Anélkül, hogy magániskolába vagy -óvodába lenne beíratva csemeténk, nem számítva, hogy a napközis ellátásért, az after school programért mennyit kell fizetni, ezeken kívül sem tűnik teljesen ingyenesnek az oktatás. Mert számos – indokolt és indokolatlan – kiadással kell számolniuk az oktatási intézményekbe járó gyermekek szüleinek, amelyeket természetesen az ambíciók és vágyak többszörösére is drágíthatnak. Mindeközben az állam milliárdokat költ az ingyenes oktatásra, a pedagógusok és a kisegítő személyzet fizetésére, az oktatási intézmények fenntartására, az ingyenes tankönyvekre.
Noha igazából nem teljesen legális a dolog, mindenhol (földrajzi fekvéstől, település nagyságtól és oktatási szinttől függetlenül)
A szülők elmondása szerint ezekből fedezik a különböző kiadásokat: alkalmanként előadásokon való részvétel, kirándulás, kézműveskedéshez használt alapanyagok ára, alternatív foglalkozásokra szóló belépők költsége. Ebből állják a közös kiadások egy részét. Emellett vannak a rendhagyó költségek: osztálykirándulás, színházi előadás, hangverseny, amelyet nem minden esetben tudnak a csoportpénzből fedezni.
Sok szülő szerint az osztálypénz egy szükséges rossz, mivel ha egy tanító „szót fogad”, legálisan jár el, nem kéri, hogy napirenden legyen osztálypénz, akkor nagyon gyakoriak ezek a rendhagyó költségek. Tehát a szülők inkább preferálják, hogy a kinevezett pénztárosnál legyen egy állandó összeg, amivel az osztály gazdálkodhat.
Ezek ára változó, valamint az is, hogy a tanító hányat tervez használni egy tanév során. A megkérdezett szülők szerint ez 40–300 lej közt változik. Ahol a tanító több munkafüzetet is alkalmaz, javasol a szülőknek, ott a költségük is többre rúg.
Ugyanakkor gyakran a szülők – kérésre vagy „önszántukból” – támogatják az iskolát azzal, hogy felújítanak egy osztályt vagy csoporttermet. Ez a cikluskezdő osztályok esetében a gyakoribb, alternatív oktatási módszerekkel dolgozó osztályokban vagy iskolákban és a hagyományosakban is előfordul. Például szőnyeget vásárolt ősszel a szülői közösség, vagy kifizettek bizonyos munkálatokat, vagy saját idejüket áldozták (ami nem került pénzbe). Néhol az iskola alapítványát támogatja a szülő havi 20–40 lejjel, vagy egyszeri összegben ősszel. Átlagosan 50–500 lej között mozog ez az összeg, de mint látható, jelentős eltérések vannak a gyermek életkora, a szülői közösség „önkéntességi” hajlandósága, a terem állapota szerint.
rengeteg dolog, amire egyetlen szülő sem fog nemet mondani, ha megtudja, hogy az óvoda, iskola költségvetése ezt nem, vagy nem teljesen fogja fedezni. Ez – ugyancsak szülői beszámolók szerint – évi 50–200 lej között mozog.
Az ajándékok, figyelmességek leginkább május-júniusban szoktak tetőzni, főleg ciklus-záró gyermekek szülei számára. 2022 májusában székelyföldi kisvárosokban a szülők 10–200 lejjel járultak hozzá a pedagógusok ajándékához, nagyvárosban volt példa az ennél tekintélyesebb ajándékra is: az ovitól búcsúzó nagycsoportosok szülei 250 lejjel társultak az óvónéniktől és társaktól való búcsúzási ajándékba.
Láthatjuk tehát, hogy
Ki kisebb összegekkel tapasztja a repedéseket, ki nagyobbal, kinél a szülői ambíció megsokszorozza ezeket a költségeket, kinek a lehetőségeinek szűkössége vagy épp szélessége meghatványozza ezt az after schoollal. Természetesen senki nem halt még bele havonta ennyi pénzbe. Akinek viszont egynél több gyermeke jár óvodába, iskolába, annak nő a szorzója. Holott Romániában az oktatás ingyenes. Csak néha sokba kerül az ingyen is.
korábban írtuk
Micsodadivat: amikor a ruha történetet mesél
Balázs Enikő számára a divat jóval több, mint öltözködés. A Micsodadivat megálmodója kézzel festett ruháival nemcsak textileknek ad új életet, hanem arra is bátorítja a nőket, hogy merjenek közelebb kerülni önmagukhoz.
