ARCHÍV Nehéz ügy – Szervdonornak lenni ma, Romániában

Életet adni – a szüléssel, születéssel asszociáljuk ezt a kijelentést, de új életet adni szervadományozással is lehet. A transzplantáció még gyerekcipőben jár Romániában, és ebben a járványhelyzetben a szervátültetés teljesen fel van függesztve. A szervadományozás is azonban olyan tabu, amiről szerintünk érdemes beszélni. Van, hogy életünkben segíthetünk hozzátartozóinkon, és van, hogy a halálunk menthet meg egy életet. Kényes kérdés, de felfoghatjuk úgy, hogy halálunkkal az életet szolgáljuk. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Szívesen lennék szervdonor. Én is, én is! – hallottam visszhangozva barátoktól, ismerősöktől ugyanezt, valahányszor szóba került a téma. Hogy mi a módja? Nehéz volt utánajárni, mert a jelenlegi törvény nagyon homályos. Némi kutakodást követően rájöttem, hogy számos nyugati országban a szervadományozás sokkal egyszerűbb, talán egyértelműbb is, mint nálunk. Fel kell iratkozni egy szervdonor-adatbázisba, és kész. Az USA-ban például a hajtásin szerepel ez, Magyarországon egy ún. feltételezett beleegyezés elve működik, vagyis az agyhalál következtében elhunyt személy szerveit minden esetben felhasználhatják, csak akkor nem, ha az illető életében erről másképp nyilatkozott. 

Nálunk ez épp fordítva van. Csak akkor lehet egy ember szerveit átültetésre felhasználni, ha beleegyező nyilatkozatot tett róla életében. Ha nincs ilyen nyilatkozat, családtagjai dönthetnek erről. 

Hiányos szabályozás

 Dr. Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára rávilágított, hogy a szervátültetést szabályozó egészségügyi alaptörvény nagyon hiányos, sok benne a kérdőjel. A törvényben az szerepel, hogy 

ha valaki szervdonor szeretne lenni, nyilatkozatot kell tennie erről egy közjegyzőnél

és felkerül az országos adatbázisba (Registrul Național al Donatorilor de Organe). Ehhez az adatbázishoz azonban sem weboldal, sem elérhetőség nincs, szóval ajánlatos a nyilatkozatot eljuttatni a családorvoshoz, és jó, ha döntésünkről a családtagok is tudnak.

Vass Levente

Az urológus főorvos elmondta még, hogy folyamatban van a transzplantációs törvénykezés kiegészítése és egy teljesen új törvény kidolgozása is, de minderre egyelőre várni kell. 

Hogy lehetek szervdonor?

Két lehetőség van a szervadományozásra, azaz kétféle donor létezik: elhunyt, illetve élő donor. Számomra is kérdés volt, hogy minden elhunyt esetében felhasználhatóak a szervei? A válasz azonban NEM. Csakis baleset, illetve az agy vér- vagy oxigénellátásának megszűnése miatt bekövetkezett agyhalál állapotában lehetséges a szervek kivétele, mert ekkor még van keringés az emberi testben. Agyhalál viszont nagyon ritkán fordul elő, száz kórházi halálesetből kb. egyszer. Ekkor egy orvosi csapat vizsgálja meg a beteget és dönt arról, hogy szervei átültethetők-e. A szerveket a várólistáról az immunológiailag legalkalmasabb beteg kapja meg, akinek a kilétét nem szabad felfedni.

Élő donorként nem lehetséges semmilyen szervet adományozni, ellenben bárki lehet donor, ha ez nem veszélyezteti azonnali módon az életét és egészségi állapotát.  Erről egy etikai bizottság dönt. A szervet többnyire rokonok vagy nagyon közeli hozzátartozók kaphatják meg. A leggyakoribb a veseadományozás, hiszen egy vesével is lehet teljes életet élni, de petesejt, csont, bőr és vérképző őssejteket is lehet élő donorként adományozni. 

