ARCHÍV Megunhatatlan sikersztori: az animáció

Nem is a gyerekek voltak elsősorban a célközönség – ám ha a Hófehérkéhez vagy a South Parkhoz kellene ajánlót írni, az első sorokban az állna, az utóbbitól tartsák távol a zsenge korúakat. Az animációt, a rajzfilmet korán megszerették a felnőttek, a viszony pedig hol lazább, hol szorosabb volt néző és alkotás között. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin áprilisi számában jelent meg.)

A ma embere válogat – bár nincs mit szépíteni, rajzfilmet nem mindenki szeret nézni. Persze, ha mégis ott találja az ember magát a képernyő előtt, megtörténhet, hogy kellemes csalódásban lesz része. A rajzfilm, szóljon az a télapóról, hercegnőről vagy világot megmentő szuperhősről, tulajdonképpen történetmesélés, kicsit másként: nincs benne lehetetlen. Hogy beszippanthat, teljesen érthető.      

Hogy volt Hollywoodban?

Miki egér (eredetileg Mortimer) figuráját a társaság alapítója, Walt Disney találta ki – amerikai jelkép lett, legalább annyira ismert, mint az amerikai zászló, vagy a coca-cola. Az egérkéről szóló sorozat 1928-ban startolt el, de a ’30-as években – Donald kacsával és Plutó kutyával karöltve – ezek a sorozatok annyira népszerűvé váltak, hogy a cég több ezer embert foglalkoztatott. A Disney-rajzfilm kultuszt teremtett. Korszakos mellékletünk utolsó éve, de Tom és Jerrynek épp a születése 1940, amikor is február 10-én Amerikában levetítették először a két vicces állatfiguráról mintázott animációs filmet. Mozifilmnek készült, és mily furcsa, műfajilag filmvígjáték-sorozat. William Hanna és Joseph Barbera összesen 114 epizódot készített 1940 és 1957 között az MGM stúdió animációs részlegénél Hollywoodban. Tom és Jerry epizódjai – számos egyéb elismerés mellett – összesen hét Oscar-díjat nyertek. 

Életet lehelni belé

Az animációs film mint hangos rajzfilm a 20. század vívmánya, modern kommunikációs eszköz. Benne  mindenféle hangokat, zörejeket, zenét és képet kombinálnak. A szó a latin „animo” igéből származik, annyit tesz: életet lehelni valamibe. A filmtechnika segítségével egymást követő álló képkockák mozdulnak meg, kelnek életre a vetítés folyamán. Amennyiben ezek a képkockák rajzok, az eredmény: rajzfilm

A rajzfilmek sokáig a moziműsor részét képezték, ám a ’80-as évekre a rövid animáció kikopott a filmszínházakból, otthona a televízió, illetve az animációs filmfesztivál lett. Az első, teljes egészében komputertechnikával készült animációs nagyjátékfilm az amerikai Toy Story (1996). Charles-Émile Reynaudnak köszönhetően 2002 óta október 28-án ünnepelik az animáció világnapját. 

Beelőz kicsit Európa

És érezhetően más: jóllehet Párizsban Charles-Émile Reynaud a nyolcszázas évek végén már kitalálta a mozgóképvetítést, az 1908-ban Fantasmagorie címmel megjelent első rajzfilmet a szintén francia Émile Cohl készítette. Ezt 1914-ben egy animációs film követte, a Gertie the Dinosaur (Gertie, a dinoszaurusz) az amerikai Winsor McCaytől, s a siker nem maradt el. A karakterközpontú animáció első igazi képviselőjének tartják ezt. Mindkettő fekete-fehér, utóbbihoz narráció is társul, pont úgy, mint a némafilmekhez. 

Népszerű magyarok

1951-ben készült el A kiskakas gyémánt félkrajcárja című alkotás Macskássy Gyula irányításával, ez az első magyar rajz-játékfilm. A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, ’68-ban a Mézga család. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint Jankovics Marcell népszerű sorozata, a Magyar népmesék vagy a Frakk, a macskák réme stb. Ezek mind népszerűek lettek külföldön is képi világuknak és fanyar humoruknak köszönhetően. Akiknek nevét érdemes megjegyezni, alkotásaik elérhetők a világhálón: Rofusz Ferenc, Ternovszky Béla, Vácz Péter.

Szakszemmel

Hirdetés

A műfajról a székelyudvarhelyi Szabó Károly filmes, az udvarhelyi Városi Könyvtár látvány és hangzóanyag-tárának vezetője így vélekedik: A mozgókép születése előtti időben mindenféle animált képekkel szórakoztatták a nagyérdeműt, főként vásáros alkalmakkor.

Nem volt ritka a pajzán tartalommal bíró animáció, ami egyértelműen a felnőtteket célozta.

A mozi 1896-os megjelenésével az embereket a mozgókép elvarázsolta, ám ez egy idő után elkezdett kopni, jöttek a trükkfilmek, gondoljunk csak George Melies alkotásaira.

A technikai fejlődés, ízlésbeli változás vezetett a modern kori animációhoz. 1938-ban Disney első egész estés animációs filmjének bemutatója, a Hófehérke felnőtteknek is szólt. Azt mondanám, hogy a klasszikus történetmesélős kategóriában az Oroszlánkirály a legszebb karriert befutott rajzfilm. A 2000-es évek fordulójával már a digitális korszakot éljük, csak a fantázia szabhat határt az animációs filmeknek. Pozitív példa a Ruben Brandt, a gyűjtő (2018), ami pszicho-krimit használ történetéhez, ábrázolása pedig színtiszta művészettörténeti utazás.

Míg nálunk korábban csak kísérleti jellegű, úgynevezett „home -made” műhelyekben készültek animációk, erdélyi vonatkozásban a rajzfilmgyártás a Legendáriumnál kezdődik. Mostanság van néhány műhely, akik nagyon jól dolgoznak, de a Legendárium rajzfilmjei, technikái a leginkább versenyképesek.

Fotó: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted: