Ha valamit igazán szeretek abban, hogy a 21. században élek, az a tolerancia. Pontosabban annak az igénye. Hogy nem az az üdvös, ha kirekesztünk, hanem az, ha elfogadunk. Bőrszínt, fogyatékot, nemet és igen: testet.
Minden méret, szín és forma elfogadott és szerethető lehet – írja elő a mozgalom, amelynek első próbálkozásai valahol a viktoriánus korban keresendők, aztán a 60-as évek Amerikájába visznek vissza, a 90-es években is dolgoztak ezen, de a nagy áttörést a 2010-es évek és a közösségi média, az influenszerek megjelenése jelentette.
– Az idők változásával egyre szélesebb közönséget sikerül elérni, míg kezdetben csak egy szűk kör volt a meghatározó, szóbeszéd útján terjedtek az információk és vélemények, a tömegmédia korában már a mozivászon vagy a képernyő sztárjai lettek a trendszetterek – magyarázza dr. Kádár Magor kommunikációs szakember a testpozitív mozgalom térhódítását. Ma elméletileg bárki lehet meghatározó, véleményt alakító szereplő – sok esetben ehhez különösebb háttér vagy tehetség sem szükséges.
Klasszikus médiasztár például Audrey Hepburn, aki nemcsak a még mindig a saját, egyéni stílusának tekinthető napszemüveget és nadrágot hozta divatba, hanem kilépett az ideálisnak tekintett formavilágból, és elfogadottabbá tette többek között a kisebb melleket.
Felvállalt egy általános, természetes adottságot, és (bár ő maga nem volt elégedett saját testével) egyértelműen üzente, nem vagy kevesebb, mert a mindenkori standardok éppen mást írnak elő. Ez a jelenség a közösségi média korában felerősödött, az influenszereknél gyakran meg is fordul: gondoljunk például Ashley Grahamra, akit a body positivity képviselete miatt jobban ismernek, mint műsorvezetői szerepe és tehetsége miatt. Azok körében pedig, akik hátrányban érzik magukat testi adottságaik miatt, vagy egyszerűen csak kellő realitásérzékkel szemlélik a környezetüket, szimpatizálják az ügyet képviselő sztárokat és influencereket, követik a tartalmaikat, csatlakoznak a mozgalomhoz.
Dr. Kádár Magor kommunikációs szakember, egyetemi docens, BBTE
„Jól vagy úgy, ahogy vagy. Úgy vagy gyönyörű.” Volt-e valaha ekkora szabadságunk?
– Az „úgy, ahogy vagy” nagyon veszélyes mondat, mert belülre helyezi azt a mércét, amit korábban a társadalom állított fel – mondja Dr. Keszeg Anna, kultúrakutató, egyetemi adjunktus. A test elfogadása valójában ahhoz kapcsolódik, hogy a nők azt a jogot vívják ki maguknak, hogy ne a testük alapján ítéljenek róluk, hanem megkapják azt a szabadságot, ami hagyományosan a férfiaké volt, vagyis hogy nem a testünk jellemzői alapján lesz helyünk a világban.
A női testet a munkához való jog szabadította fel
Az egész talán a viktoriánus öltözködési reformmal kezdődött. A folyamatban kulcsruhadarabok is részt kaptak: a fűző elhagyása, a nadrág viselése…
– Az öltözködési reformok mind tünetei annak, hogy a nő milyen helyet kér magának a társadalomban – pontosít dr. Keszeg Anna. Amikor a 19. század közepén George Sand francia írónő elkezdett férfiként öltözni, nadrágot viselni, akkor hirtelen rendeletet hoztak arra, hogy nyilvános helyeken tilos a keresztöltözködés. A világháború, a nők által végzett férfimunka nagyon sokat tett azért, hogy a nők társadalmi átöltözése bekövetkezzen. A női testet a munka, a munkához való jog szabadította fel.
Világsztárok, influenszerek „dolga” ma már a testpozitív
Az első lépések után várnunk kellett még vagy száz évet, hogy igazi tömegjelenséggé váljon és világméretet öltsön, trendet képezzen a testpozitív hozzáállás. Ma már világsztárok hirdetik és vállalják fel önmagukat, és bíztatnak mindenkit arra, hogy a nagy is szép, a kicsi is, a vitiligós bőr is lehet gyönyörű és az albinizmussal élők is lehetnek különlegesen szépek.
