Gyakran konkrét nyelvi akadályokba is ütközünk, mivel nagyon nehéz például a testrészeinkről úgy beszélni, hogy az ne hasson trágárnak, de ne is legyen gyermeteg. A szexuális aktus során a nyelvi elemeket gyakran ki tudjuk váltani a mimikánkkal, gesztusainkkal, akár a partnerünk kezének irányításával is, ha azonban nem az aktus során kommunikáljuk az igényeinket vagy problémáinkat, akkor a nyelvezet is okozhat némi nehézséget.
A szexről beszélni rengeteg buktatóval jár, maximálisan sérülékennyé tehet minket, hiszen érzelmekről beszélni, igényeket megfogalmazni, a testünkről nyíltan beszélni nem könnyű. Tarthatunk az elutasítástól, vagy attól, hogy a partnerünket lelombozzuk a saját vágyainkkal. A jó kommunikáció azonban elengedhetetlen a jó szexuális élethez.
Kutatások is alátámasztják, hogy a párok minél többet beszélnek a szexről, annál elégedettebbek is a kapcsolatuk ezen részével. A sikeres kommunikáció ebben a témában – ahogyan minden érzékeny témában – attól függ, hogy képesek vagyunk-e kölcsönös bizalmat és őszinteséget szavazni a másiknak, valamint tudunk-e a partnerünkkel kritika és vádaktól mentesen beszélni. Ne feledjük el ugyanakkor azt sem, hogy amennyiben a szexualitás a feszültség forrása, és újra meg újra ugyanazoknál a szexproblémáknál kötünk ki, akkor érdemes olyan szakember segítségét kérni, aki segít megérteni a kapcsolatunk dinamikáját, és ösztönzi a szexuális nehézségeink megoldását.
hanem arról is szól, hogy tudjuk a partnerünkről, neki miért fontos a szex, mit jelent számára a visszautasítás, mit mondjuk ahhoz, hogy ne bántódjon meg, de a saját igényeink is figyelembe legyenek véve, ha például nincs kedvünk a szexuális együttléthez. Ez voltaképpen tehát egy asszertív magatartást és kommunikációt jelent a szexben is.
Az asszertivitás egy olyan önérvényesítő viselkedési és kommunikációs forma, amelynek során az egyén kifejezi az igényeit, de a másokét is figyelembe veszi. A szexuális asszertivitás meghatározásában három tényezőt szoktunk figyelembe venni: az egyik a vágyott szexuális érintkezés kezdeményezésére vonatkozik. Akkor vagyunk asszertívek ebben, ha akár nőként, akár férfiként ki tudjuk fejezni a szexuális aktusra vonatkozó vágyunkat.
Ugyanakkor a nők sokkal ritkábban mondják ki a vágyaikat is. Mindkét nehézség arra vezethető vissza, hogy a tradicionális kultúrában a női kezdeményezés nem volt helyénvaló, illetlennek minősült, sőt, akár tiltott is lehetett, s ennek a mentalitásnak máig tart a hatása.
Egy másik aspektus az előzőnek éppen az ellentéte: a nem kívánt szexuális kapcsolat elutasítására vonatkozik. A direkt elutasítástól sokan félnek, ezzel ugyanis úgy vélik, hogy megbánthatják a partnerüket. Ezekben a helyzetekben nagyon fontos, hogy jól ismerjük a párunkat, a szexualitásáról, az igényeiről való tudás sokat segíthet abban, hogy a megfelelő módon közöljük, ha nem vágyunk együttlétre. Mivel sokszor, főleg a női kommunikációban, hezitálás tapasztalható, ez tétovázásnak tűnhet a partner számára, ami elindíthat egy olyan folyamatot, melyben a partner különféle eszközökkel megpróbálja rávenni a másikat a szexre. Bizonyos helyzetekben ez akár kellemesen is elsülhet, azonban sokszor feszültség és elégedetlenség forrásává válhat. Ne feledjük, hogy
Az elutasítás jó kommunikációjához csupán annyi tartozik hozzá, hogy képesek legyünk megfogalmazni: a kérésre mondunk nemet, és nem a partnerünkre. Őt ettől még szeretjük, lehetünk és akarunk is vele szemben gondoskodóak, törődőek lenni, akkor is, ha aktuálisan a közeledéséből valami nem esik jól.
Fontos tudatosítani, hogy a szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség megelőzésére mindenkinek joga van. Erről tehát szintén nyíltan beszélni kell, már a párkapcsolat elején megvitatni, hogy volt-e a partnernek valamilyen problémája a múltban, hogyan képzeli el a védekezést.
A szexuális asszertivitásnak számos pozitív hatása van. Nagyobb testi elégedettséget és kielégítőbb szexuális életet eredményez, nagyobb kapcsolati elégedettséget idéz elő, jótékony hatást fejt ki a mentális és az fizikai egészségre, csökkenti a szorongást.
Érdemes kialakítani néhány szokást a szexről való kommunikációnk során. Ilyen lehet például az, hogy előbb beszélünk a számunkra kielégítő, izgalmas, kellemes dolgokról.
Amikor pedig a vágyainkat és az esetleges problémákat akarjuk megosztani, érdemes kifejezni az elutasítással, a szégyenérzettel kapcsolatos félelmeinket. Jó, ha ki tudjuk fejezni, hogy a testünk melyik részei érzékenyek, mi esik nagyon jól. Ezt akár a szexuális aktus során gesztusokkal is megmutathatjuk, de olykor szó is eshet róla. Kölcsönösen megoszthatjuk egymással a fantáziáinkat, de fogadjuk el, ha a másik számára ezek valamelyike nem komfortos.
Ez esetben jó, ha mindkét fél tisztában van vele, hogy a vágyak megmaradnak az ábrándozás szintjén, nem kötelező benne részt venni az erre nem nyitott partnernek, illetve időnként visszatérhetünk ezekhez a vágyakhoz, hiszen elképzelhető, hogy idővel a partner is nyitottabbá válik rá, például ha egyre nagyobb biztonságban érzi magát a társaságunkban.
mi az, ami lázba hoz minket, mi lomboz le, mit vár el a partnerünk az elutasítás megfogalmazásával kapcsolatban, hogy ne érezze azt sértőnek vagy kellemetlennek. Tartsuk szem előtt, hogy miközben a szexről beszélgetünk, a legfőbb célunk az, hogy jobban megismerjük egymást és, hogy a lehető legjobb élményben legyen részünk, ami mind nekünk, mind pedig a párunknak örömforrást jelent.
korábban írtuk
Turzai Andreea rali-másodpilóta: Odavagyok a sebességért
Ha azt mondjuk, családi autókázás, valószínűleg nem egy sisakos lány jut eszünkbe, aki több mint 100 km/órás sebességnél diktálja a vezetőnek, hogy „jobb kettes, bal négy hosszú!”. Pedig pontosan ez történik, amikor Turzai Andreea beül az autóba.
