ARCHÍV László Szilárd: Ritkán hátrálunk meg

Május 4. Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepe – napjaink tűzoltói is tisztelik a 3. századi keresztény vértanú önzetlenségét, és nem kell a szomszédba menniük bátorságért az önkéntes tűzoltó alakulatok tagjainak sem. Számos székelyföldi településen számíthatunk rájuk a tűzeseteknél, de autóbalesetek, árvízkárok elhárításánál is. László Szilárd, a máréfalvi önkéntes tűzoltók vezetője éjjel-nappal készenlétben áll. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. májusi számában jelent meg.)

Fotó: Magyari Hunor

– Már gyermekként tűzoltó szerettél volna lenni, mint a legtöbb kisfiú?

– Még nem voltam iskolás sem, amikor bejutottam az udvarhelyi hivatásos tűzoltóság garázsába. Addig nem tudtak kihozni onnan, amíg az összes nagy piros autóra fel nem ültem. A katonaságig csak akkor szította bennem a sors a vágyat a szakma iránt, amikor a kerekerdői motocross-versenyeken a jelen lévő tűzoltókon felejtettem a szemem. De pályaválasztáskor a kamionozás volt a határozott álmom, mivel ebben nőttem fel, és főállásban a mai napig szállítással foglalkozom.

– Hogyan működik a máréfalvi Forrás Önkéntes Tűzoltó Egyesület, amelynek a vezetője vagy?

– Hosszabb kihagyás után, 2016-ban alakult újra a máréfalvi önkéntes tűzoltóság, ahol – ismervén a tűzoltó katonáknál töltött múltamat – parancsnoknak választottak. Aztán annyira felpörgött a közel harminc tagot számláló önkéntes szolgálat élete, hogy szinte észre sem vettem, hogy ez már több mint tűzoltóság.

A bevetéseken kívül, ami lehet tűz, árvíz, baleset, veszélyelhárítás vagy segítségnyújtás, gyakorlataink vannak, versenyeken veszünk részt, rendezvényeket szervezünk, környezetvédelmi kezdeményezéseket segítünk.

Büszkeséggel tölt el minden olyan eset, amikor a szakmai tudásnak, a találékonyságnak – az előírásokat betartva és nem a szerencsének köszönhetően tudunk sikeres bevetést végrehajtani. Ebben az a felemelő, hogy közelítjük a tökéletes bevetés fogalmát, amiről tudjuk, hogy nem létezik.

•  Fotó: Magyari Hunor

Fotó: Magyari Hunor

– Gyakran kerültök konkrétan életveszély-közeli helyzetekbe?

– Legtöbbször a füst az, ami veszélyessé teszi a beavatkozásokat, ez utólag is okozhat problémát, ha a helyszínen nem is ítéljük károsnak. De gyakoriak a be-, illetve leesések az instabil szerkezetek, a korlátozott látási viszonyok vagy a sietség miatt. Tavaly például Udvarhelyen, egy ipari létesítménynél történt tűznél több mint egy hónapig gyógyuló sérülést sikerült szereznem. A helyszínen viszont nagyon ritkán hátrálunk meg. Legtöbbször csak utólag mérjük fel, hogy mi is történhetett volna.

– Mennyire fontos a jó erőnlét?

– Ugyanúgy mint a mentális fittségre, szükség van a fizikai felkészültségre, állóképességre is. Amellett, hogy mindent a lehető leggyorsabban kell megtenni, sokszor órákig is eltart egy bevetés, miközben nem ritkák az emelések, feszítések, mászkálások sem. Előfordulhat, hogy közel 30 kg-os felszerelést öltünk magunkra, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy gyakran izzasztó forróságban vagy nagy hidegben dolgozunk. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert a sport az egyik hobbim, így a fizikai terhelés, például a szaladás, nem teher számomra.

•  Fotó: Magyari Hunor

Fotó: Magyari Hunor

– Két éve az udvarhelyi Fuss neki! elnevezésű jótékonysági rendezvényen tűzoltó felszerelésben szaladtál, két teljes órát… Miért?

– Hasonlóan más civil szervezetekhez, én a tűzoltóságunk javára gyűjtöttem pénzt. Nem számoltam a kilométereket, csak az volt a célom, hogy a teljes rendezvény időtartamán végig szaladjak, ami sikerült is. A súlyos védőruha miatt többen is kérdezték tréfásan, fázok-e, de elmondhatom, hogy a végén már rázott a hideg is...

– Székelyföldön egyre több településen működnek önkéntes tűzoltó egyesületek. Miért van szükség rátok?

– A tűzoltóknak egyre tágul a tevékenységi köre a katasztrófavédelmen túlmenően is. Fontos szempont az önkéntes tűzoltók helyismerete, valamint a közelükben élők iránti empátia, de a külföldi bevetéseinken is ugyanolyan lelkesedéssel dolgoztunk, mint itthon.

•  Fotó: Magyari Hunor

Fotó: Magyari Hunor

– Milyen képességgel kell rendelkeznie annak, aki önkéntes tűzoltó akar lenni?

– Én mindig azt mondom azoknak, akik közénk szeretnének állni, hogy a kitartás a legfontosabb, mert mindenkinek megtaláljuk a hozzá illő feladatot. Viszont ha nincs kitartás, akkor nem jut el arra a szintre, hogy a lelkében is tűzoltó legyen. De a testi, lelki erő, a találékonyság, vagy akár különböző gyakorlatias szakmák ismerete is hasznos tud lenni.

– Lazíthat az önkéntes tűzoltó? Vagy mindig készenlétben van?

– Lazítani természetesen lehet, viszont mindig elérhetőnek kell lenni, éjjel-nappal, ünnepek alatt is. Ha valaki nem tud indulni, mindig van helyettes, viszont én nem tudnám magamtól elfogadni, hogy egy kikapcsolt telefon vagy hasonló ok miatt ne legyek riasztható…

– Miért éri meg számodra mindezt vállalni, amivel a tűzoltóélet jár?

– Egyszerűen szeretem. Kezdve a felszerelésektől, amiket használunk, az itt uralkodó hangulatig, mindent. Mindig feltölt, ha segíthetek, ahol szükséges.

korábban írtuk

Tiltakoztál már a Meta MI-tanítási gyakorlata ellen?
Tiltakoztál már a Meta MI-tanítási gyakorlata ellen?

A fiókodat létrehozó pillanattól kezdve, 2007-től, 2010-től vagy bármikortól, évtizedes digitális életrajzod minden eleme felhasználható arra, hogy egy algoritmus megtanuljon „emberként” viselkedni – a te személyiséged, preferenciáid és emlékeid árán.