Sokan érezték, hogy más adottságaik vannak, de amíg a közösségi médiában a beállított, filterezett, manipulált képek adták meg a hangot, kevesen voltak, akik saját természetességükben vállalták magukat – mondja Kádár Magor. De mint minden trend, ez is megszülte az ellentrendjét, voltak látható személyek, sztárok, influencerek, akik kimondták azt, amit sokan gondoltak, és ez a felszabadító érzés közösséget, trendet formált. Persze, az ügyet képviselő influencerek népszerűsége és bevétele is megugrott – így működik a közösségi média jelenleg.
Dr. Keszeg Anna, kultúrakutató, egyetemi adjunktus, BBTE
Milliók szeretik és követik őket
Közel 12 millió követője van az Instagramon Ashley Graham plus size modellnek. „Én voltam mindig a legnagyobb darab az osztályban és borzalmasan éreztem ettől magam. Ahogy idősebb lettem, rájöttem, hogy a nagyságom az erőm, és ez fantasztikus! Szeretem a nagylány jelzőt.” Nem fél megmutatni meztelen testét.
Tavaly októberben a Vogue magazin címlapján tűzpiros, lenge ruhában mutatta meg azt, hogy száz kiló fölött is gyönyörű Lizzo, a háromszoros Grammy-díjas énekesnő.
Azt mondja, nem akar úttörő lenni, nem az a célja, hogy trendivé váljon a túlsúly. Mindössze azt szeretné tudatosítani az emberek fejében, hogy teljesen normális dolog, ha valaki az átlagosnál teltebb alakkal rendelkezik.
1.2 millió követővel rendelkezik a legismertebb magyar plus size modell, Sirokai Diána. Nemrég óriásit aratott azzal, hogy elment az egyik ismert sportmárkaboltba, s lefotózta magát a plus size próbababával, az üzlet ugyanis történetében először állított ki nagy méretű próbababát.
Hogy ez mennyire jól van így…
– Testünk elfogadása a 2010-es évek egyik legerősebb mozgalma – mondja Dr. Keszeg Anna. A testtudatosság a méret, a rassz, a kisportoltság és erőnlét, az életkor, a szexuális irányultság alapján történő diszkrimináció elutasítását jelenti egyszerre. A body positivity mozgalma azt hirdeti, hogy nem szabad engednünk, hogy címkézzék a testünket, minden összehasonlítás, hierarchia a megbélyegzés, a kirekesztés forrása lehet.
Ez a mozgalom azért is vált ennyire erőssé a 2010-es évek elejére, mert a közösségi média a másokkal való összehasonlítást nagyon erőteljesen jelenlevő tendenciává tette, így annak pszichés terheitől szerettek volna megszabadulni.
A testelfogadást a közösségi médiában képviselők elutasítják a másokkal, a sztárokkal való összehasonlítást, s érdekes módon éppen azon a felületen teszik, ahol ezek az összehasonlítások a leginkább virágozni tudtak – az Instagramon, a TikTokon. Ehhez a tendenciához a kedvenc instagram-felhasználóm példáját, az ausztrál Celeste Barberét említeném, akinek posztjai mindig arról szólnak, mennyire elmarad a testünk a divatipar és a média teremtette irreális elvárások mögött, s hogy ez mennyire jól van így.
Le a sminkkel, melltartóval! Hajrá, mackónadrág!
A No makeup, No bra szintén olyan trendek, mozgalmak, amelyek a body positivity-n kívül a test elfogadását szorgalmazzák. Vajon be tudnak ezek gyűrűzni hozzánk is, ide, Kelet-Európába, Erdélybe?
– Én nagyon remélem, hogy be tudnak gyűrűzni: a pandémia és az otthoni munkavégzés is sokat tett azért, hogy ezeknek a jelenségeknek nálunk is táptalaja legyen – mondja Dr. Keszeg Anna.
Egyszerűen megszoktuk, hogy magassarkú, fullsmink nélkül is el tudjuk látni a feladatainkat, s azzal a sok idővel, amit így megspóroltunk, megtanultunk valamit kezdeni.
