A kilencvenes években többször megfordultam a legismertebb erdélyi magyar borszakírónk, Csávossy György csombordi pincéjében. Nála kóstoltam először a híres csombordi-enyedi borokat, amelyek a kommunizmus utáni talpraállás éveiben indultak el újra a hírnév útján. Azóta számos borkóstolón hallgattam végig a vidék mezőgazdasági kincsének történetét. A csombordi bornak napjainkban akkora hírneve van Erdélyben, hogy a kézműves termelők teljes borkészleteiket értékesíteni tudják a székelyföldi, barcasági vagy éppen bukaresti vásárlók között.
A plébános rejtélye
Aki Nagyenyeden jár, és a jó bort szereti, érdemes betérnie a négyszáz éves Bethlen Gábor kollégium alatti pincébe. Az András Emil borász által létrehozott Logosz bérli a patinás múltú intézmény egykori pincéjét, amelyben a két világháború között az erdélyi magyar gazdákat összefogó Hangya szövetkezet messze földön híres fehér nedűi találtak otthonra. A pince palackozott és ömlesztett borai a nagyenyedi és a csombordi dűlők termékei.
A Bethlen Gábor Kollégium alatti Logosz pincészet Nagyenyeden
A kiváló száraz, félszáraz és félédes fehérborok között megtaláljuk a környékbeli borok királynőjét, a plébánost is. Az enyedi plébános köré számos legenda fűződik, az ismert csombordi borász, Köble Tibor azonban egyszerű magyarázattal szolgál:
Köble Tibor kiváló muskotály borát kínálja
„A 20. század elején a világ egyik leghíresebb borversenyének számító párizsi megmérettetésre nevezett be 1921-ben a nagyenyedi római katolikus plébánia pincészete. Mindenkit meglepett a hír, amikor arról értesítették őket, hogy fehér háziasított boruk nagy aranyat nyert. Felmerült a kérdés, hogy valójában milyen bort is küldtek Párizsba? Összeült az egyház vezetőtanácsa, és kibogarászták a pontos összetételét. Bizonyossággal tudjuk, hogy az aranyérmes enyedi bor muskotályból, szürkebarátból és az azóta kiveszett kövér szőlőfajtából készült. Így lett a díjnyertes borunkból plébános” – magyarázza csombordi pincéjében vendéglátónk. Plébános ma is készül, igaz, borászoktól függően más-más háziasításban.
Melyik az igazi?
Emberemlékezet óta rivalizálás van Nagyenyed és a Maros bal partján fekvő Csombord között. A csombordiak szerint boruk minősége verhetetlen, azaz túltesz a nagyenyedi kínálaton is. Van benne némi igazság, mert a borvidék legismertebb huszonkét borászát tömörítő Enyedi Borászok Egyesületének a 22 tagja zömében csombordi. A nagyenyedi borászok is arra törekednek, hogy Csombordon is vásároljanak vagy telepítsenek legalább egy parcella szőlőt. Tény, hogy az enyedi-csombordi borként közkedvelt száraz leányka, a félszáraz sauvignon blanc és tramini, vagy a félédes szürkebarát egyedi ízvilágot kínál.
Rendezett sorok. A nagyenyediek is szívesen jönnek szőlőt művelni Csombordra
Borszakértők között terjedő vélemény, hogy a száraz bor az igazi. Köble Tibor szerint olyan ez a kijelentés, mintha azt mondanánk, hogy az igazi a szőke vagy a barna nő. Az az igazi, akit szeretünk. Így van ez a borral is. Az olaszrizling és a furmint kiváló száraz bor. A traminit Csombordon félédesnek vagy félszáraznak készítik. A helyi borászok szerint az aromás borok sokkal jobban kiadják fajtajellegüket, ha egy kicsit édesek. A vásárlói igények is igazolják ezt, mert legjobban a félszáraz és félédes borok fogynak a térségben.
Írta és fényképezte: Makkay József
korábban írtuk
Bakancslista gyanánt: egynapos, bárki által teljesíthető távok
Hova menjünk hétvégén? – merül fel gyakran a kérdés, és sokszor ötlettelenek vagyunk. A világjárvány óta egyre népszerűbb a hazai túrázás, épp ezért egynapos, bárki által teljesíthető távokat ajánlunk mindazoknak, akik a közelben kirándulnának, de szeretnének látni valami újat is. Székelyföldi és barcasági ötletek gyerekkel, kutyával, családdal. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)
