Itthon kell boldogulnunk – üzeni a népviselet ünnepe

Július elsején újra székely ruhába öltözött lányok és asszonyok lakják be Csíksomlyót, a hónap első szombatja ugyanis a népviselet, a néptánc és az imádság ünnepe Csíkszéken. A Székelyföldre érkező turisták körében is igencsak közkedvelt rendezvényről András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója mesélt.

Július elsején újra székely ruhába öltözött lányok és asszonyok lakják be Csíksomlyót, a hónap első szombatja ugyanis a népviselet, a néptánc és az imádság ünnepe Csíkszéken. A Székelyföldre érkező turisták körében is igencsak közkedvelt rendezvényről András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója mesélt.

{hirdetes}

– Nyolcvanhat évvel ezelőtt Domokos Pál Péter kezdeményezésére szervezték meg az első Ezer Székely Leány Napját. Akkor hagyományőrző és identitáserősítő szándék vezette a szervezőket, mennyiben változott napjainkra a rendezvény szerepe?

– Az Ezer Székely Leány Napja, miképpen életre hívói megálmodták és elindították, a népviselet, a néptánc, az imádság ünnepe maradt. A találkozót a szükség szülte 86 évvel ezelőtt. Az egyházi és világi vezetők összefogva igyekeztek a székely leányok szolgasorsának veszélyeire figyelmeztetni. A székely lányok szolgálni indultak már tizenévesen Brassóba, Medgyesre, Szebenbe, Bukarestbe, Budapestre. A családok jövedelemének kiegészítését, az anyagi nyereséget és a divatot szembe kell állítanunk a veszteségekkel. Így van ez ma is! Valószínű, hogy székely, magyar sorskérdésről van szó. Oda kell eljutnunk, hogy a fiataljaink itthon találják meg jólétüket, és ne kelljen a nagyvilág szolganépévé váljunk. Sajnos a sorsfordításhoz nem vagyunk elég összetartók, erkölcsösek, szorgalmasak, igényesek, hűségesek. Pedig rajtunk múlik! Jól hangzik, hogy a kitűzött célokhoz hűségesek maradtunk, de az örömünnep hátterében nemzeti sorskérdéseinken mit sem változtattunk. Ez cselekvésre sarkall. Hiszem, hogy ha képesek vagyunk egymásra odafigyelve vágyainkat megfogalmazni, valószínűleg ráleltünk a megoldásra.

– Domokos Pál Péter felismerte, hogy a nők itthon maradásával tarthatók egységben a székely családok, a viselet hordása és annak eszmei értéke pedig anyáról leányra száll. Az Ezer Székely Leány Napja elegendő ahhoz, hogy felkeltse a fiatalokban a népviselet iránti igényt?

– Mindenképpen hat a környezetre egy ilyen nagyméretű rendezvény. Nagyon sokan lelkesek, egymást biztatják, egymás kedvéért népviseletet öltenek. Ez ugyan évente egyszeri alkalom, de mindenképpen készülni kell rá, a népviselettel foglalkozni kell, és biztos, hogy élményt, valamiféle impulzust ad. Mások mélyebben élik meg, családjuk népviseletét kutatják, múltbéli szokásokról szereznek tudomást, családi történetek kerülnek elő, valójában ez a mélyebb értelme, célja a találkozónak. Abban bízom, hogy az ember előbb-utóbb abba az életszakaszába kerül, amikor már nem megy el rezzenéstelenül a hagyományok mellett.

Fotó: Bíró Zoltán

– Mit gondol népi viseletünk és értékeink mai megítéléséről?

– A népviselet változatos, igényes formáit tovább kell éltetni. Másokon nem kérhetjük számon, ez is mindannyiunk feladata. Népviseletünk akkor számíthat megmaradásra, ha alakulni tud a mai élet igényeihez, kényelmi elvarásaihoz. Szerencsére nagyon sokan ihletődnek belőle, rátaláltak a motívumok, formák, színek változatosságára. Divatot teremtenek. Amit mi tehetünk, hogy megszervezzük a Székely Népviselet Napját: egy különleges hétköznapot, amikor a települések megtelnek népviseletbe öltözött, munkába, hivatalba, iskolába, bevásárolni igyekvő emberekkel. Ezen a napon bárhova is mennénk, vállaljuk, kik vagyunk. Az Ezer Székely Leány Napja előtti péntek legyen a Székely Népviselet Napja, amihez szerte a nagyvilágból lehet csatlakozni! Amire odafigyelünk, az meghálálja.

