Thelma&Louise: feminizmus erőlködés nélkül ARCHÍV

A kilencvenes évek nekünk, kelet-európaiaknak, romániaiaknak maga volt a szabadság évtizede. Végre ihattunk Coca-Colát, videokazettákat kölcsönözhettünk, azt nézhettünk a tévében, amit akartunk.

Az évtized végére a gyereknek volt gameboy-ja és tamagocsija, megírtuk az első flopikat, és sorozatrajongók lettünk. Kezdtük a Twin Peaksszel, az X-Aktákkal, folytattuk a Beverly Hills 90210-zel és Melrose Place-szel, az ezredfordulóra meg már Szex és New York- és Jóbarátok-függők lettünk. Amerikát néztük, Amerika gazdagjait, akiknek az életében minden tökéletes, vagy legalább minden lehetséges volt. Irigyeltük Carrie Bradshaw cipőit, a kerti medencéket, a szereplők testét a Baywachból. Oda voltunk Luke Perryért, és eszünkbe sem jutott, hogy Ryan Reynolds a Sabrina, a tiniboszorkány c. film szereplője egyszer szívtipró lesz.

A kilencvenes évek persze nem csak számunkra hozott újat:

Ridley Scott Thelma és Louise című filmje 1991-ből igazi feminista alkotásként vonult be a filmtörténetbe.

A film, melynek főszereplői Susan Sarandon és Geena Davis, szabadságról, kitörésről szól, az első női road movie (olyan film, ahol a szereplők többnyire úton vannak, a szabadságvágy hajtja őket).

Louise talpraesett, tapasztalt pincérnő, aki meggyőzi Thelmát a csinos, naiv háziasszonyt, akit férje elnyom, hogy rúgjanak ki a hámból, ruccanjanak ki a hétvégén. A kellemesnek induló csajos kaland váratlan fordulatot vesz, amikor egy férfi meg akarja erőszakolni Thelmát, és Louise agyonlövi őt. A két nő útja ekkor kezdődik el igazán, menekülnek a törvény, a következmények elől.

A film izgalmas, magával ragadó, annak ellenére, hogy a néző nehezen tud a főszereplőkkel teljesen azonosulni. Ám ez több, mint egy jó kalandfilm, sőt több, mint azok a korábbi, és főleg későbbi hollywoodi filmek, amelyek erős női karaktereket állítottak a középpontba, és/vagy feministák igyekeznek lenni.

Ridley Scott megtalálta a tökéletes arany középutat. Thelma és Louise úgy feminista szereplők, hogy a feminizmus egy pillanatig sem erőltetett,

másfelől meg nem tartoznak a korszak azon erős női karakterei közé, akik a szexualitásuk révén érik el, amit akarnak (lásd Elemi ösztön). Thelma és Louise két barátnő, akik az út során fejlődnek, egymásra hangolódnak, és a helyzetük ellenére jól érzik magukat, mert végre szabadok. Bár azóta láttuk Lara Croftot lövöldözni, Marvel Kapitányt röpködve világot menteni, a Thelma és Louise típusú figurák és női barátságok még mindig hiányoznak a filmvászonról.

Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi számában jelent meg.

korábban írtuk

Filmajánló – Egy nőről, aki másként „harcolt” a nőkért
Filmajánló – Egy nőről, aki másként „harcolt” a nőkért

A Mrs. America című FX/Hulu (nálunk HBO GO-n nézhető) sorozatról két dolgot fontos leszögezni: azt, hogy jó, és azt, hogy úgy érdemes nézni, hogy utánaolvasunk a korabeli történelmi, társadalmi, politikai összefüggéseknek. A Mrs. America első ránézésre egy intelligens, kitörni és karriert építeni akaró nő, Phyllis Schlafly (Cate Blanchett) története, de igazából többről szól. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. augusztusi számában jelent meg.)