Kolozsvárról üzenjük

Februári lapszámunkban Oláh Emese, Kolozsvár magyar alpolgármesterének gardróbjába pillantottunk be, korszakos mellékletünkben az 1910-1920-as évekbe kalauzoljuk olvasóinkat, illetőleg Janovics Jenővel találkozhatnak.

Februári lapszámunk  Gardrób-rovatában Oláh Emese, Kolozsvár magyar alpolgármestere megmutatja kedvenc szettjeit. Azt is elmondja, miért szereti a fehér és fekete összeállításokat.

A vagány alpolgármester

Motoron – sisakban, bőrkabátban és szakadt farmerben – érkezik a sok száz fiatal közé a diáknapokon, magyaros hímzéssel ellátott ruhát hord nyilvános megjelenésein. Sosem marad észrevétlen Oláh Emese, Kolozsvár magyar alpolgármestere.

Megváltozott a stílusa azóta, hogy közéleti személyiség lett. A korábban hordott merészebb cuccokat szolid vonalra cserélte. Már ügyvédként is a fekete-fehér kombinációt szerette, de úgy, hogy mindig megtoldotta azt valamilyen kis plusszal, figyelemfelkeltő elemmel.

Gyakran jár sportterembe, munkája miatt a hosszú órarenddel működő, plázákban található tornatermekbe, ahol rengeteg a ruhabolt is. Így össze lehet kötni a kellemest a hasznossal. „Régen sokszor terápia jellegűek voltak ezek a vásárlások, és volt, hogy túlzásba is vittem, de ma már kevés időm marad vásárlásra. Most nagyjából félévente egyszer megyek bevásárolni” – meséli.

 

Film, színház, muzsika

Részlet a februári Nőileg magazin korszakos mellékletéből

Kikért rajongott a 20. század második évtizedében Budapest? Hogyan indult világhódító útjára Kodály és Bartók? Mit köszönhet a magyar színház és filmgyártás Janovics Jenőnek? E havi Deszkánkon hozzájuk repülünk vissza az időben.

Elindulnak az első magyar filmgyárak

Janovics Jenő (1872–1945) nemcsak színész, rendező, színházigazgató és a magyar filmgyártás egyik úttörője volt, de mozitulajdonos, producer és a romániai magyar szellemi élet serkentője is. Kolozsvári színigazgatóként fontos szerepet játszott a Hunyadi téri színház  építésében, illetve a nyári színkör kőszínházzá alakításában is. Az 1909–1910 között emelt építmény zömében saját pénzén készült, s benne mozgóképszínházat és filmstúdiót hozott létre. Producerként 1913–1920 között hatvanöt filmet forgatott, ebből harmincegynek ő írta a forgatókönyvét, és hármat ő rendezett.

Játékfilmjeinek témáját a magyar irodalomból merítette. Első filmje – a Pathé-filmgyárral közösen készített Sárga csikó – világsikert aratott. Ugyanakkor az 1911–14 között rendezett drámaciklusai kiemelkedő jelentőségűek a magyar színház történetében. Igazgatása alatt a kolozsvári színház – gyakran Budapestet is megelőzve – a magyar színházi élet úttörőjévé lett, erős közönségnevelő törekvéseivel.

 

Olvasd el a teljes cikkeket a Nőileg magazin 2020-as, februári lapszámában.