ARCHÍV Magyarázatok a testi-lelki megtisztulásra: a böjtölés reneszánsza

Nekem nem volt különösebb vallási neveltetésem, így nálunk leginkább szokáskérdés volt, hogy péntekenként tehéntúrós gombóc a menü. A nagyszüleim még tartották a rendszeres szerdai és pénteki böjtöt, ami főképpen a húsról való lemondásból állt. Az elmúlt évek rendszerei viszont aktívan tettek azért, hogy ez a szokás kikopjon az életünkből: a kommunizmus a vallási életet nem promoválta, a kapitalizmus pedig a mértékletességet… (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. márciusi lapszámában jelent meg.)
Hirdetés

A böjtkérdésre akkor figyeltem fel újra, amikor egy utazás során felültünk egy biciklis riksára. A sovány férfit, aki a melegben a biciklinket hajtotta, megkínáltuk az épp nálunk levő gyümölccsel. Az izzadságot törölgetve visszautasította, mondván, hogy böjtöl. A szálláson később elmondták, hogy a riksások abban a periódusban egész nap nem esznek, és nem isznak semmit, úgy hajtják a biciklijeiket. Hazaérve feltűnt, a román munkatársaim milyen elkötelezetten és következetesen tartanak böjtöt. De miért? Többen válaszolták azt a kérdésemre, hogy azért ragaszkodnak hozzá, mert ettől jobban érzik magukat.

Aki szüntelenül megtölti a hasát étellel és itallal, az (…) nem tud hadat viselni a gondolatai ellen.” (Sivatagi atyák, 3. század)

Szembeötlött aztán az is, hogy a tavaszi méregtelenítésről szóló cikkek és a régimódi” vallási előírások között jelentős hasonlóság van. Székely Dorottya dietetikus szerint fiziológiai szempontból számos jótékony hatása van a böjtölésnek. A hús az egyik legnehezebb, szervezetünk számára leghosszabb idő alatt lebontható táplálék. Négy-hat óráig is terheli a bélrendszerünket – ehhez képest a gyümölcsök emésztési ideje 15–20 perc. Ha egy ideig elhagyjuk a húst, a szervezetünk fellélegezhet. Azt az energiát, amit az emésztésre használna fel, fordíthatja a szervezet regenerálására. Ezért lehet a böjtölésnek immunerősítő hatása, és ezért érezhetjük, hogy böjtölés közben több az energiánk, mint máskor.

Székely Dorottya dietetikus

„A tapasztalatom az, hogy a tavaszi időszakban a leghatásosabbak a fogyókúrák is, mert nincs már akkora szükség a zsírrétegekre” – teszi hozzá a táplálkozási tanácsadó. Felhívja a figyelmünket arra, hogy kutatások igazolják: aki visszafogottan étkezik, tovább él. 

Az amerikai Cornell Egyetem kutatásában patkánytestvérpárokat választottak ki, az egyik csoport annyit evett, amennyit akart, a másik csoport pedig ennek a 70%-át kapta meg. Az a csoport, amely kevesebbet evett, 2 év helyett 3 évig élt.

Dóri ugyanakkor úgy látja, hogy böjtölés közben jobban odafigyelünk nemcsak a mennyiségre, hanem arra is, hogy mit eszünk. Kevesebb hozzáadott cukrot tartalmazó ételt fogyasztunk vagy több zöldséget, gyümölcsöt. „Ha kevesebbet eszünk, és minőségibb táplálékot fogyasztunk, akkor a testünk beindítja az öngyógyító folyamatait. Kevesebb teher nehezedik a májunkra, gyomrunkra, veséinkre, hosszú távon pedig számos betegségtől is megszabadulhatunk.” De felhívja a figyelmet: terhes vagy szoptatós kismamáknak, gyerekeknek, betegségben szenvedőknek nem ajánlott.

A szakértő maga is betartja a húsvét előtti nagyböjtöt, és a lelki hatásait is fontosnak tartja:

„Tavaly én teljesen lemondtam 46 napig a húsról, és őszintén, nagyon jól éreztem magam. Nem mellesleg rengeteg energiám volt, jobban tudtam koncentrálni. Idén szeretnék még másról is lemondani, mert érzem az építő hatását lelki szempontból.

A böjt során legyőzhetjük az ételhez való kötődésünket, megtapasztaljuk, milyen az, amikor nem a táplálék uralja a testet.” – összegez Dóri, és ezzel el is érkeztünk a böjtöléshez mint lelki edzéshez.

A böjtölés lelki oldaláról

Bármelyik vezető vallást nézzük, a böjtölésnek kiemelt fontosságot tulajdonítanak. Mózes 40 napi teljes böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot. Jézus, aki szintén böjtölt 40 napig, kiemelte, hogy az ima mellett a böjtölésre van szükség a gonosz leküzdéséhez. BuddhaMohamedZarathustraKonfuciuszMahávíra szintén böjtölt. II. János Pál pápáról is tudjuk, hogy gyakran tartott böjtöt. Napjainkban a buddhista szerzetesek és apácák a vinaja (magaviseleti szabálygyűjtemény) szerint déli ebéd után a következő nap reggeléig nem esznek – mely szokás történetesen egybeesik az egyik legtrendibb fitnesszirányzattal (IF, lásd alább). A zsidók szerda és péntek helyett hétfőn és csütörtökön tartanak böjtnapot. A Ramadán – egyhónapos szigorú böjt, önmegtartóztatás – pedig az iszlám vallás öt fő pillére közül az egyik.