Nehéz lesz lemondani erről a szabadságról. Az idei év divattrendjei között az egyik legerősebb a mackónadrág felemelkedése, amit zakóval, elegáns kiegészítőkkel láttunk a kifutón. De helyi/magyarországi példaként említeném a „nemakarokbeleszolni” instagram-oldalt, amelyet három anya működtet és nagyon szépen mutatja a társadalmi normaállítás problematikusságát – nemcsak a testtel, hanem minden egyéb hétköznapi döntésünkkel kapcsolatban. Romániában Patricia Luiza Blaj influenszert emelném ki, aki a Loud Bodies márka elindítója.
Amerika jobban teljesít? És mi van itthon?
– A közösségi média világában elméletileg mindenki szíve egyszerre dobban, egy online megosztott történésről egyszerre értesül a szomszéd és más kontinens lakója is – magyarázza Kádár Magor kommunikációs szakember. A divatról, testképről, de még a testtudatról is a trendek túlnyomó részt Amerikából indulnak. A kérdés inkább az, mit teszünk, hogyan kapcsolódunk egy ilyen, közösségi média által fenntartott globális trendhez?
A megfogalmazott helyzetek vagy problémák nálunk is léteznek, még ha esetenként más az értelmezési keretünk, vagy nem jelennek meg annyira súlyosan. Gondolok például az iskolákban a testük vagy kinézetük miatt csúfolt gyerekek helyzetére, ami sajnos nálunk is túl gyakran előfordul,
de Amerika jobban teljesít, a bullying az iskolai élet velejárója, annyira beépült a szokásokba és intézményi kultúrába, hogy az egyik legsúlyosabb társadalmi problémának tekintették éveken keresztül. Mint ahogy a body positivitynak is ez a megoldása, odafigyelni saját magunkra, egymásra, támogatni, segíteni lehet egymást, megerősítő üzenetet küldeni azoknak, akik tesznek valamit saját maguk vagy közösségük érdekében. Talán a hozzáállásunk által a mozgalom nálunk is jobban erőre kap, segíti az elfogadást és a jó irányú változást, profitálva egy globális trendből.
Ahol a testpozitív hozzáállás kifejezetten üdvös: televíziós műsorvezetőknél
Ha megfigyeljük a világ vezető televízióit, köztük például a BBC-t vagy a CNN-t, láthatjuk, hogy nem manökenalkatú, modell-szépségű fiatal műsorvezetőket foglalkoztatnak – mondja Orbán S. Katalin televíziós szerkesztő, műsorvezető, egyetemi oktató. Mindez nem véletlenszerű. A televízió világában dolgozók nem a szépségükkel „hódítanak”. Átjön a képernyőn, ha az adott műsorvezető megjátssza magát, ha másnak akar tűnni, mint amilyen valójában.
Orbán S. Katalin televíziós szerkesztő, műsorvezető, egyetemi oktató, BBTE
Ha egy interjú közben nem a meghívottra figyel, hanem megpróbál beállítani egy számára előnyös mosolyt vagy bemerevített pózt, máris érzékelhető a természetellenesség. Mert csak a külsőségekkel, magával van elfoglalva, vagyis egyáltalán nem biztos a dolgában. Ezzel szemben, ugye mennyire más az, aki megjátszás nélkül, természetes magatartással, kellemes hangnemben elcseveg egy-egy meghívottal, még akkor is, ha éppen nem áll jól a gallérja vagy a nyakkendője, nem a legsikeresebb az aznapi smink és haj, esetleg kicsit nagyobb a pocak a kelleténél – igen, akár ránk, nőkre is értendő.
Vádolhatók? A Body positivity mozgalom képviselőit, illetve a zömüket kitevő plus size nőket és férfiakat sokan vádolják azzal, hogy egyszerűen csak lusták lefogyni, hogy az egészségtelen életmódot képviselik. Erre a legtöbb influenszer rácáfol azzal, hogy megmutatja: egészségesen él, és a sport sem áll tőle messze.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Mitől lesz egészséges a gyermek testképe? – Bezavar a Barbie-baba
Az ötvenes évek végén lépett színre a baba, amely több mint fél évszázada a kislányok nagy kedvence: alakja hihetetlen, felnőtt ruhákba lehet öltöztetni és az egész világa csillogó-villogó. Az imádat mellett egyre erősebbek lettek a kritikák is, a Barbie-t tették felelőssé, hogy a lányoknak irreális elképzelésük alakul ki a női testről. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)
