Soha nem hasonlítottam össze a filmkölcsönző vagy- beszerző helyek téli forgalmát a nyárival, de meg vagyok győződve róla, hogy előbbi jelentősen magasabb értéket mutatna. Ilyenformán feltevődik a kérdés, mit nézzünk? A Nőileg magazin profilja némileg terelgeti is a műfaji orientáltságát a válasznak: nézzünk „csajos filmeket”! Manapság nagyon népszerű kifejezés eme nem klasszikus műfaji besorolás, de mindenki ugyanarra gondol. Bevallom, bár nem vagyok nő, van egy állandóan visszatérő, örökzöld film, amit ilyenkor, télen megnézek:
A 102 perces fekete-fehér filmnek műfajilag a romantikus-háborús dráma megjelölést adták, ami igaz is, hiszen 1942-ben már jelentősen benne vagyunk a második világháborúban, a kerettörténetet ez határozza meg. Romantikus is, hiszen a cselekmény fő vonalát a Rick (Humphrey Bogart) - Ilsa (Ingrid Bergman), valamint Victor László (Paul Henried) közti szerelmi viszony határozza meg. Számomra az egyik nagy érdekesség, hogy
Ugyanakkor ebben a filmben lesz világsláger az As Time Goes By („Múlik az idő”), Herman Hupfeld dala, valamint itt hangzik el a sokszor idézett mondat, az „I think this is the beginning of a beautiful friendship”, vagy a „Játszd újra, Sam!” is.
korábban írtuk
Tóth Gödri Iringó: A kézfogás ma sem a kedvencem
Amikor a céges csapatépítőn már harmadszorra meséltem el, hogy miért nem tudok három pohár bort egyszerre elvinni a pulttól az asztalig tálca nélkül, akkor hasított belém: ki más meséljen a betegségéről, ha nem én? Noha nem érzem magam betegnek.
