Európa a világ leggyanakvóbb régiója
A szakember sok éve vizsgálja a világ egészségét befolyásoló pletykákat, azok járványszerű terjedését, hatásait és megfékezésének lehetőségeit. Több mint egy évtizede, különböző területek szakembereivel együtt múltbeli pletykákat kezdtek vizsgálni, hogy megértsék, mi történik a folyamat során, és ezáltal megtalálják a korai jeleket, kiderítsék, mi erősíti fel a pletyka terjedését.
2015-ben kifejlesztettek egy úgynevezett vakcina bizalmi indexet, amely arra próbál fényt deríteni, milyen mértékben értenek egyet, illetve utasítják el az emberek, hogy az oltások fontosak, biztonságosak, hatásosak. Több százezer embert vontak be a világ minden tájáról a felmérésbe, és figyelték a médiát, a közösségi felületeket is, hogy miről beszélnek az emberek az oltások kapcsán. Az egyik legérdekesebb felfedezés volt, hogy Európa a világ leggyanakvóbb régiója. Az eredményeket vizsgálva többek között arra jöttek rá, hogy a vakcinák megítélése függ a politikai, társadalmi zavaroktól. A gyanakvást felerősítik többek között a populista pártok legvalószínűbb szavazói, a nagyvállalatok iránti bizalmatlanság, de az elit tudós réteg megközelíthetetlensége sem segíti a bizalmat, és a közösségi média, ahol pl.
egy oltásellenes csoport ötszázszor gyorsabban győz meg egy hezitálót, mint a támogató.
A pletyka ára
Heidi Larson egy megdöbbentő példát is bemutatott az előadásában. Korábban egy UNICEF programban dolgozott Észak-Nigériában, ahol egy pletykasorozat olyan mértékben akadályozta a gyermekbénulás elleni oltási kampányt, hogy lényegében 11 hónapig bojkottálták. Közben a gyermekbénulást kiváltó vírus nigériai fajtája további 20 országban terjedt el, és 500 millió dollárba került, hogy ismét a nulláról behozzák, amit nem sikerült ez idő alatt megvalósítani.
Nagyobb probléma a bizalmatlanság, mint a hamis híresztelés
A szakember a bizalom helyreállításában látja a megoldást. Mint mondja „tudományos adatok tömkelege áll rendelkezésre, hogy leleplezzék a hamis híreszteléseket”. Sokkal inkább a kapcsolattartással vannak gondjaik, „ha van bizalom, az emberek elfogadják a kisebb kockázatot, hogy megelőzzenek egy sokkal nagyobbat.”
Mégis miért tartunk ott, hogy manipulálható nézeteinkkel egyre mélyebb szakadékot hasítunk a tudomány és a benne való hitünk között? Miközben tudjuk, hogy a világot mindig ők vitték előbbre: felfedezők, kutatók, tudósok.
Amit nem értünk, attól félünk. Ezt már a pszichológusok mondják. És a tudomány kommunikációja valóban hatékonyan segíthetne abban, hogy csatornát találjunk egymáshoz. Valameddig. Mert azt mégsem lehet szem elől téveszteni, hogy más szinten van a tudásunk, és nem várhatjuk el, hogy mindig mindenben a mi megértési elvárásainkhoz igazodjanak. Nekik nem az a dolguk. De segíthetjük őket egyértelmű kérdésekkel, tájékozottsággal és ezáltal az álhírek kiszűrésével.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
