Lassítania kell a lépteit. Még nem szokott hozzá a lassításhoz. Bár esténként, amikor számot ad saját magának, rá kell jönnie, csak tizede, ha megvalósult betervezett teendőinek. Most ez nem dühíti, sőt megmosolyogja, hogy már most a szíve alatt fejlődő kis élet diktálja a tempót. Micsoda rendkívüli és sajátságos állapot ez.
Lassít, sőt meg is áll egy pillanatra, hogy kifújja magát. S mintha csak neki szólna, gyönyörű énekbe kezd egy útszéli fenyő tetején a fekete rigó. Éneke szívéig hatol. Az idén még különlegesebb a vándormadarakkal való kapcsolata.
Egy alkalmat sem hagyna ki sétái során, hogy meg ne tekintse a falu gólyamamáját, amint tojásokat költ, gondoskodó párja pedig büszkén lépeget körülötte. Ez maga az élet, fogalmazódik meg benne.
Megengedi magának megállni és meghallgatni a madarak énekét. Megengedi magának áldott állapotának átélését. Nem akar végre túl lenni rajta. Még a vécécsésze fölé görnyedő napokon is ott motoszkált az öröm és a bizonyosság, hogy
Harmadik gyermekét várja, ettől is épp olyan különleges, harmadik szülöttként várni a harmadik gyermeket. Együtt várják. Gyermekei így is újságolják mindenkinek: babát várunk. Hálás elsőszülötteinek, a velük megéltek által most egy nyugodt, kiegyensúlyozott bölcsesség van hatalmában. Hatalmas kegyelemnek éli meg, hogy még egyszer megadatott.
S ha azt mondják neki, gyönyörű vagy, teljes valójával elhiszi, és meggyőződése immár, hogy szépségét nem a kilók száma hordozza, s hogy aligha lehet szebb bármikor, mint most, amikor egy új életet hordoz. Nem zavarják arcán a pigmentfoltok vagy az eldagadt láb. Hálával tudja fogadni a kitüntetett figyelmet. Amikor előre engedik a boltban, a váróteremben hellyel kínálják vagy friss gyümölcsöt nyomnak a markába, úgy érzi, egy szeretetteljes világ ez, amelybe érkezik a kicsi.
Esti sétájára indul. A villanyhuzalon ringatózó fecskepár vidám énekével a napot búcsúztatja. Kezével végigsimít gömbölyű pocakján. Ez maga az élet.
korábban írtuk
Magyari Tekla: Nem csak borsót ültetek
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
