Egy ilyen magából kifordult történetet mesél el Vincent Gallo második filmjében, A barna nyúlban. A film amerikai, de nem hollywoodi. Hollywood egyszerűen nem hajlandó tudomást venni az ilyen történetekről. Vagy ha igen, akkor olyan szépen becsomagolja csillogó papírba, hogy bármely nagycsaládi karácsonyfa alá nyugodtan elhelyezhető.
Gallo – aki alapfoglalkozását tekintve színész – épp ellenkezőleg: leszaggat a sztoriról minden sallangot, extrát, színt, virágot, sőt magát a történetet is módszeresen kibelezi, hogy célját elérje: hogy megmutassa nekünk, mi van odabent. Ennek érdekében szinte mindent ő csinál:
A film keletkezéstörténete is igen fura. Az első változat, amelyet 2003-ban Cannes-ban is bemutattak, körülbelül 30 perccel hosszabb, mint a 93 perces rendezői változat. Amint az a túl testközeli viszonyok esetén gyakran lenni szokott, Gallo nem látta a fától az erdőt. Meg is kapta érte a nagy pofonokat. Roger Ebert, az amerikai filmkritika terminátora minden idők legnagyobb cannes-i filmkatasztrófájának nevezte A barna nyulat. Jól össze is vesztek, jó csúnyákat is mondtak egymásnak. Például Ebert kijelentette, hogy a vastagbéltükrözéséről készült film is jobb, mint Gallo dolgozata. Gallo meg rabszolgakereskedő-lelkű kövér disznónak nevezte Ebertet. Ám a cirkusz annyiban jót tett Gallónak, hogy kicsit eltávolodott a testközelből, és megvágta a filmet. És megtörtént a csoda: Roger Ebert (is) kijelentette: a vágott változat remek!
Ha viszont igen, akkor hatalmas élmény lehet az örök vesztes motorversenyző története, aki saját magán kívül mindent el tud veszíteni. A film azzal indul, hogy a Gallo alakította Bud Clay elveszít egy motorversenyt. És elindul Kaliforniába. Mint közben kiderül, azért (is), hogy eltűnt szerelmét megkeresse. Aki a Daisy névre hallgat. Vagyis Százszorszép. Útközben csupa virágnevű nővel találkozik: Rózsa, Liliom, Ibolya. És egy halhatatlan nyúllal. Ennyit elárulok: a halhatatlan nyúl gyanús. Nagyon gyanús. Ugyanis egy ilyen nyúl átlag hat évet él. Ez a nyúl meg legalább 15 éves.
És levetkőztesse. És lezajlódjék az azóta legendássá vált pornográf felhangú orális szexjelenet. És kiderüljön a sivár valóság. A néző csak tátja a szemét-száját. Ennyire brutálisan szomorú nem lehet a szerelem. Pedig igen. Néha ilyen. Nem állítom, hogy ez a legjobban megformált szerelmes sztori a filmtörténetben. De hogy az egyik legszomorúbban meztelen, az biztos.
korábban írtuk
Bedő Barna: Hiszek abban, hogy ha valaki jól dolgozik, azt megtalálják a lehetőségek
Bedő Barna Székelyudvarhelyről indult a világot jelentő deszkákra, majd egy huszárvágással a filmelőzetes-készítés roppant sokrétű világába. Melyik magyar filmet láttad utoljára? Jó eséllyel a székelyföldi származású trailerproducer csalt be a moziba.