Törékeny kamaszok

A kamaszkor a testi, lelki, szellemi átalakulás időszaka, tulajdonképpen egyfajta újjászületés, csak ez esetben az, aki szül, és az, aki születik egy és ugyanaz a személy. Serdülőkorban ugyan a test is átalakul, de legalább ennyire megváltozik a személyiség és hosszú, néha fájdalmas, évekig tartó vajúdás után kialakul az érett, felnőtt én.

Azt régóta tudjuk, hogy a kamaszkor testi-lelki változásai összefüggésben vannak hormonális folyamatokkal. Ám az utóbbi évek neurológiai kutatásai, az agyi képalkotó eljárások elterjedése mutatott rá arra, hogy a serdülők agya más, mint a gyerekeké vagy a felnőtteké. Ezek az agyi különbségek szolgálnak magyarázatul a serdülők olykor meggondolatlan, vagy kockázatvállaló viselkedéséhez.

Frances E. Jensen A kamasz agy című könyvében egy szétszedett számítógéphez hasonlítja a serdülők agyát.

Ha jobban belegondolunk, megértjük, mennyire sérülékeny, ugyanakkor mennyi lehetőséggel kecsegtet ez a különleges időszak.

Egy tinédzser fizikailag felnőttesnek nézhet ki, az agya azonban kb. 80%-ban érett. A hiányzó 20% talán nem tűnik olyan soknak, de pont azok a homloklebenyi funkciók hiányoznak, amelyek az érett döntésekhez, kockázat elemzéshez, a veszély felismeréséhez szükségesek. Hiányoznak továbbá azok a fontos „útvonalak”, vagyis bizonyos szinaptikus összeköttetések, amelyek az „érzelmi agyat” a komplex döntésekért felelős homloklebennyel kötik össze. Az érzelmek így a hormonokkal „megtámogatva” önálló életre kelnek, amelynek következménye az ingerkereső viselkedés kockázatelemzés nélkül. Így történhet meg például, hogy az amygdalából vezérelt félelem irányítja a serdülők viselkedését, akik így alkoholkómában, eszméletlenül fekvő társukhoz sem hívnak segítséget, mert félnek a lebukás veszélyétől.

A fenti szerző hasonlatával élve

a serdülők viselkedését úgy képzelhetjük el, mintha lenne egy gyártás alatt lévő szupergyors autónk, amelybe még nem építették be a fékrendszert. És ráadásul ez az autó már ott közlekedik a forgalomban,

kívülről semmi jel nem utal arra, hogy még nincs befejezve a „gyártása”.

Ezek az alakulóban lévő agyi folyamatok adnak magyarázatot arra is, hogy miért különösen káros serdülőkorban a dohányzás, az alkohol és kábítószer-fogyasztás, miért nagyobb a lehetősége a függőségek (pl. játékfüggőség) kialakulásának.

Közismert a serdülők megváltozott alvási szokása. A kamaszok átmenetileg „bagollyá” válnak, későig fent maradnak, az elalváshoz szükséges melatonin mennyisége ugyanis később termelődik a szervezetükben. Ugyanakkor az egészséges testi-lelki fejlődéshez több alvásra van szükségük, mint azelőtt. A valóság az, hogy

a folyamatos online jelenlét és a korai tanórák eredménye egy folyton kialvatlan generáció, amely alulteljesít és sérülékeny.

A serdülőkor a mentális betegségek tekintetében is érzékeny időszak. Ráadásul a mai serdülők az eddigi generációkhoz képest gyakrabban élnek át stresszt, a folyamatos stressz, amelyhez nincsenek megküzdési mechanizmusaik, gyakran válik traumává vagy melegágya mentális betegségeknek. A krízisben lévő serdülők száma világszerte nő, ez azt is jelenti, hogy a felnőtt világ sem tud megfelelő érzelmi és fizikai környezet biztosítani a fiatalok számára.

Az agy érési folyamatai a húszas évek közepére fejeződnek be, ezért lenne fontos még sokáig a szülők jelenléte.
Hirdetés

Tulajdonképpen – F. Jensen szerint – nekik kellene betölteniük a homloklebeny szerepét mindaddig, amíg a fiatal önmaga is nem érik meg erre. Ehhez képest nagyon sok serdülőnek nincs igazi, mély kapcsolata a számára fontos felnőttekkel, szülőkkel, nevelőkkel, tanárokkal, holott

mindennél jobban vágynak a személyes figyelemre, az elfogadásra és a nyugodt otthoni légkörre.

Máté Gábor, kanadai magyar pszichiáter írta le a „kortárs orientáció” fogalmát, amely arra a jelenségre utal, amikor a serdülők egymáshoz kötődnek elsősorban és ez elvezet egyfajta „vak vezet világtalant” állapothoz. A kortársorientált gyermekcsoportokban (ez már kisebb gyermekeknél is jelen lehet) a csoport vezéregyénisége határoz értékekről, trendekről, a szülők, nevelők szerepe, nevelési potenciálja pedig lenullázódik. Ennek következménye pedig rengeteg stressz, agresszivitás, korai szexuális viselkedés stb. lehet.

Bár a szülő szerepe a serdülőkor folyamán fokozatosan háttérbe szorul, a kortársorientált gyermekeknél ez túl korán következik be,

még mielőtt a serdülő erre mentálisan képessé válna. Az agy kötődésért felelős része nagy, kötődni muszáj (nem csak csecsemőkorban), de nem mindegy, hogy elsősorban kihez kötődik a serdülő.

Nem tudjuk a világ minden nehézségétől megóvni kamasz gyermekeinket. Talán nem is kell. De

szülőként, nevelőként tehetünk azért, hogy maradandó érzelmi károsodások nélkül vészeljék át ezt az időszakot,

lehetünk pufferek, ha nem engedjük el a kezüket és a szívüket túl korán.

A következő részben néhány kamaszkorral kapcsolatos tévhitet veszek górcső alá, illetve arra is kitérek, mi segíti a serdülő-szülő közti kapcsolatot és mi nem.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted: