A nyár utolsó hónapja a legbőségesebb termést hozó időszak az évben, ekkor érik be mifelénk is a zöldségek java, a kis háztáji veteményesekből is ilyenkor gyűjtik be a paradicsomot, paprikát, padlizsánt, tökféléket, uborkát meg a leveles- és gyökérzöldségek többségét.
Legtöbb helyen ekkorra már befejeződött a gabona aratása, ám vannak szűkebb pátriánkban is olyan hidegebb vidékek, ahol kitolódik augusztusra. Ezért nevezik az arató asszonyok havának is.
Mind maga az aratás, mind a kenyérsütés alapvetően női munka volt őseinknél, ám e hónap feminin jellegét az is adja, hogy legmeghatározóbb ünnepe Nagyboldogasszony napja, amelyet a kereszténység legnagyobb Mária-ünnepeként tartunk számon.
Nagyboldogasszony ünnepe néhány éve már hazánkban is hivatalos munkaszüneti nap, köszönhetően a többségi ortodox vallás Mária-tiszteletének. Nagyboldogasszony napját Mária mennybemenetelének vagy mennybevételének is hívjuk.
Ha leragadunk az ünnep szó szerinti tartalmánál, sokaknak nehéz mit kezdeni vele, ezért inkább a vallásosabb rétegeket szólítja meg. Azonban újragondolhatjuk és újrakeretezhetjük ennek az ünnepnek a mondanivalóját. Gondolhatunk rá úgy, mint biztosítékra, hogy földi életünk befejezése után Isten nem hagy magunkra, hanem magához emel, egy olyan fajta örömteli állapotban részesít minket, amelyet elképzelni sem tudunk, és amelyre nincsenek szavaink. Nem kell az embernek nagyon hívőnek lennie ahhoz, hogy el tudja képzelni:
Természetesen, akik hiszik ezen ünnep lényegét, ők sem tagadják, hogy a halál után a biológiai értelemben vett testünk enyészetnek indul, ám itt a test jelentheti a régi embert, hiszen mindaz, aki vagyunk, egész személyiségünk, lelkünk a testünkben válik láthatóvá. A test szimbolizálja a földi küzdelmeket, örömöket és szenvedést. Életünk összes fáradalmainak, fájdalmainak, boldogságának lenyomata láthatóvá válik rajta. Ilyen értelemben ez az ünnep arra emlékeztet bennünket, hogy
Katolikus vidékeken nagyon sok templom búcsúját ülik e napon, hiszen igen közkedvelt ünnepről van szó.
Mária mennybevételének napja a test pozitív szemlélete mellett a teremtés pozitív szemléletének megünnepléséről is szól, így szép szokás lehet ezen a napon a családnak együtt kimenni a rétre, legelőre, és gyógynövényeket, virágokat gyűjteni, aztán csokorba kötni. Ebben az időszakban már nem pompázik a mező olyan sok színes virágtól, ám a természet több gyógynövényt is ekkortájt érlel, amelyek mind arra emlékeztetnek, hogy a föld nap mint nap bőkezűen kínálja gyógyító erejét nekünk. Ezt az összekötött csokrot aztán sok helyen felteszik a falon függő kereszt mellé, vagy kiviszik a temetőbe, az ősök sírját díszíteni vele, amely szépen jelzi a két világ összekapcsolódását.
Másik nagyobb ünnepünk „civil” jellege ellenére ugyancsak átitatódott a keresztény hit és hagyományok világával. Augusztus 20-án Szent István királynak, a magyar államalapításnak a napját ünnepeljük. Nyilván manapság már sokan vitatják térítési módszereinek „finomságát”, azonban nem szabad szem elől tévesztenünk az adott korra jellemző társadalmi normákat és szokásrendszert. Egy biztos:
Ezen a napon szerte a Kárpát-medencében ünnepségeket, fesztiválokat, tematikus és vallási rendezvényeket szerveznek. Ezeknek az eseményeknek mindenhol központi eleme az új kenyér mint az élet, a megélhetés szimbólumának megáldása. Mivel március 15-e és október 23-a egyaránt forradalmi emléknap, amelyek személyes és közösségi veszteségekre, kudarcra, a szabadságra törekvés derékba törésére emlékeztetnek,
Több erdélyi, székelyföldi falunk őrzi Szent István emlékezetét, és a falu elnevezésében is visszaköszön a „szentkirály” kifejezés, templomaiknak jellegzetesen államalapító királyunk napján van búcsúünnepe.
Bár az augusztus sokszor az év legmagasabb átlaghőmérséklettel „büszkélkedő” hónapja, régi szokásaiban, hiedelmeiben inkább előre mutat, így az őszre utal. Például ebben a hónapban van az ősz kezdetét jelző Szent Bertalan apostol napja, amelynek időjárása – a régi megfigyelések szerint – az egész ősz időjárását előre jelzi. Egyes vidékeken Nagyboldogasszony napjától az asszonyoknak már tilos volt a folyóvízben megfürödni, valószínűleg a lehűlő éjszakák miatt már nem tudott annyira felmelegedni a víz hőmérséklete. Továbbá
Augusztus a háziasszonyoknak is sok tennivalót tartogat, hiszen ekkor kezdődik a befőzések és a télre való betakarodás intenzív szezonja. A nagyobb családdal rendelkezők hetente akár többször is nekilátnak a zöldségek, gyümölcsök eltevésének, hogy ősz végére roskadozzanak a kamra polcai a lekvárok, savanyúságok, befőttek alatt.
Kívánom mindannyiunknak, hogy élvezzük ki a nyár hátralévő részét ebben a hónapban, és váljon testi-lelki felüdülésünkre, feltöltődésünkre, amikor a természet gazdagságában gyönyörködhetünk.
korábban írtuk
A nő, ha… függő – VIDEÓ
A Nőileg idén kiemelten foglalkozik a függőségekkel Rabságban címszó alatt – ebbe a tematikába illeszkedik a 34. Tusványoson tartott beszélgetés is.
