Az énkép egy mentális, belső struktúra, általa folyamatosan épülnek be azok a tapasztalatok, amelyeket önmagunkkal kapcsolatban összegyűjtünk. Részét képezi többek közt a szexuális énkép is, az, hogy az egyén mennyire tartja magát vonzó szexuális partnernek. Mivel a szexualitás társas közeghez kötött, az egyén ezzel a viselkedésével kapcsolatosan is visszajelzéseket kap környezetétől és legfőképpen partnerétől. Ugyanakkor a szexuális viselkedést bizonyos társadalmi normák is befolyásolják, az egyén által ismert és elfogadott vagy éppen el nem fogadott értékrend, szabályrendszer is hat önértékelésére.
Az észlelt testkép és a szexuális viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálva kimutatták, hogy azon fiatal lányok körében, akik túlsúlyosnak észlelték magukat (bár a testtömegindex alapján nem voltak azok), jellemzőbb volt, hogy nem használtak óvszert a legutóbbi szexuális aktus során, mint a magukat normál testsúlyúnak gondolók körében. Előbbiekre más rizikós viselkedésformák is jellemzőbbek voltak: a túl korán elkezdett szexuális élet vagy a rövid időn belül sok partnerrel létesített szexuális aktus. A kutatók mindezt azzal magyarázzák, hogy előbbieknek alacsony az önbizalmuk, félnek a kudarctól, és így olyan helyzetekbe is belemennek, amelyek nem kielégítőek vagy rizikósak számukra.
A kutatások egy másik vonulata azt jelzi, hogy a túlsúly (téves) észlelése miatt sok fiatal felnőttnek nincs és nem is volt szexuális kapcsolata. Ez arra utalhat, hogy a negatív testkép gátolja a szexualitás örömteli megélését.
Külön foglalkoznak a kutatások a testkép észlelésén belül a nemi szervek észlelésével. Azok a személyek, akik az említett szerveiket vonzónak találják, jobb partnernek érzik magukat, ami hatással van a szexualitás megélésére is. Az alacsony önértékelés többször vezet alkalmi szexuális kapcsolat kialakításához. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg az úgynevezett barátság extrákkal típusú kapcsolatok terén is, az alacsony önértékelésű személyek gyakrabban létesítenek ilyen kapcsolatot.
A kutatások, amelyek a tökéletességre való törekvés és a szexuális aktus közötti összefüggéseket keresték, kimutatták, hogy a tökéletességet előtérbe helyező nők esetében gyakoribbak a szexuális élet zavarai. Az izgalmi állapot megélésének nehézsége, nedvesedési problémák és a fájdalmas közösülés főként azoknál a nőknél jelentkezett, akik amiatt szorongtak, hogy partnerük tökéletes társat keres, és az aktus során ezt a tökéletességet biztosítani akarták. Nekik a szexuális együttlét során többször jut eszükbe saját testképük, azaz kívülről figyelik önmagukat, ami sok esetben negatívan hat az intimitásra és az élményszerzésre.
Hosszú távú kapcsolatban élőknél is mutattak ki összefüggéseket az önértékelés és a szexuális viselkedés között. Azok a nők, akik bizonytalanok abban, hogy partnerüket meg tudják tartani, többször mennek bele olyan szexuális aktusba, amelyet ők maguk nem kívánnak vagy nem élveznek.