Mindenki boldog akar lenni – ezért hajt, törtet, igyekszik megszerezni az összes kelléket, amitől elégedettséget, boldogságot remél. És reméli azt is, hogy megfelelő társra talál, és boldog lesz. Az igyekezet és a vágyak beteljesítése viszont nem egyenes út a boldogsághoz, ezért aztán az ember feszült, szorong és csalódott gyakran.
A boldogságmítosz, amit a modern kor teremtett, sajnos tévhitekre és tévedésekre épül, állítja az ausztrál Dr. Russ Harris Boldogságcsapda című könyvében, melyről a mindset.hu írt összefoglalót.
Hogy a boldogság és az arra való képesség mennyire foglalkoztatja a szakembereket meg kutatókat, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Dunát lehet rekeszteni a témába vágó cikkekkel, videókkal, könyvekkel. A Boldogságcsapdával párhuzamosan Dr. Bagdy Emőke egy
">előadását – A boldogság 9 furcsa titka – vettem górcső alá, hogy lám, megsejtem-e, mi a tudnivaló a boldogságról.
Maga a könyv nem új, bő évtizedes, és talán meglepetésként sem hat, azonban tudatosít és hamar eloszlatja a ködöt azzal, hogy kijelenti, minél inkább küzdünk a boldogság eléréséért, annál távolabb kerülünk tőle. Ilyen tévhitekkel, mint itt alább:
1. A boldogság az ember természetes állapota – Tulajdonképpen az emberi agy nem úgy fejlődött ki, hogy boldogok legyünk, hanem hogy elhárítsa a veszélyeket, és megoldja a problémákat. Ez az egyik fontos feladata, véli a szerző. Miközben ez nagyon hasznos, természetesen negatív gondolatokat is generál, de ezeknek is védő szerepük van. Teljesen normális, hogy időnként félünk, szorongunk, ahogy mindenki más is, és tévútra visz arra gondolni, mások boldogok, boldogabbak, mint mi, ettől nagyon hamar frusztáltak lehetünk.
2. Ha nem vagyok boldog, valami baj van velem – Lehetetlen konstansan fenntartani a boldogságérzetet, mert vannak olyan helyzetek, amikor egyáltalán nem az a normális reakció, hogy boldogok legyünk, és többet árt, mint használ ilyenkor is magunkra erőltetni a boldogság látszatát.
3. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, meg kell szabadulnunk a negatív érzéseinktől és gondolatainktól – Az állandó pozitív magatartás fárasztó. Az állandó negativizmus hasonlóképpen. El kell fogadni, hogy az élet természetes velejárója, hogy olykor fent, máskor meg lent vagyunk. Ha ez nem megy, az valóban deprimáló.
4. Tudnunk kellene irányítani az érzéseinket és gondolatainkat – Hányszor halljuk, hogy csak pozitívan kell hozzáállni, szedd végre össze magad? – így a könyv szerzője. Valójában ezek a mondatok nem segítenek.
Csakhogy nem kell mindig boldognak sem lenni ahhoz, hogy összességében elégedettek lehessünk az életünkkel.
Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta ebben az előadásban azokat a tényezőket sorolja és magyarázza, amik észrevétlenül is boldogságot okoznak.
Egészség, hittel – jeltelen, de jó alap. Ez a tudat nyugalmat ad a léleknek. Kezdjük el hát értékelni azt is, ami nem kézzelfogható. Súlyos állapotokban is, ha a beteg el tudja képzelni a holnapot, hatalmas segítséget ad a test küzdelméhez.
Optimizmussal, derűvel – rengeteg életminőséget célzó vizsgálat bizonyítja, hogy vannak bizonyos attítűdtípusok és viselkedésformák, amelyek a szervezetet pozitív biológiai változásokra sarkallják (ún. vitalitásgerjesztők), ezek közös vonása az optimizmus. Nem a hurráoptimizmus és az örök derű ez, hanem egyszerűen gyakran csak ennyi: pl. jön a hétvége, és biztos valami jó fog történni velem. Az agyad pedig elkezdi keresni azt a jót, és meg is találja. Kísérletek bizonyítják, hogy működik, mondja Bagdy. Ez az optimizmus, derű a mindig előretekintés képességét fejleszti.
