Feldereng a nem túl távoli múlt: pici gyerek, ház a falu végén, tél, hideg és csend. Akkor merőben másként éreztem magam. Baby blue – már akkor tudtam, aztán pszichológus barátnőim megerősítették az öndiagnózist. A kialvatlanság, a hormonok, az újdonsült anyaságommal járó rettegés (hogy vajon, ha egy percig is nem figyelek rá, a mulasztással milyen maradandó kárt teszek a gyermekemben) és az egyedüllét gyilkos egyvelege.
Forró-Erős Gyöngyi: A jóllétünknél semmi sem lehet fontosabb
Húsz év után egyik napról a másikra hagyta abba az újságírást. Forró-Erős Gyöngyi ma pszichoterapeutaként dolgozik, és vallja: nagyon fontos elfogadni, ha már nem a saját utunkon járunk, és félreállni anélkül, hogy azt éreznénk, bármit is feladtunk.
