Az életmentő D-vitamin

A D-vitaminról sokat hallani az utóbbi időszakban, minthogy e létfontosságú hormon a legújabb felfogás szerint nem csupán a csontokért felelős, de megannyi betegség kialakulásától is megóvhat. Utánajártunk, miként és mikor pótoljuk.

Mivel a felnőttek zöme napi 8–10 órát tölt az irodában, alig éri napfény. Akik pedig otthonról dolgoznak, hajlamosak annyira beletemetkezni a munkába, hogy sokszor csak este jut eszükbe, hogy jó lenne kimozdulni a négy fal közül. Általában ilyenkor merül fel a kérdés, hogy akkor mégis milyen módon fognak hozzájutni a napfényvitaminként is emlegetett D-vitaminhoz. Ugyanis ha nem gondoskodnak a pótlásáról, az egészségük fogja megsínyleni.

Amit rögtön tisztázni kell

A D-vitamin gyűjtőnév alá tartozik a D1-, D2- és D3-vitamin, amelyek közül utóbbit tudja legjobban felhasználni a szervezet. Például ha egy étrend-kiegészítő csomagolásán csak a D-vitamin kifejezés jelenik meg, akkor bizonyára erről van szó. Az A-, az E- és a K-vitaminhoz hasonlóan zsírban oldódik, ami azt jelenti, hogy hosszabb időre is képes raktározódni a szervezetben.

Mi köze van a napfényhez?

Bár a bőrben D-vitamin képződik a napfény hatására, sokan azt hiszik, hogy elég csak egy-két percig süttetni magukat a nappal, és máris feltöltődnek vele. De ennyi idő nem elég! Legalább napi 15–30 percet kell a szabadban tölteni, és nemcsak az arcot, hanem a karokat és a lábakat is muszáj érje a nap. Ez persze nyáron könnyen megvalósítható, késő ősszel és télen viszont – a gyógyszerészek, orvosok ajánlása szerint – kötelező pótolni a D-vitamint.

Kell a napfény, a D-vitamin – a fotón szerzőnk, Melánia

A csíkszentdomokosi születésű gyógyszerész, Szenyes Zsófia és fogorvos férje, Szabolcs öt éve költöztek Norvégiába, pontosabban az Északi-sarkkör fölött fekvő Alta községbe, majd onnan a délnyugati partra, Bergen városába kerültek. „Itt is, mint bárhol Norvégiában, ajánlott valamilyen D-vitamin-készítményt szedni. Nincs teljesen sötét télen, de eléggé esős, borús az idő, és több hét is eltelhet napsütés nélkül. Altán, ahol korábban voltunk, november végétől február elejéig egyáltalán nem jön fel a nap” – meséli Zsófia.

Gondoskodni kell a pótlásról

Napfény híján többek között halfélékben gazdag étrenddel (hering, tonhal, ponty, pisztráng stb.), valamint egyes állati eredetű termékek fogyasztásával (tojássárgája, tej, máj és vaj) kerülhet D-vitamin a szervezetbe. Emellett a halolajat és a különféle táplálék-kiegészítőket is ajánlják a szakemberek, előbbiben a D-vitamin mellett ómega-3-zsírsav is van. A halolaj egyébként lassíthatja az erek elmeszesedését, és csökkentheti a vér alvadékonyságát.

Mivel mostanában számos halolaj-készítmény van a piacon, olyan terméket kell választani, amelyikben megfelelő koncentrációban kellő tisztaságú halolaj van. Ha valaki a kapszula lenyelésekor és utána is erős halszagot érez, hagyja abba a szedését, a megfelelő tisztaságú készítmény ugyanis szagtalan.

A gyerekek és a felnőttek is érintettek

„Kétéves korig minden egyes nap kell adni D-vitamint a kicsiknek, évszaktól függetlenül. A gyerekeim három és fél, illetve nyolcévesek, és novembertől februárig rendszeresen fogyasztanak D-vitamint, ugyanis jóval kevesebbet vannak napon, mint a nyári hónapokban. Mivel nem nagyon bízom az üzletekben vásárolható halakban, halolajkapszulákat vagy -cseppeket adok nekik – mondja dr. Ferencz Ildikó Temesváron élő gyerekorvos.

Amikor vérvizsgálatra küldi a kis pácienseit, a D-vitamin-szintre is kíváncsi, és a vérkép elemzése közben sokszor súlyos D-vitamin-hiánnyal szembesül;

sajnos nagyon sokan vannak a 30 nanogramm/ml-es határérték alatt. A felnőtteknél még rosszabb a helyzet: jó részük semmilyen formában nem pótolja a D-vitamint, figyelmen kívül hagyva a lehetséges következményeket.

