– Jó napot kívánok! Egy autót kérnék Szenttamásra. A Szejke felől a második utca balra, ott a harmadik ház.
– Hányas szám?
– Ötvennégyes – de így nem fogja megtalálni.
– Rendben, akkor mit mondjak a sofőrnek?
– Egyszerűen magyarázza el. A Szejke felől a második utca balra, ott a harmadik ház.
– Rendben. Akkor próbáljuk meg így.
– Ja, és ha a másik irányból, Kadicsfalva felöl jön az autó, akkor jobbra van az az utca…
– Hogy mondja? A Szejke felől a második utca jobbra?
...
– Milyen szép kicsi ház! Mikortól laknak itt? Nem is tudtam, hogy itt laknak, az erdő alatt… Nem fél?
– Hát, a medve nem jön be a házba. Ezzel biztatom magam.
És melyik tolvaj vetemedne arra, hogy a világ végén egy félkész házat feltörjön?
– Hát, én a maga helyében félnék!
– Köszönöm, ez igazán megnyugtató.
...
– Nah, há’ mikor lesz má’ aszfaltjuk? Nem unják ezt a sok sarat?
– Nem élvezzük kifejezetten, de nem csak tőlünk függ.
– Há’ aztán annyi módos ember lakik ebben az utcában.
Mé’ nem tudják esszedobni azt a pénzt, s megcsinálni ezt az utcát rendesen?! Sakkó már a Szejkéről vezető úttal is kellene kezdjenek valamit, legalább betömjék a lyukakat…
– Az megyei út, nem a lakók hatásköre…
– Ez a baj a mai fiatalokkal, ülnek a seggükön, és nézik, ahogyan szétrohad minden körülöttük.
…
– Milyen szép nagy kutya! Milyen fajta?
– Komondor.
– Harap-e?
– Csak, ha nagyon szépen megkérjük rá.
– Háhá! S hogy hívják?
– Toldi.
– Kérem?
– Toldi, tudja, mert alföldi, nagy fajta…
– Igen, hát én is olvastam valamikor Petőfit!
...
– S mit csinálnak ennyi pulykával?
– Megesszük! Mind egy szálig. Levágjuk az összeset, feltöltjük kolbásznak, s egész télen azt esszük.
– Há’, maguk tudják. S a galambok?
– Azokat is!
...
– De milyen szép helyen laknak! Mennyi itt árja a földnek?
– Pontosan nem tudom, főként, hogy már nem igen van itt eladó telek.
– Há’, eccer nagyon szép helyen laknak! S lesz-e szomszédjuk?
– Bizonyára, ahogy mondtam, minden teleknek van gazdája.
– Csak az a fontos, hogy rendes emberek legyenek. De eccer, szép helyen laknak! S a medve jár-e be?
– Eddig még megúsztuk, elkerültek minket.
– S gázzal fűtnek?
– Nem, fával. A faluban nincsen gáz.
– Na, eccer az nem jó. Drága is, dolog is van vele.
Na látja, ezért nem költöznék soha falura. Ott az ember egyszer nem dőlhet hátra dolga végeztével.
Mindig van tennivaló, s a ház sincs soha készen. S ha még állatok is vannak, akkor a fene megette az egészet, csak a kötöttség. De eccer szép helyen laknak!