A böjtölés lelki oldaláról szólva Hugó testvér, csíksomlyói ferences pap és szerzetes – Dórival összhangban – azzal indított, hogy a böjtöt nem azért tartjuk, hogy sanyargassuk a testünket, hanem éppen ellenkezőleg, azért hogy összhangban legyünk vele.

„Azért tartok böjtöt, mert társa akarok lenni a testemnek, segíteni akarok neki. A böjtölés olyan, mint a hangolás egy gitárnál”
Hirdetés

– magyarázza Hugó testvér. –„Segítségével összhangba kerülhet a test, a lélek, a szellem.” 

Szabaddá tesz

A böjt segíti az elcsendesedést, az önmagunkra figyelést. „Szembesülünk azzal, ami bennünk van.” Talán ezért van az, hogy gyász, vagy bűnbánat esetén is böjtölést ajánlott régebb az egyház. Hugó testvér fontosabb döntések előtt is javasolja a böjtölést.

Guia Laurean Hugó testvér

„Az étel bizonyos mértékig a földhözragadtságot feltételezi, míg a böjtölés segíthet abban, hogy tovább lássunk, a természetfelettire is odafigyeljünk.” Hugó testvér felhívja a figyelmet, hogy a böjtnek nem szabad csak az evéssel kapcsolatos önmegtartóztatásra vonatkoznia. Ő például szó-böjtöt is javasol: hogy ebben a periódusban jobban odafigyeljünk arra, hogy miket mondunk ki, hogy kimondunk-e egyáltalán valamit. Úgy látja,

önmagunk által teremtett zajban élünk, és a böjti periódus ideális lehet az elcsendesedésre. Szóban, de gondolatokban is.

Érdemes ebben az időszakban építő jellegű könyveket olvasni, akár a Szentírást. Hugó testvér meglátásában a böjtnek testi és lelki tisztító hatása van, és ezáltal segíti azt, hogy szabad életet élhessünk, hogy ne legyünk rabjai semminek. 

A megvonás mitől lesz pozitív?

Ahogy jobban körülnézek, a böjtölés ereje mintha több más területen alkalmazható lenne. A buszvállalat plakátja autóböjtöt hirdet: sikerülhet 40 napig nem használni az autódat? Mint utólag kiderült, ez a német Katolikus Egyház kezdeményezése, amely mára már több országban elterjedt. El tudok képzelni vásárlás-böjtöt. De egy személyiségfejlesztő tréner weboldalán is találtam felhívást: hogy böjt alatt minden nap legyünk egy kicsit „autentikusabbak”, „igazibbak” saját magunkkal szemben. 

Valószínűnek tartom, hogy – mint egyéb, évezredeken át fennmaradó szokásoknak – ennek is jól megalapozott pozitív hozadéka lehet, ami többet ér, mint a különböző rendszerek ajánlásai. Úgy tűnik, újra „eszünkbe jutott: fitnesszmesterek és lelki tanítók egyaránt javasolják, hogy „hagyjuk pihenni a testünket”. A beállt csendet, pillanatnyi győzedelmeskedésünket a vágyaink felett pedig felhasználhatjuk arra, hogy hallgatózzunk: hátha van a testünknek, vagy lelkünknek valami üzenete.

Az időszakos böjt (Intermittent Fasting, IF) az elmúlt évek egyre népszerűsödő fitnesszirányzata. Legegyszerűbb formája, az ún. 16:8 módszer abból áll, hogy 16 óra böjtölést követően csak egy 8 órás étkezési „ablakban” vihetünk be táplálékot.  „Az ember este 8-kor leteszi a villát, és azt másnap délig fel sem emeli. Semmi péksütemény, semmi nasi, de még a puritánnak tűnő íztelen zabpehelyt is kerülöm.” – fogalmaz egy, a módszert tesztelő blogger, Híres Norbert. „Gyakorlatilag segít, hogy kevesebb kalóriát fogyassz, miközben több kalóriát égetsz, így a kalóriamérleg mindkét nyelve a súlyvesztés irányába fordul.” A 16:8 módszeren kívül ismert még az 5:2-es módszer, ami heti két nap csökkentett energiabevitelt hirdet (kísértetiesen hasonlít a klasszikus keresztény szerda-péntek böjthöz), illetve a 24 órás böjtölés beiktatása heti egyszer, kétszer („Eat-stop-Eat” módszer a fitneszszótárakban), vagy akár minden második nap. 

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Te magad légy a változás – Gándhí ma is aktuális

Hirdetés