Van, amikor nem valamilyen szer (alkohol, tudatmódosító szerek) vált ki dependenciát az emberben, hanem bizonyos tevékenységek, amelyekből egyre többet kell elvégeznie ahhoz, hogy jobban érezze magát, míg az a bizonyos tevékenység már-már kóros méretekben eluralkodik az életén. Igen, létezik munkafüggőség (mennyire szemléletes az angol elnevezése: workaholic!), a viselkedési addikciók köré sorolja a szakirodalom a szerencsejáték-, valamint internetes játékfüggőséget, de ma már egyre többször emlegetik a sorozatfüggőséget és a kényszeres hírolvasást, közösségi médiahasználatot is. Ide tartozik az impulzív vásárlás, a szex- és pornófüggőség, a túlevés és a testedzés-függőség, de a kleptománia, pirománia, az egészségesétel-függőség, a kényszeres gyűjtögetés is!
Számos olyan tevékenységet soroltunk itt fel, amelyek – ha nem is mind, de – sokunk életében jelen vannak, és mégis van egy pont, ahol az a valami addiktívvá nő. A háttérben levő mintázat nagyon hasonlít a szerfüggőségre: megjelenik az intenzív vágy, hogy megismétlődjék az adott cselekvés, minél többször, amiről az érintett úgy véli, hogy jobban fogja érezni magát. Másik oldalról megközelítve a dolgot: ha nem teheti meg, nem csinálhatja, akkor nem érzi jól magát, ingerlékennyé válik, úgy érzi, hogy nem tud lemondani róla. Sőt,
Sokáig vitatták, hogy egy kalap alá lehet-e venni azt a jelenséget, amikor valaki alkoholfüggővé válik azzal, amikor egy kóros magatartásforma veszi át az irányítást az élete felett. De vannak ma már olyan kutatások, amelyek arra engednek következtetni, hogy a viselkedéses függőségek ugyanolyan nyomot hagynak az agyban, mint a szerfüggőség.
Az utóbbi időben a kutatók olyan érdekes jelenségeket találtak, mint például azt, hogy összefüggés van a játékhasználati zavar és az ADHD súlyossága között, vagy azt, hogy a depresszív tünetek együtt járhatnak a már problémás közösségimédia- és pornóhasználattal. Más tudományos vizsgálatok a közös biológiai és pszichológiai eredetre világítottak rá, amikor kimutatták, hogy egyszerre van jelen a szerfüggőség és a viselkedéses addikció, például a játékszenvedély sok esetben kéz a kézben jár a veszélyes alkohol- vagy droghasználattal.
A viselkedéses függőségek között érdekes „szereplő” a munkafüggőség. Nehéz tetten érni, a rabságában élő egyénnek sem könnyű szembenézni vele, hiszen az, hogy valaki sokat dolgozik, a társadalom szemében értékes dolog. A kutatások a túlórák száma és a hétvégi munka mérése alapján próbálják belőni, hogy országonként a lakosság mennyire érintett a kényszeres munkaalkoholizmusban. Eszerint Románia egyelőre jól áll a túlórákat tekintve (bár a szürke- és feketemunka létezése árnyalhatja a képet), a lakosság kevesebb, mint két százaléka dolgozik többet heti 40 óránál. Ha a hétvégét nézzük, akkor az európai középmezőnyben vagyunk, 20 százalék körüli aránnyal.
„Ritkán kérnek segítséget viselkedéses függőségek esetén. Ezeket az állapotokat sokkal nehezebben realizáljuk, ritkábban nevezzük néven, mert általában, és egy részük esetén, az addikció nem okoz akkora zavart az egyén életében. A családi rendszerben viszont igen, mert felbukkannak az anyagi nehézségek, ha valamelyikük például szerencsejáték-függő, a pornófüggőség a házastársak közötti eltávolodáshoz vezet… A viselkedéses függőségek egyre gyakoribbak, a fiataloknál is előfordul. Fontos lenne ezekről minél többet beszélni” – mondja Frink-Dienes Eszter pszichiáter szakorvos.
Frink-Dienes Eszter szerint nagyon fontos tisztázni, hogy van olyan, hogy dependens személyiségzavar, de ezt ne tévesszük össze azzal, hogy valaki például „könnyebben” válik szerfüggővé. „A függő személyiségzavarban szenvedők azok, akik nem tudnak egyedül döntést hozni, és mindenben másokra szorulnak. De olyan, hogy addiktív személyiség nem létezik, mert tulajdonképpen majdnem mindannyiunkban él valamilyen függőség, amely lehet káros és nem káros. Ugyanakkor különböző mentális betegségek jobban hajlamosítanak arra, hogy kialakuljon a káros addikció” – magyarázza. „Ilyen például az ADHD, mert a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral élőkre jellemző az impulzivitás, az erőteljes élménykeresés, de fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden ADHD-s függő lesz. Még van két személyiségzavar, amely mellett gyakrabban kialakulhatnak függőségi problémák, az egyik az antiszociális személyiségzavar, a másik a borderline személyiségzavar. De azok sem mondhatók függő személyiségnek, akik az említett személyiségzavar típusok valamelyikében szenvednek, mindössze hajlamosabbak az addikcióra, mert az impulzivitás, a meggondolatlan cselekedetek, a kockázatkereső viselkedés miatt gyakrabban belemennek olyan helyzetekbe, amelyekből tartós szerhasználóvá válhatnak.” A pszichiáter azt mondja, hogy
„A függőség nem gyengeség, hanem egy rosszul megtanult megküzdés. Határozottan káros, ha azt hisszük, hogy van függő személyiség. Ha egy ember folyamatosan azt hallja a környezetétől, hogy ő rossz vagy függő, azzal megbélyegezzük, és elvesszük és elveszítjük a reményt, hogy ő képes az állapotán változtatni. Betesszük egy skatulyába, ahol egy idő után elfogynak az erőforrásai, és már annak akar megfelelni, amit mondanak, hisznek róla. Címke helyett támogatásra van szükség!” – összegez Frink-Dienes Eszter.
