„Fecskehajtó” szeptember – Mária és Szent Mihály ünnepe Hónaptár

Emlékszem, amíg iskolába jártam – a katedra egyik vagy másik oldalán – valami letargia környékezett meg ősszel, ami azt duruzsolta a fülembe, hogy még mi mindent lett volna jó megtenni a nyári vakációban. Mintha az élet szépségei, örömei véget érnének augusztus 31-e éjfélkor. Ma sem értem ezt a veszteségérzetet. Ám szerencsére ez a keserű szájíz minden évben csak pár napig tartott, amíg a testem és lelkem egyaránt hozzászokott a tudathoz: ősz van. Onnantól pedig elkezdtem keresni és élvezni ennek a sárgás-barna évszaknak az örömeit.

Fotó: Illusztráció: Pixabay

Bár a falevelek színorgiája nem ebben a hónapban éri el a csúcsát, azért a számtalan beérő és szüretelésre kész gyümölcs és zöldség igencsak megszínesíti a kosarunkat. Akinek veteményeskertje van, tudja, hogy ebben a hónapban már érdemes mindent kiszedni, betakarítani, és akár frissen feldolgozni, akár télire eltenni befőttesüvegekbe, fagyasztóba. A sárgarépa, petrezselyem, cékla, karalábé, karfiol, paradicsom, paprika még javában nyújt termést szeptemberben. De

az őszi munkálatok egyik legjellegzetesebbike, a pityókaszedés is Erdély-szerte ebben a hónapban zajlik.

Ma már a legtöbb nagygazda gépekkel végzi, néhány évtizeddel ezelőtt azonban még nagy kalákákat szerveztek erre a munkálatra, rokonok, szomszédok, falustársak segítettek kölcsönösen egymásnak begyűjteni télire ezt az alapélelmiszert. Közben meg énekeltek, történeteket meséltek, és nagyokat nevettek, így építve a közösséget… A mezőgazdaságban az őszi szántás-vetés hónapja is a szeptember, amikor a földet előkészítik, hogy a következő évben is gazdagon ajándékozhassa terméseit.

Zakuszka és szilvaíz

Az ősz elejének másik „ikonikus” munkálata a zakuszkafőzés. A szláv népek körében elterjedt ajvárt vette át és módosította receptjét a román gasztro-kultúra. Tőlük terjedt el az erdélyi magyarság körében is közkedvelt zöldséges egyveleg, aminek nevét ugyancsak a többségi nemzet nyelvéből kölcsönöztük. Ahány ház, annyi zakuszka recept, hiszen nem csak a fűszerezés tér el, de van, aki sült paprikából és paradicsompaprikából, van, aki nyersből készíti. Van, aki padlizsánnal, más paszullyal sűríti, de olyan is akad, aki mindkettővel. Ám a legízletesebb számomra mindenképpen az, amelyet erdei gombával bolondítanak meg.

Aki főzött már életében szilvaízt, az tudja, hogy még a zakuszka elkészítési idejét is meghaladja, ha egy autentikus, szilárd állagú lekvárt akarunk főzni.

A pucolási és előkészületi időt nem számítva, onnantól kezdve, hogy a szabad tűzre helyezett nagy üstben megállás nélkül kavarni kezdjük, 12-24 órára van szükség a kívánt állapot elnyeréséhez. Van, aki éjszaka is főzi, mások este eloltják a tüzet, reggel folytatják. Bármelyik megoldást is válasszuk, nem egyemberes tevékenység, ha abbahagyjuk ugyanis a keverést, könnyen odakozmál a fekete láva. Óriási pozitívuma ennek a befőzési módnak, hogy – amennyiben szerencsénk van, és elég édes szilvát tudunk felhasználni – egyáltalán nem szükséges cukrot hozzáadni. Másfelől, a hosszú főzési időnek köszönhetően nem kell a dunsztolással bajlódni, mégis több évig eláll a kamrában.

Mária születésnapja

A vallási ünnepek közül e hónapban a legkiemelkedőbb Kisboldogasszony (vagy népiesen Kisasszony) napja, amelyet szeptember 8-án tartanak. Mária születésnapján nem csak az ő születésére, hanem sajátunkra is emlékezünk, arra, hogy létezésünk nem csak a szüleink akaratában, de Isten akaratában is gyökerezik. Az Ő magjából is lettünk. Születésünkkel Istennek egy terve valósult meg, és létünkkel az Ő álmát élhetjük meg. Milyenek voltunk abban a percben, amikor tiszta lappal világra jöttünk, és nem határozott meg még semmilyen elvárás? Mit kívánunk az újszülött önmagunk számára?

Ezt az ünnepet fecskehajtónak is nevezi a népi bölcsesség,

hiszen megfigyelések szerint ezen a napon kelnek útra a fecskék, hogy a téli fagyokat elkerülendő, Afrikába jussanak. Nem csak a fecskéket, de a gólyákat vagy más vándormadarakat figyelve még ma is ámulatba ejt, hogy hogyan fér bele egy olyan piciny állatfejbe az az ösztönös tudás, hogy napra pontosan induljanak, aztán fél év elteltével ugyanoda visszarepüljenek?

A csillagászati ősz ebben az évben szeptember 22-én, az őszi napéjegyenlőséggel veszi kezdetét. A népi kalendárium Szent Mihály havaként jegyzi e hónapot, hiszen 29-én üljük Szent Mihály arkangyal ünnepét. Ez az ünnep régen a földművesek fizetésnapja volt, ezért is tevődött a nyár és ősz határmezsgyéjére.

Szent Mihály arkangyal a gonosz elleni küzdelemnek ikonikus egyénisége.

Az ünnep üzenete lehet számunkra, hogy Isten nem egy tőlünk távoli, felfoghatatlan isten, hanem angyalaiban emberi arcot ölt, akik hasonlítanak ránk, mégis emlékeztetnek minket arra az isteni valóságra, amellyel csak halálunk után fogunk találkozni.

Hitünk szerint mindannyiunknak őrangyala van, aki vigyáz ránk, aki ihletet ad, érdemes hozzá is fohászkodni. Isten hírnökként küldi angyalait, akik megtapasztalhatóak a lelkünkben ébredt impulzusok által.

korábban írtuk

Gagyi Katinka: Nagyon fáj, amikor az egyházamban csak a rosszat látják
Gagyi Katinka: Nagyon fáj, amikor az egyházamban csak a rosszat látják

Amikor egy karizmatikus katolikus papot keresünk, gyakran szembesülünk a szerkesztőségben azzal, hogy Gagyi Katinka az online felületünkön Oltári férfiak címmel közölt sorozatában már interjúzott vele. És vele is, és vele és vele…