autószerelői szakon végeztem el a középiskolát, s miután nem sikerült az érettségim, egy kocsmában dolgoztam. Ott tanulgattam a verseket, monológokat (…) Dolgoztam 2-3 hónapot utászként cigányokkal, s amíg vártuk a szurkot, addig a legényektől – az egyiket csak Füttyösnek hívtam – azt kértem, tanítsanak meg táncolni. Feltették a kazettát, s olyan gyorsan járták a táncot, hogy szemmel sem tudtam követni, nemhogy lábbal. De addig-addig, hogy megtanultam. Azzal a tánccal mentem a felvételire. Bár szövegmondásban nem voltam jeles, egyébbel meggyőztem őket.”
8. Október: László Barna
Székelykeresztúri néptáncoscsaládból származik a fiatal reklám- és dokumentumfilmes László Barna. Gyermekként focilabdával vagy futballcipővel aludt, akkor még a sport, zene és tánc körül forgott az élete, középiskolásként kezdte érdekelni a filmkészítés. Tanulmányait követően Budapestről telepedett Székelyudvarhelyre, és alapított vállalkozást, hogy megmutassa, „itthon is lehet”. A megnyerő mosolyú, eltökélt fiatalember meglehetősen introvertáltnak tartja magát: „Bizonyos szintig jópofa gyerek vagyok, de amikor nagy mélységekről van szó, például egy kapcsolatban, akkor már nem megy olyan könnyen nekem (…) a legfontosabb, hogy ha együtt vagyunk, akkor adjunk energiát egymásnak. Valahogy így tudom elképzelni, hogy felemeljük egymást, nem pedig lehúzzuk.”
9. November: Opre Csaba
Hatvan gyermeket tanít labdával zsonglőrködni a Nagyváradi AC ifi futballistáinak vezetőedzője. A civilben magánbrókerként dolgozó Opre Csabától azt is megtudhatjuk, mit jelent a kudarcmenedzsment, de beszéltünk vele pasikról és természetesen nőkről is: „Lehet, hogy közhely, de én elsősorban a belső értékeket, az emberi értékeket nézem. (…) Milyen a jó nő? Mivel én mindig jókedvű vagyok, a páromban is ezt keresem. Nem mondhatom, hogy a feketéket vagy a szőkéket szeretem. Meg kell ismerni a másikat. Szerintem, akinek a külső számít, az felszínes. Egyébként elsőre a szemet, a tekintetet és az ujjformát figyelem meg.”
10. December: Barabás Botond
Decemberi hónap-pasinkat Tusványos egykori szervező-műsorvezetőjeként is sokan ismerhetik – de hogyan lett a székelyudvarhelyi Kisköved utcai zsiványból közönségkedvenc, a Szolnoki Szigligeti Színház Jászai-díjas színművésze? Kalandos szakmai útjáról és arról is mesél, hogyan változtatta meg mindennapjait gyermekei születése. „Az addigi bohém élet családi életté változik. Ez egy hosszú folyamat volt számomra, nem egyik napról a másikra történt. De ma már felkelek reggel korábban, hogy el tudjak búcsúzni tőlük, amikor indulnak az oviba meg iskolába, és este, ha lehetőségem van rá, fürdetem, altatom őket. (…) Engem a lányaim bármikor kenyérre kennek. A feleségem inkább a szigorú. Vannak dolgok, amikből nem engedek, de ilyenből sok nincs.”
Barabás Botond fotóját kiemelt képünkön Barna Sándor készítette (Szolnoki Szigligeti Színház).
