1. Májusi címlapunkon a Bagossy Brothers Company zenekar
Elkötelezett környezetvédők, lokálpatrióták, önzetlen jótékonykodók. Saját bevallásuk szerint unalmasak. Szerintünk mesébe illően jók. A 2013-ban Gyergyószentmiklóson alakult Bagossy Brothers Company zenekar öt tagjából kettővel, Bagossy Norbert frontemberrel és Tatár Attila zenekarvezetővel interjúztunk.
–A magánéletetekről nem igazán lehet olvasni. Ti iktattátok ki a pletykalapokat?
Ata: Most meséltük el, milyen uncsi, öreges zenekar vagyunk (kacagnak). Nincsenek botrányok körülöttünk, ezért szerencsére nem vagyunk érdekesek a bulvár számára, és szeretnénk, hogy ez így is maradjon.
2. A Hónap pasink László Szilárd, a máréfalvi önkéntes tűzoltók vezetője
Május negyedike Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepe – napjaink tűzoltói is tisztelik a 3. századi keresztény vértanú önzetlenségét és bátorságát. És nem kell a szomszédba menniük bátorságért az egyre nagyobb kultusszal bíró önkéntes tűzoltó egyesületek tagjainak sem: számos székelyföldi településen számíthatunk rájuk, nem csak tűzeseteknél, de autóbalesetek, árvizek és egyéb veszélyek elhárításánál is. László Szilárd, a máréfalvi önkéntes tűzoltók vezetője nem nőtte ki gyerekkori álmát, s vállalkozói teendői mellett éjjel-nappal készenlétben áll.
– Gyakran kerültök konkrétan életveszély-közeli helyzetekbe?
– Legtöbbször a füst az, ami veszélyessé teszi a beavatkozásokat, ez utólag is okozhat problémát, ha a helyszínen nem is ítéljük károsnak. De gyakoriak a be-, illetve leesések az instabil szerkezetek, a korlátozott látási viszonyok vagy a sietség miatt. Tavaly például Udvarhelyen, egy ipari létesítménynél történt tűznél több mint egy hónapig tartó sérülést sikerült szereznem. A helyszínen viszont nagyon ritkán hátrálunk meg. Legtöbbször csak utólag mérjük fel, hogy mi is történhetett volna.
3. Más-kép rovatunkban Pengő Zoltánnal beszélgettünk
A keresztény, iszlám, hindu és buddhista kultúrával egyaránt találkozott útja során Pengő Zoltán újságíró, aki hat és fél hónap alatt több mint 4000 kilométert gyalogolt Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain. És egyáltalán nem bánja.
– Találkoztál nőkkel családi körben? Hogyan nyilvánultak meg?
– Roppant tartózkodóan. Korlátozott a két nem érintkezésének lehetősége, szegregált az oktatás, csak az egyetemek koedukáltak. Kérdeztem fiatalokat, hogyan tudnak ismerkedni, és azt mondták: interneten keresztül találnak párt. A kislányokra is ráadják a kendőt, a családban az érintés, puszi csak szülő és gyerek, testvérek között fordulhat elő. És nem vallási fanatikusok között forgolódtam, csak olyanokat ismertem, akik nem rokonszenveztek a rendszerrel, de a nők ott is visszafogottak voltak. A legfelszabadultabbnak egy képzőművésznőt láttam, ő úgy beszélt, olyan gesztusai voltak, mint egy európai nőnek.
4. Hétköznapi hősökkel beszélgettünk a járvány-helyzetről
#maradjotthon #mentséletet – szólt és szól mai napig mindenhonnan a felhívás. Próbáljuk betartani: aki tud, otthonról dolgozik, elővigyázatosak vagyunk, fertőtlenítünk, nem találkozunk ismerőseinkkel, barátainkkal. Ott vannak azonban ők, akik nem tehetik meg, hogy otthon maradjanak: ápolók, orvosok, eladók, fuvarosok, gyógyszerészek, rendfenntartók, pékek, takarítók stb. Teszik a dolgukat ebben a nehéz időszakban is.
„Rajtunk csattan az ostor azért, hogy nem lehet egészségügyi maszkot meg egyszer használatos kesztyűt kapni, hogy sok gyógyszer hiányzik a patikákból, amit a krónikus betegeknek naponta kell szedniük.”
5. Vetítő-rovatunkban bemutatjuk Marilyn Monroe háromszéki jegyesét
Talán soha nem ismeri meg a világ Marilyn Monroet a székelyföldi származású fotós, André de Diènes, azaz Ikafalvi Dienes Andor György nélkül. És sikerei ellenére talán soha nem lesz világhírű Dienes, ha nem hozza össze a sors a „szexi, földre szállt angyal”-lal. De hogyan találkozhat egy kézdivásárhelyi fiatalember egy dívát rejtő gyári munkásnővel Kaliforniában? Hogyan lesz a találkozásból mély, egész életre szóló barátság?
Dienes André a fotóival hozta létre Marilyn Monroet, aki később világhírűvé tette a fényképészt. Ez egy olyan szimbiózis, amely végigkísérte életüket. Dienes többször fotózta Marilynt, de soha nem húzott hasznot a képekből, ezek nagy részét nem publikálta, sőt, 20 éven át elő sem vette. Marilynnel való kapcsolatát is az a nyitottság és őszinteség jellemezte, amellyel sikerült minden modelljét megnyernie.
+1. Korszakos mellékletünkben az 1940-es évek divatja inspirált
Az évtized első felének divatjára rányomta pecsétjét a második világháború: a textilgyárak, bőrgyárak hadi célokat szolgáltak ki, így a ruhagyártás minimálisra csökkent. Az áruhiány miatt a hétköznapi életben a praktikus, kényelmes darabok lettek népszerűek, és az igénytelen, megfizethető anyagok.
Felkeltettük az érdeklődésedet, és szívesen belelapoznál a májusi lapszámba? Kattints ide: www.noileg.ro/elofizetes
Kiemelt kép: Shutterstock
