Ballagóknak, rohanóknak és azoknak is, akik éppen megtorpantak egy kicsit

Ballagási beszédek százai szólnak a „nagybetűs” életbe kilépő fiatalokhoz. Engem már gyermekként elgondolkodtatott, hogy is van ez? Az az élet, amit kamasz él, az még nem az igazi? Nem elég komoly? Van egy pillanat, amikortól minden érvényesebbé válik? Életünk minden napja a miénk, benne személyiség- és jellemformáló nagy- és kisbetűs pillanatokkal. Van, akivel annyi „nagybetűs” esemény történik kamaszkoráig, amennyi mással egy hosszú élet során sem. Mégis, előre tekintve, mire érdemes figyelni?

Fotó: illusztráció: Pixabay

Emberi kapcsolatainkra

A Harvard Egyetem több mint nyolcvan éve tartó vizsgálatából tudjuk, hogy a boldog, elégedett élet titka a megfelelő minőségű kapcsolatokban rejlik. Lehetünk bármilyen jól képzettek, lakhatunk, nyaralhatunk a világ legszebb helyén, az élettel való elégedettségünk, de részben az egészségünk is azon múlik, milyen kapcsolati háló vesz körül bennünket.

A testünkre

Rövid távon ugyan figyelmen kívül hagyhatjuk testi szükségleteinket, hosszú távon azonban biztosan megbosszulja ez magát. Az egészséges táplálkozás, vízfogyasztás, elegendő mozgás, alvás, örömteli szexuális élet elengedhetetlen a testünk (és lelkünk) jó működéséhez. Ezen felül a mentális egészségünk függ attól, hogy jelen tudunk-e lenni, érezni tudjuk-e testünket naponta legalább néhány alkalommal?

Az érzelmeinkre

Ahogy a testünk jelzései, úgy a lelkünk rezdülései, az érzelmeink mellett is elmegyünk gyakran. Különösen a nehéz érzéseket kerüljük – érthető módon – ám

alapszabály, hogy az átélt érzések, legyenek bármennyire fájdalmasak vagy megterhelők, elmúlnak.

Azok az érzelmek azonban, amelyekről nem veszünk tudomást, lassan belénk „kövesednek”, és nagy valószínűséggel testi panaszokká válnak. Akár testi, akár lelki panaszokról van szó, fontos időben megtanulni mikor, kitől és hogyan kérjünk segítséget!

A játékosságra és a humorra

Bár azt gondolnánk, hogy a felnőttkor beköszöntével a játéknak nincs helye az életünkben, a valóság az, hogy a játékban rejlő öröm minden életkorban jól jön. Személyiségfüggő, hogy ki milyen játékokat kedvel, de a játék iránti igény és a humorérzék egyaránt védőfaktor, és a rugalmas megküzdés egyik fontos összetevője. Őrizzük hát meg magunkban a játékos és nevető gyermeket!

A tanulásra

Aki épp vizsgák előtt áll, leginkább a háta közepére kívánja a tanulást. A tanulás azonban jóval több, mint néhány lecke, tankönyv, adat bebiflázása. Az egész életünk folyamán tanulunk, ezért

nagyon nem mindegy, hogy milyen a tanuláshoz való viszonyulásunk.

Bár az iskola, a tanáraink sokat tehetnek azért, hogy marad-e bennünk érdeklődés, kíváncsiság, motiváció, azért a felnőttkor felé haladva a magunk kezébe vehetjük életünk e fontos szeletének az irányítását. Annál is inkább, mert az iskolából most kilépő generáció vélhetően többször is pályát fog módosítani, szakmát fog váltani, vagy szakmájában fog továbbtanulni élete folyamán.

A munkára

Igen, bár a munka világa még távolinak tűnhet, életünk nagy része munkával telik. Érdemes ezért időt, energiát szánni a számunkra megfelelő munka megtalálására. Ideig-óráig végezhetjük kelletlenül, csak a pénzért,

hosszú távon azonban azzal a munkával járunk jól, amely pont elég kihívást tartogat, érdekes és értünk hozzá.

Ugyanakkor jó, ha időben megtanuljuk az emberi élethez szükséges házimunka csínját-bínját, valamint a terhek megosztását is. Az önkéntes munkával pedig nemcsak más, mi is bizonyítottan jól járunk.

A pihenésre, feltöltődésre

Míg egy gyermek szinte ösztönösen választja azokat a tevékenységeket, amelyek feltöltik, az iskoláskor sok diáknak egyre kevesebb rendelkezésre álló szabadidővel jár. Persze vannak kamaszok, akik ennél a fejezetnél jól teljesítenek – szüleik, tanáraik szerint mást se csinálnak, csak szórakoznak –,

sok fiatalnak van gondja azzal, hogy nem jut ideje a számára fontos dolgokra,

vagy amikor ideje lenne, nem tud kikapcsolódni, pihenni, aludni. A megfelelő testi-lelki regeneráció fontos, ennek hiánya rányomja a bélyegét mind a teljesítményünkre, mind a hangulatunkra, érdemes tehát rendszeresen időt szánni rá.

Az együttérzésre

Ugyanúgy, mint az önkéntes munka esetében, az együttérzés, a kedvesség nem csak arra van jó hatással, aki fele kimutatjuk, hanem mi magunk is jól járunk vele.

Empátia hiányában könnyen ítélkezünk, és könnyebben fordul negatívra a gondolkodásunk.

Együttérzéssel azonban tágul a látókörünk, javulnak az emberi kapcsolataink, és jobb lesz a hangulatunk. Az empátia fejleszthető, és egyaránt profitál belőle az egyén és a közösség.

A környezetre

Az ökopszichológia alaptézise, hogy az ember jólléte és a bolygónk jólléte összefügg. Ahhoz, hogy hosszú távon is jól legyünk, figyelnünk kell önmagunkra és más élőlényekre egyaránt. A természet kizsákmányolása, a természettől való elidegenedés a mentális életünkre is hatással van. Lényeges, hogy időnként erdő, tenger, patak, madárcsicsergés vegyen körül.

A saját felelősségedre

Elsősorban meg kell tanulnunk elkülöníteni azt, ami a mi felelősségünk attól, amire nem vagyunk hatással. Rengeteg fölösleges aggodalom, szorongás születik abból, hogy nem tudjuk a kettő közötti különbséget.

Ha pedig már megy a különbségtétel, akkor kötelességünk felelősséget vállalni a saját tetteinkért, önmagunkért.

Ez az érettség egyik fontos kritériuma, jobban működik tőle a párkapcsolat, az egyén, jobb a munkahelyi légkör. Ehhez önismeret is szükséges, a végszó tehát a pszichológia talán leggyakrabban ismételt mondata: „Ismerd meg önmagad!”

korábban írtuk

Még a brit tudósok se vonták kétségbe: anya csak egy van
Még a brit tudósok se vonták kétségbe: anya csak egy van

Az éjszakázás tényleg mumus. Pedig, hogy repül az idő! Három év úgy telt el, egyet sem kellett aludni. Mármint egyet sem megszakítás nélkül... Az éjszakákkal kapcsolatban az a jó hír, hogy minden esetben kivirrad.