– 2008-ban Csíkszereda város vette át a rendezvény szervezését, a találkozó programjának összeállításában a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes segíti az önkormányzatot. Milyen elvek mentén szervezkednek?

 – A találkozón nem szolgák, hanem főszereplői lehetünk életünknek. Saját viseletünkben, dalainkkal, ránk hagyott mozdulatvilágunkkal az oltárszínpadon és a minket befogadó csíksomlyói nyeregben évről évre kiderül, milyen a székely viselete, közös éneke, imádsága, táncoló jókedve. Állandó, figyelmeztető impulzus lelkiismeretünknek: szülőföldünkön kell boldogulnunk – ehhez a gondolathoz ragaszkodva szervezzük meg minden évben a találkozót. Ezen a napon belső hangunkra, viseletünkre, jövőnkre és imáinkra kell figyelnünk, hiába szolgáljuk a világot, ha közben elveszítjük magunkat. Az Ezer Székely Leány Napjának imádsága égbe kiáltó élni akarás, táncoló imádság. A találkozó számunkra nem turisztikai esemény, de aki rokonszenvet érez iránta, azt szívesen látjuk, megkínáljuk, váljon egészségére, épülésére!

Fotó: Dobos fényképészet

Dánél Beáta

Az Ezer Székely Leány Napja minden évben nagyon kedves esemény a szívemnek, lelkemnek. Ennek az ünnepnek kiemelten fontos szerepe van számunkra, hiszen közösségünk összetartása és megerősítése, hitünk, népviseletünk, táncaink megőrzése és továbbvitele a tét. Azért tudtunk eddig is megmaradni, és csak úgy tudunk a jövőben is fennmaradni, ha ezeket az értékeket hűen megőrizve és belőlük építkezve folytatjuk létezésünket. Ezért viszem magammal minden évben ünnepelni az ikerlányaimat is pici koruktól. Ahhoz, hogy éljen a népviseletünk, tovább kell adnunk gyermekeinknek annak szeretetét. Ha megérzik rajtunk azt a büszke örömöt, amit a székely ruhánk viselése okoz, ők is ekként fogják megélni és továbbadni majd, amikor rájuk kerül a sor.

Görbe Izabella

Július első szombatján két lányom és én székely ruhába öltözünk, és az egész napot a csíksomlyói Nyeregben töltjük. Kíváncsian várjuk a regisztrációs sátornál, hogy hányadikként érkeztünk népviseletben, és a kártyát a számmal gondosan meg is őrizzük.

A színes program közül kedvencünk a közös tánc, és csak úgy cseng a Nyereg az énektől és a muzsikaszótól. Hét éve lesz idén, hogy eljövünk, akkor még egyéves volt a nagy lányom, és babakocsiban toltam ki, azóta bővült a családunk még egy székely leánnyal. Bár a mindennapok nem tudnak erről szólni, de ezen a napon kicsi és nagy egyaránt kap egy olyan „varázslatot”, amitől hálásnak és büszkének érezzük magunkat azért az örökségért, amit nekünk hátrahagytak.

Fotó: Ady András

Vigadjunk újra együtt a néptánc, a népzene és a népviselet legnagyobb székelyföldi ünnepén!

A szervezők: a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Város Polgármesteri Hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány szeretettel meghívnak minden viselettel rendelkező időset és fiatalt, vidéken vagy városon élőt az Ezer Székely Leány Napja ünnepségre. Találkozzunk tehát 2017. július 1-jén, szombaton a csíkszeredai Szabadság téren, majd a csíksomlyói Nyeregben, és részvételünkkel járuljunk hozzá a népviselet, a néphagyományok „becsületének” megőrzéséhez, a hitéletünk és a közösségi identitásunk megőrzéséhez!