Határozott jövőkép megalkotásával – avagy az út sejtése a célokhoz. Azt jelenti, hogy tervem van, határozott célom az elkövetkező öt-tíz évre például.
Merj álmodni – ez olyan, mint a jövőtervezés, de merd kívánni azt, amit igazán szeretnél. Írd le a vágyaid, olvasd újra mindegyre, tedd belsővé magyarán. Az okos agy nem – merthogy annyi dolgunk van nap mint nap –, de az érzelmi agyunk ezt fogadja, és segíteni fog, állítja a magyarországi pszichológus.
Szellemi környezetszennyezés nélkül – lefordítva bagdysra: „búsítót nem mondunk” – mint terápia –, azaz ne terheljük úton útfélen a környezetünket a panaszainkkal. A sok negatív érzést sem kell magunkba tartani, kell a ventilálás, de szabjunk egy határt. Listázzuk magunknak, a barátnőnknek fél óra alatt fel lehet a bajainkat mondani, de ez maradjon keretek között, ennyi idő alatt a stressztől meg lehet szabadulni, és sírjunk, ha kell – ugyanakkor hallgassuk meg a másikat is.
Humorral, viccel – felelősek vagyunk a saját lelkiállapotunkért, tehát ha lent vagy, menj kikapcsolódni, keress olyasmit, ami szórakoztat. A humor egészséget jelent, ha egy viccen nevetni tudsz, bármennyire busongsz, máris adtál egy pozitív impulzust a sejtjeidnek. Minél hosszabb ideig szomorkodsz, az immunrendszer is úgy rogyik meg. Ha engeded magad időnként ellazulni, jobb lesz a közérzeted.
Érintéssel – a bizonyos „könyvtárkísérlet” – ebben minden második könyvkölcsönző emberhez „véletlenül” a könyvtárosok hozzáértek. Érdekes módon ezek az emberek mind pozitív véleménnyel voltak később a könyvtár szolgáltatásáról. Annak az elementáris bizonyítéka ez, mondja Bagdy, hogy az érintés, a simogatás, ölelés életerőt ad.
Valójában a könyv szemléje és az előadás alapján gyorsan leszűrhető a tanulság, és nagy titok sincs, amitől megvilágosodhatunk a boldogsággal kapcsolatban. Csupán kis praktikák vannak, amiket azért jó ismerni, tudatosítani, tudni, akkor is, ha nem hiszünk a hókuszpókuszokban. Egy-két próbát megér, ha már eljutottunk arra a szintre, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebb.
Kiemelt képünk illiusztráció: Shutterstok
Érzelmi hűtlenségnek nevezzük, ha egy párkapcsolatban lévő személy mély érzelmi kötődést alakít ki mással, úgy, hogy ezt a partnere határátlépésnek, árulásnak érzi. Egy 2015-ös felmérés szerint az emberek 44 százaléka érzi megcsalásnak az érzelmi affért.
Hívő ember, elkötelezett pszichológus, képzett terapeuta, erős és sugárzó nő, aki minden napjából szán egy félórát az elcsendesedésre. Mer válaszokat keresni, mer befelé és a múltba nézni. Mert ezekhez a dolgokhoz nem kevés bátorságra van szükség.
Az evés, azon túl, hogy zsigeri, ösztönös szükséglet, érzések és emlékek felidézésére képes, szebbé teszi vagy elrontja a napunkat, szociális, kulturális létünk alapvető eleme. Az étkezés milyenségével a lelkünket is tápláljuk, vagy éppen éheztetjük.
Ha kutyatartásra adja a fejét a család, fontos tudnunk: a nevelés a szülő dolga lesz. Helyesen viselkedni ugyanis nem csak az állatot, de a csemeténket is meg kell tanítanunk.
Illés Márton igazi jó pasi: jó a humora, remekek a sztorijai, tudja élni és élvezni az életet, és nemcsak imádja, de érzi is a nőket. A jellegzetes bariton birtokosa maga is egy életművész. Nyugdíjba készül, és a sármján ez mit sem csorbít.
