Bizonyára nemcsak a lányok játszanak el a gondolattal, milyen lesz, ha megtörténik, szerintünk a fiúk is fantáziálnak az első együttlétről… Hogyan képzelték el és milyen volt a valóságban, szerkesztőségünk tagjaitól is megkérdeztük – ennek apropóját szeptemberi magazinunk Kéj-rovata adta, vagyis ez: Neked milyen volt az első?
Számtalanszor elképzeltem. A képkockákhoz zene is társult. Portishead Glory Box. A valóság?
Kovács Eszter: Általában az első együttlét a valóságban ügyetlen, ugyanakkor izgalmas is
A valósággal az a baj, hogy nincsen zenei aláfestés. A valóság emberszagú, ügyetlen, izgalmas, új kezdet. Kovács Eszter székelyudvarhelyi újságírónk számára ez a tapasztalat mára szép emlék.
Az első? Semmi különleges nem volt benne és a mai normákhoz képest nagyon későn történt, vallja be Ménessy Kinga Kitty, kézdivásárhelyi szerzőnk.
Kitty nem élte meg mérföldkőként az elsőt
Huszonkét-huszonhárom éves lehettem, és kicsit túl akartam esni rajta. Nem agyaltam túl, nem készültem rá, nem éltem meg mérföldkőként, de kellemetlen élményként sem. Azt gondolom, hogy akkor van megfelelő pillanat, amikor van megfelelő partner is hozzá, nálam ez volt a kulcsszó. Nem szerelemből tettem meg, de tudtam, hogy a fiú tisztel engem és ez többet jelentett bárminél. Mai fejjel sem döntenék másként.
Pálfi Kinga: Úgy emlékszem, nem volt nagy bumm
Aradi kolléganőnk, Pálfi Kinga így mesél: fiatalok voltunk, nagyon fiatalok. Diákszerelem volt a javából. Készültünk, izgultunk, hogy összejön-e. Paráztam, csak a szüleim ne halljanak meg semmit. Aztán megtörtént, kicsit sután, kezdőkre jellemző ügyetlenséggel. Úgy emlékszem, nem volt nagy bumm, nem vitt fel a mennyországba, de a legfontosabb hozzávalók megvoltak: szerelem, szerelem, szerelem.
Régimódi vagyok. Az évek során ezt többször megkaptam, s tulajdonképpen nincs is bajom ezzel a hagyományos életmóddal, mondja Trella-Várhelyi Gyopár újságírónk.
Gyopár szerint felépíthető olyan kis világ, ami az első szerelemre épül
Belefér ebbe a tizenévig tartó udvarlás, amely házassággá növi ki magát, a nagycsaládos lét, a kevésbé trendi szakma. Nem hiszem, hogy korai lenne ezt most kijelenteni, de lehetséges felépíteni egy olyan kis világot magad köré, amely az első szerelemre épül. Persze ebbe cseppennie kell még egy-két apróságnak, amelyek éltetik ezt a világot: első koccintás az új lakásban, az első gyermek születése (és hopp, máris első osztályos), az első kirándulásunk kettesben. Az elsők…, igen, azt hiszem, van ennek varázsa.
Kiemelt kép forrása: pixabay.com
Szeptemberi lapszámunk Kéj-rovatában bővebben olvashatnak a témáról, keresse a lapárusoknál!
