Romániában az oktatás ingyenes - csak néha sokba kerül az ingyen is

Elkezdődött a vakáció! Elballagott minden tizenkettedikes diák, elbillegett minden nyolcadikos, negyedikes tanuló, nagycsoportos óvodás. Szeptemberig senkinek sem jut eszébe házi feladatot írni, ceruzát hegyezni, füzetet, írószert vásárolni, egyenruhát mosni. De mielőtt végleg elfelejtenénk az iskolát, gondoljuk át, hogy ténylegesen mennyibe került az, hogy ingyen járhatnak a gyermekeink iskolába, óvodába.

Anélkül, hogy magániskolába/magánóvodába lenne beíratva csemeténk – nem számítva, hogy a napközis ellátásért, az after school programért mennyit kell fizetni – ezeken kívül sem tűnik teljesen ingyenesnek az oktatás. Mert számos – indokolt és indokolatlan – kiadással kell számolniuk az oktatási intézményekbe járó gyermekek szüleinek, amelyeket természetesen az ambíciók és vágyak többszörösére is drágíthatnak. Mindeközben az állam milliárdokat költ az ingyenes oktatásra, a pedagógusok és a kisegítő személyzet fizetésére, az oktatási intézmények fenntartására, az ingyenes tankönyvekre.

Noha igazából nem teljesen legális a dolog, mindenhol (földrajzi fekvéstől, település nagyságtól és oktatási szinttől függetlenül)

létezik a csoportpénz/osztálypénz, amelynek összegyűjtése legtöbbször egy segítőkész szülőt terhel. Ez ovisoknál 8–10 lej/hónap, iskolásoknál 10–50 lej/hónap, azaz ennek tízszerese évente.

A szülők elmondása szerint ezekből fedezik a különböző kiadásokat: alkalmanként előadásokon való részvétel, kirándulás, kézműveskedéshez használt alapanyagok ára, alternatív foglalkozásokra belépők költsége. Ebből fedezik a közös kiadások egy részét.

Emellett vannak a rendhagyó költségek: osztálykirándulás, színházi előadás, hangverseny, amelyet nem minden esetben tudnak a csoportpénzből fedezni. 

Sok szülő szerint az osztálypénz egy szükséges rossz, mivel ha egy tanító „szót fogad”, legálisan jár el, nem kéri, hogy napirenden legyen osztálypénz, akkor nagyon gyakoriak ezek a rendhagyó költségek. Tehát a szülők inkább preferálják, hogy a kinevezett pénztárosnál legyen egy állandó összeg, amivel az osztály gazdálkodhat.

A munkafüzetek, esetenként a speciális tankönyvek alapvetően szeptember-októberben és főként a kisiskolásokat nevelő családoknál jelennek meg a költségvetésben. 

Ezek ára változó, valamint az is, hogy a tanító hányat tervez használni egy tanév során. A megkérdezett szülők szerint ez 40–300 lej közt változik. Ahol a tanító több munkafüzetet is alkalmaz, javasol a szülőknek, ott a költségük is többre rúg.

Ugyanakkor gyakran

a szülők – kérésre vagy „önszántukból” – támogatják az iskolát azzal, hogy felújítanak egy osztályt vagy csoporttermet. 

Ez általában a cikluskezdő osztályok esetében a gyakoribb, alternatív oktatási módszerekkel dolgozó osztályokban vagy iskolákban és a hagyományosakban is előfordul. Például szőnyeget vásárolt ősszel a szülői közösség, vagy kifizettek bizonyos munkálatokat, vagy saját idejüket áldozták (ami nem került pénzbe). Néhol az iskola alapítványát támogatja a szülő havi 20–40 lejjel, vagy egyszeri összegben ősszel. Átlagosan 50–500 lej közt mozog ez az összeg, de mint látható, jelentős eltérések vannak a gyermek életkora, a szülői közösség „önkéntességi” hajlandósága, a terem állapota szerint.

Emellett a szülők vásárolják meg vagy dobják össze a fogyóanyagok árát is: papírzsebkendő, folyékony szappan, kéztörlő, WC-papír, 

rengeteg dolog, amire egyetlen szülő sem fog nemet mondani, ha megtudja, hogy az óvoda, iskola költségvetése ezt nem-, vagy nem teljesen fogja fedezni. Ez – ugyancsak szülői beszámolók szerint – évi 50–200 lej között mozog.

Az ajándékok, figyelmességek leginkább május-júniusban szoktak tetőzni, főleg ciklus-záró gyermekek szülei számára.

2022 májusában székelyföldi kisvárosokban a szülők 10–200 lejjel járultak hozzá a pedagógusok ajándékához, nagyvárosban volt példa az ennél tekintélyesebb ajándékra is: az ovitól búcsúzó nagycsoportosok szülei 250 lejjel társultak az óvónéniktől és társaktól való búcsúzási ajándékba.

Láthatjuk tehát, hogy

minden egyes szülő, akinek közoktatási intézményben tanul gyermeke, jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a román közoktatás ingyenesen működhessen. 

Ki kisebb összegekkel tapasztja a repedéseket, ki nagyobbal, kinél a szülői ambíció megsokszorozza ezeket a költségeket, kinek a lehetőségeinek szűkössége vagy épp szélessége meghatványozzák ezt after school-lal. Természetesen senki nem halt még bele havonta ennyi pénzbe. Akinek viszont egynél több gyermeke jár óvodába, iskolába, annak nő a szorzója. Holott Romániában az oktatás ingyenes. Csak néha sokba kerül az ingyen is.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Minden (is) drágulni fog – Egy racionálisabb világ felé nézünk
Minden (is) drágulni fog – Egy racionálisabb világ felé nézünk

Még ki sem lábaltunk teljesen a világjárányból, a szomszédos háború árnyékolja be a mindennapjainkat. Miközben csak reménykedünk abban, hogy nem leszünk közvetlenül is érintettek az orosz–ukrán konfliktusban, a gazdasági hatásait máris érezzük mindannyian. Dr. Geréb László közgazdász, a REGA régiókutató egyesület elnöke a racionalizált költekezésre ösztönöz.