Vegyük komolyan a játékot! Digitális család

A gyermek nem szeret unatkozni. A felnőtt sem, de ilyenkor előszeretettel kapja elő az okostelefonját, rápillant a Facebookra, megnézi a leveleit, vagy éppen fellapozza a digitális (vagy nem) könyvét. A gyermeknél már nem ilyen egyszerű a képlet, mert lételeme a játék.

Fotó: illusztráció: Pixabay

No nem azért, mert valamit vár a játéktól. Nem. A játék kedvéért szeret játszani, és nagyon komolyan veszi azt. Örül annak, ami van. A jelenlétednek. Annak, hogy kilépsz a hétköznapod erős sodrásából, és komolyan veszed a játékot. Mert

a gyermekek azonnal megérzik, ha csak mímeled a játékot. Azonnal reagálnak, ha testben jelen vagy, de lélekben máshol jársz.

Éppen dolgoznod kellene? Igen, ez a realitás. Bevásárolni kellene, fontos hívást lebonyolítani negyedóra múlva. Ezek a való élet korlátai, melyek beszorítják a felnőttek játéklehetőségeit, a gyermekhez viszont csak annyi jut el, hogy apának most nincs ideje játszani, mert dolgoznia kell. Vagy csak egyszerűen „dolga van”.

A felnőttnek nincs ideje boldognak lenni és mást boldoggá tenni. Mert ha játszunk, akkor valamiért tesszük. Valamit várunk tőle. Egy csapatépítő rendezvényen azt, hogy jobb legyen a csoportdinamika. Egy apa–gyermek játékban azt, hogy boldoggá tegyem a gyermekemet azzal, hogy lekötöm a figyelmét pár percre.

Nem lehetne egyszerűen csak játszani a játék kedvéért? Nem azért, hogy boldoggá tegyem, hanem azért, mert szeretem őt. Őket.

Áttörni a felnőtt lét korlátait, a haszonlesést, és komolyan venni a játékot. A felnőttek között a tapasztalat a mérvadó. Ha valamiben sok tapasztalatod van, annál jobb helyet harcolsz ki magadnak a társadalmi ranglétrán. A kisgyermekeknél ez nem működik. A tapasztalat privilégiuma megszűnik, amint a gyermek rád emeli pillantását és játékba hív. Ha tapasztalt felnőttként lépsz a játék szent terébe, hamis leszel, mert ebben a térben nincsenek státuszok. Csak a felhőtlen játék felszabadító erejű.

Felnőttként, szülőként sokszor megfeledkezem a játék szabályairól, és a gyermekek rögtön reagálnak rá. Játékot váltanak, amiben már nem tudok részt venni, s ezzel finoman kilöknek a realitásba.

Az átmenet nagyon puha, ugyanakkor kíméletlen. A vesztesei mi magunk vagyunk, mert a játék tétjét keresve, hajlamosak vagyunk eltávolodni tőle – s ezáltal a gyermekeinktől. Nézzünk a szemébe, nevessünk rá, engedjük közel magunkhoz, és igenis, vegyük komolyan a játékot! Mert nem megmérettetés vagy verseny, hanem csak egyszerűen az, ami: játék. Azaz maga az élet.

korábban írtuk

Hűsítő kánikula-desszertek: gyümölcsös pohárkrémek
Hűsítő kánikula-desszertek: gyümölcsös pohárkrémek

Ízelítőt kaptunk a kánikulából már június elején. Eljött a gyorsan összedobható ételek ideje, hiszen ki akarna a konyha forró katlanjában sülni, főni, aszalódni. Édességekre is vágyunk, főleg a könnyed, gyümölcsös fajtákra, mint például a pohárkrémek.