A valóságban persze az irigylésre méltó Instagram fotók egyáltalán nem véletlenül lesznek tökéletesek, komoly előkészületet, energiát, odafigyelést igényelnek, és csak ritkán nincsenek szerkesztve, megszépítve, felturbózva.
„A wc lehet szétinstázvaAranyásók a szép kis házba'
Csak pózolok, hogy legyen lájkHogy lásd, mit csinálnak a legendák”
(Wellhello)
Az Instagram nagytestvére, a Facebook egy hároméves, mélyreható elemzést végzett annak érdekében, hogy az Instagram felhasználókra gyakorolt hatásait feltérképezze. Előfordulhat, hogy a korábbi kutatásokat szerette volna valamilyen pozitív eredménnyel megcáfolni, ez azonban nem sikerült. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok ugyanis sokkolóak: az Instagram fotómegosztó alkalmazása káros hatással van millió fiatal felhasználóra, különösen a tizenéves lányokra.
Minden harmadik tizenéves lány testképét ugyanis negatívan befolyásolja az Instagram, de a legfiatalabb felhasználók esetében a szorongás és a depresszió kialakulása mögött sem ritkán áll ez a közösségi oldal.
A hangsúlyosan a testre és az életmódra összpontosító Instagram súlyosabb társadalmi összehasonlítást generál és fokoz, mint más közösségi oldalak – jegyezték meg a kutatók.
Negatív testkép, szorongás, depresszió
Az, hogy a közösségi hálókon való napi aktivitás az alvás minőségére rossz hatással van, hogy a testképünket negatívan befolyásolja, szorongáshoz vezethet, mondhatni, közismert tény. Már egy 2017-es brit kutatás (közel 1500 14–24 éves fiatalt kérdeztek meg) is rámutatott arra: mind a Facebook, mind a Twitter, Snapchat és Instagram használata a depresszió és a szorongás növekedését eredményezi. Ugyanakkor a válaszadók állandóan hangsúlyozzák, hogy a közösségi oldalak az önazonosságra buzdítás mellett az önkifejezés terén is támogatóak, valamint a közösségépítés, kapcsolattartás és az érzelmi támogatás tekintetében sem elhanyagolható a szerepük. Viszont azt is már több éve bizonyították a pszichológiai tanulmányok, hogy
azok a fiatalok, akik napi több mint két órát töltenek a közösségi oldalakon, nagyobb valószínűséggel számolnak be szorongásról.
Alapvetően a rengeteg vizuális inger, ami ér, nagyban átkeretezheti a saját életet, életteret, testet, egyéni sikereket, megvalósításokat, és súlytalanná, értéktelenné, jelentéktelenné teheti azokat a folyamatos összehasonlítás miatt. Nem is beszélve FOMO érzéséről (Fear of Left Out: a kimaradástól való félelem). A közösségi média bejegyzései is
irreális elvárásokat támaszthatnak, az alkalmatlanság érzését kelthetik, és az önértékelést rombolhatják.
Ezzel is magyarázható az, hogy az Instagram – ami alapvetően fotó-központú – a legrosszabb pontszámot kapta közösségi oldalakat összehasonlító kutatásokban is, illetve ma már a Facebook anyacég is komolyan foglalkozik a problémával.
Miért veszélyesebb a lányokra, fiatal nőkre?
Miért érzékenyebbek a nők? Miért bizonytalanabbak a fiatal lányok? Miért kevésbé magabiztosak, mint a fiúk? Talán sok férfi számára a magazin színvonalú fotók iránti vágy nem annyira erős, hamarabb behörpintik a kávét, rávetik magukat a finom sütire, mintsem fotózkodjanak előtte. Ha valaki nem hajlandó órákat elpepecselni egy fotóval, ha nem hatja meg mások irigylésre méltó(nak látszó) élete, ha nem bántja, hogy nem pont úgy néz ki, mint a legnépszerűbb emberek, akkor gyengébben érvényesül az Insta hatás.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
A tökéletesség online lenyomata – Régi-új ember: a digitális én
Facebook, Instagram, YouTube, ma már számos online fórumon mutathatjuk meg magunkat, tarthatjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel, barátainkkal. De nemcsak az jellemez minket, hogy milyen fotót töltünk fel, hanem az is, mit lájkolunk, mihez szólunk hozzá és hogyan. Ma már köztudott, hogy digitális profiljainkat állásinterjú előtt megnézik a munkáltatók, az online térben is információkat gyűjtenek rólunk. Digitális énünk árulkodik rólunk, jó tehát, ha tudjuk, miből épül fel az online identitás. (Cikkünk a Nőil