„Azoknak a felnőtteknek, akik nem esznek heti 2-3 alkalommal halat, napi 5 ml halolaj vagy 10 mikrogramm D-vitamin javasolt a téli időszakban. Persze a túl sok D-vitamin veszélyes is lehet, úgyhogy ennél magasabb dózist csak a 75 évnél idősebbeknek (nekik 20 mikrogramm ajánlott), illetve azoknak szoktunk ajánlani, akiknél kimutatták a D-vitamin-hiányt” – fűzi hozzá Szenyes Zsófia.

Hiánya súlyos következményekkel jár

Egy idén júliusban közzétett statisztika szerint Romániában ötből egy gyereknél az angolkór (rachitis) jeleit fedezték fel. Jellegzetes csontrendszeri elváltozásokról van szó (dongaláb, a gerinc és a mellkas torzulásai), amelyeket olyan melléktünetek kísérhetnek, mint az ekcéma, a gyomor- és bélhurut vagy a pajzsmirigy duzzadása. Az angolkórt elsősorban a D-vitamin hiánya okozza a fiatal, gyorsan növő szervezetben: a csontképzéshez elengedhetetlenül szükséges kalcium és foszfor D-vitamin nélkül nem szívódik fel és nem épül be a csontokba.

Hirdetés

A nagykorúaknál az angolkór felnőttkori változata, a csontlágyulás jelentkezhet, amelyet csontfájdalmakról lehet felismerni. Ezek főként köhögésnél és tüsszentésnél a mellkasban, illetve járáskor a lábakban és a gerinc területén jelentkezhetnek.

A nőknél a D-vitamin hiánya felboríthatja az ösztrogén-progeszteron szintet, ami cikluszavarokhoz, mellrákhoz vagy meddőséghez vezethet.

Egyébként az ösztrogén felelős a bőr rugalmasságáért, és hatással van a mell szöveteire, a megfelelő szintű progeszterol pedig nélkülözhetetlen a normális menstruációs ciklushoz és a fogantatáshoz, illetve az egészséges terhességhez.

A férfiaknál szintén fontos a D-vitamin-pótlás, ugyanis ha legalább 30 nanogramm/ml D-vitamin található a vérükben, a tesztoszteronszintjük is magasabb, ellentétben azokkal, akiknek D-vitamin-hiányuk van – derül ki egy osztrák egyetem kutatásából, amelybe 2300 férfit vontak be. Emellett egyre több jel utal arra, hogy a D-vitamin-hiányos férfiaknál a prosztatarák kockázata is megnő.

Mi lesz, ha túladagoljuk?  

„A felnőtteknél a túladagolás akkor jöhet szóba, ha például hónapokon keresztül szednek táplálékkiegészítőket, és így, mondjuk, az ajánlott mennyiség százszorosát viszik be a szervezetbe. A csecsemőknél különösen kell vigyázni, mivel a tápszer eleve tartalmaz D-vitamint; az esetleges túladagolást az első hat hónapban kizárólag anyatejes táplálással lehet kivédeni” – mondja dr. Ferencz Ildikó.

A felnőtteknek 1500–2000 nemzetközi egység, míg a gyerekeknek egyéves kor fölött 500–1000 nemzetközi egység javasolt naponta.

Túladagolás esetén túl sok kalcium szívódik fel a szervezetben, a kalcium magas szintje pedig egyebek mellett izomgyengeséget, hasi fájdalmat, hasfájást, hányást okozhat. Ha valaki ezekkel a tünetekkel szembesül, azonnal menjen orvoshoz!

Pozitív hatások sokasága

A D-vitamin amellett, hogy segít a csontok egészségének megőrzésében, neki köszönhetően a kalcium is könnyebben felszívódik a vérben, sőt a vér megfelelő kalcium- és foszforszintjének fenntartásához is hozzájárul. Ezenkívül a megfelelő D-vitamin-szint csökkenti a rák kialakulásának kockázatát, segít a normális testsúly megtartásában, ugyanakkor a legutóbbi kutatások szerint egyre nagyobb szerepe van az 1-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentésében.  

Tehát megéri minél több időt a napon tölteni vagy különféle halakkal, egyes állati eredetű termékekkel vagy táplálékkiegészítőkkel pótolni a D-vitamint. Akár életet is menthetünk vele.

Kiemelt kép: Shutterstock

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. decemberi lapszámában jelent meg.