Illés Imre: az édesapja adott neki új életet

Imre két éves volt, amikor leállt mindkét veséje. Valami csoda folytán két év elteltével mégis jobban lett. „Csak” vigyáznia kellett magára: diéta, kevés mozgás, nem megerőltető fizikai munka. Tizenkilenc éves korára viszont megint rosszra fordult a helyzet, dialízisre került. Huszonöt évvel ezelőtt ez nem volt leányálom, kétnaponta járt kezelésre, melyek hat órát vettek igénybe. Ez azonban csak hét hónapig tartott, ugyanis édesapja felajánlotta egyik veséjét. Szerencsés volt, hiszen vannak, akik évekig várnak. Imre számára a szervtranszplantációt követően az volt az egyik legjobb dolog, hogy nem kell többet diétáznia (csak odafigyelni a táplálkozásra), tud edzésre járni. „Több donorra lenne szükség. Kevés van, pedig egy vesével is vígan él az ember” – teszi hozzá. 

Kevés a szervadományozó

Romániában két szívátültetést végző központ van. Tüdőtranszplantációt, májátültetést egy-egy csapat végez, míg négy helyen vese-, három intézményben pedig hematológiai transzplantációt tudnak elvégezni (utóbbi több mindent magába foglal: vérképző őssejt-,  csontvelő-transzplantációt stb. – szerk. megj.). Marosvásárhelyen több sikeres szívátültetést is elvégeztek már, de sikeres az itt végzett hematológiai transzplantáció is. Szervkiemelő intézet több van az országban, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház is közéjük tartozik. Az intézményben szervet, szövetet és sejtet emelhetnek ki az agyhalál állapotában lévő donorok testéből, amelyeket transzplantációs központokba szállítanak el beültetésre – tudtuk meg Kiss Edit sajtószóvivőtől. A kórházban az elmúlt két évben azonban nem történt szervkiemelés.  „Kevés az olyan eset, amikor az agyhalál állapotában lévő donor a szervkiemelés, illetve beültetés minden feltételének megfelel és még kisebb azon esetek aránya, amikor a hozzátartozók beleegyeznek abba, hogy szerettük szerveit átültetésre felajánlják.” 2018-ban például országszerte 248 esetben történt kérelmezés szervadományozásra, 57 esetben a családok visszautasították ezt a lehetőséget.  

Hirdetés

Mihály Tünde: várólistán, bizakodva 

Tizenhat évesen az édesanyjától kapott új vesét Tünde. Nála a veseelégtelenséget egy gyermekkori kikezeletlen mandulagyulladás okozta. Egy évet volt gyógyszeres kezelésen, de nála sem tartott sokáig a várakozás. Tinédzserként nem voltak félelmei a transzplantáció kapcsán, bízott a Jóistenben. Erős volt benne az élni akarás is. Bár az átültetés jól sikerült, öt év után leállt a veséje. Immár tizenöt éve folyamatosan dialízisre jár, s noha lassan tizenegy éve fel van iratkozva várólistára, még nem volt olyan szerencsés, hogy új vesét kapjon. „Sajnos az országban nagyon nehezen megy a szervadományozás…” – mondja Tünde. 

Több ezren várakoznak

Az Országos Transzplantációs Intézet adatai viszont rámutatnak arra, hogy körülbelül 

hatezer személy vár ma Romániában valamilyen szervátültetésre. 

Bár ez az adat 2018-ra vonatkozik, a várólista folyamatosan frissül. Ha le is kerülnek onnan rászorulók, mert elhaláloztak vagy szerencsésebb esetben szervet kaptak, újabbak kerülnek fel. 

Szokatlan a saját halálunkról beszélni, de sokan lehetünk, akik adott esetben szívesen odaadnák szerveiket, hogy más életét segítsék ezáltal – jómagam is. Biztos nehéz ez a betegnek is, mert tulajdonképpen arra vár, hogy valaki meghaljon. Majd nehéz lehet az is, hogy az új, „idegen” szervvel éljen, megbarátkozzon. Új ismereteim fényében azonban eldöntöttem: amint vége lesz a kijárási tilalomnak, és az ügyintézés beindul, fel fogok keresni egy közjegyzőt, és feliratkozom arra a listára. Szervdonor leszek.

 

Átültetésre váró személyek száma (2018. dec. 31.)
Várólistán Elhunytak
Vese 5255 13 
Máj 573 32
Szív 214 9
Tüdő 2
Összesen 6044 54

(forrás: transplant.ro)

 

Szervadományok 2018-ban
VESE 183 donor 3 gyerek
64 élődonor 2 gyerek
MÁJ 69 donor
11 élődonor
SZÍV 7 donor 2 gyerek
TÜDŐ 4 donor
ÖSSZESEN 263 donor 5 gyerek
75 élő donor

(forrás: transplant.ro)

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted: