Én nem kíváncsiskodok, de kell tudjam, hogy az unokámnál mi a helyzet a szerelemmel? Meg kell ezeket a dolgokat beszélni, mert a nagy óvatoskodásban egy szép nap arra ébredünk, hogy férjhez mész, s akkor már késő figyelmeztetni. Egyet jegyezz meg: a legénynek hagyni kell, hogy udvaroljon, mert az a dolga. Látom, manapság megfordult a világ, a leányok úgy futnak a fiúk után, hogy még a hajuk is lobog. Nincs mit nyüsletni, fiam! Ha tetszel neki, úgyis addig farkalózik, amíg odaférkőzik a közeledbe. A férfi szeret megküzdeni a fehérnépért, s ezt kell engedni neki.
De olyan csalafintán, hogy ne vegye észre, hogy te már rég kiszemelted magadnak.
S aztán, ha már van valami köztetek, akkor ne nyavalyogj, s ne házsártoskodj egyfolytában, mert azt a férfiak rühellik, s csak elijeszted őket magadtól.
Jaj, mikor nagyapád először volt nálunk vizitában! Olyan zavarban voltam, nem is mertem reanézni. Csak lesütöttem a szemem, s pislogtam, mint béka a csihányban. Pedig olyan szemrevaló legény volt, hogy tetvem-bolhám táncolt, mikor először hozzám szólt. Csak hát, ezt egy rendes leány nem mutatja ki. Alig telt el fél esztendő, s megkérte a kezemet.
Nincs mit húzni az időt, angyalom: hosszú betegségnek halál a vége. Most olyan is van, hogy 8–10 évet várnak, amíg összeházasodnak a fiatalok.
Mi azalatt négy gyermeket felneveltünk. Én nem értem, mit vesztegetik az időt?
Régebb olyan szégyenlősek voltunk, hogy a kapun kívül egymásnak még a kezét se fogtuk meg. Most elnézem, az utcán úgy nyalják-falják egymást, hogy félre kell nézzek. Hát egy csepp szemérem se szorult a mai fiatalokba? Mi annak idején azzal is vártunk az esküvőig, most már jó korán kipróbálnak mindent. A szép eszük el van menve, hogy erről még beszélnek is, kiállnak a TV-be, s ezt osztják. Cifra egy világot élünk!
Annyit tudok, hogy ha én még egyszer 20 esztendős lehetnék, sok mindent másképp csinálnék, az egyszer biztos. Hogy mit?
Például időben rászoktatnám nagyapádat a házimunkára. Ne gondolja azt, hogy örökké az én dolgom a mosás, főzés, mosogatás, takarítás. Én nem mondom, hogy egy férfi vasalja ki az ágyneműt, de a karikagyűrű nem esett volna le az ujjáról, ha megcsinált volna bár egy túrós puliszkát az 50 esztendő alatt, azt a csillagát! Erre nagyon figyelj oda, Henikém! Az elején ahogy szoktatod, utána úgy fog viselkedni, s ha elrontod, a te idegeidet fogja megenni egy életen keresztül. Igaz, hogy ti olyan későre veszitek rá magatokat a házasságra, hogy akkortól már nem lehet az aranylakodalmat megérni.
Annyi a válás is, fiam, hogy az embernek megáll az esze. A pasasok 40–50 évesen meggajdulnak, s cserélik le az asszonyt egy fiatalabbra.
Miféle? Kapuzárási pánik? Az meg mi a rosseb? Én minden este megnézem, bezártam-e a kaput, de nem értem, attól miért kéne pánikot kapni. Egyszer a férfi, az különös népség. Persze, van köztük is rendes, jóravaló ember, én nem mondom. Itt van például a harmadik szomszédban az a Loránd. Most végzett az iskolával, s tisztességes szakmát akar tanulni, valami mérnöknek készül. Ügyes, komoly legény egy becsületes családból. Ismertem az egész rokonságát, egészen a dédnagyapjáékig. Na, az hozzád való lenne. Mi az, hogy szálljak le rólad? Nem léptem én rád, Henikém. Az ember, ha jót akar, azt se értékelitek.
Jól jegyezd meg, nem az a fontos, hogy jóképű legyen, s cifra ruhákban flangáljon fel-alá. Sokan csak ezt nézik, s hogy jó vastag legyen a pénztárcája.
Azt kell nézni, angyalom, hogy becsüljön meg, s a gyermekeket is szeresse.
Hogy ne igyon, s ne kelljen az asszony reszkessen, mikor hazajön, hogy kezdődik az ingyen cirkusz. Egy jó munkásember, aki mindenhez ért, az kincset ér. S ha még el is lehet vele beszélgetni erről-arról, s nem kapja fel mindenre a vizet, az már főnyeremény. Aki, ha kimond valamit, az ki van mondva. Én nem szólok bele, de egy ilyen fiúval megfognád az Isten lábát!
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Nagyi szemszögéből a világ – Eszel te rendesen?
„Jó, hogy jöttél, angyalom. Éppen most lett kész a fuszulykafőzelék, mindjárt sütöm ki melléje a fasírtot. Gyere, segítsél, mert ha ketten bügyürgetjük a fasírtnak valót, hamarabb megy. És miért nem fogod meg? Undorító a nénéd kontya!” Nagyi főz, és beavat a konyha titkaiba is.
